Mészely József

A fafaragó mester

A jó köpcös Benedek Csenger,
olyan jeles fafaragó mester,
hogy amikor a fáját faragja, rója,
százszámra akad mindig csodálója.

Ő mára már úgy ért célba,
mint egy olyan tokár ivadéka,
kitől volt mit látnia és ellesnie,
s a sok drága fortélyt elcsennie.

A sok becses fortélyt eltanulni,
mit soha nem is kellett szégyellni
s azt sem, hogy egy tokár ivadéka,
hisz az volt hajdan az ő édesapja.

Ki a fát százszámra úgy megmódolta,
hogy nem volt köztük kamaty munka.
Készített ő temérdek olcsót és drágát,
de ma is megéri mindahány az árát.

Kinek az áldott két kérges kezét
szinte minden nap megdicsérték,
de főleg a sok mestermunkáját,
mik a két dolgos kezét elhagyták.

Ilyen ma ő is, jó Benedek Csenger,
aki olyan jeles fafaragó mester,
hogy a fáját miközben faragja, rója,
százszámra akad mindig csodálója.

S ahogy a székelykapuit állítja, festi,
az még a tekintetünket is kitűnteti,
de a galambszárnyak is megtapsolják,
mikor otthonukként a dúcot megszállják.