Melletted

(Egy ismeretlen vallomása)

Írta:Attila-benczi (Dawn Bat)

Melletted lennék amikor fáj,

fognám kezed,csókolnám arcod.

Veled kacagnék,ha jó neked

s rózsákat hintenék eléd.

Hallgatnánk a fenyők susogását

ahogyan átölelik a hegyeket.

Veled táncolnék a vízesés alatt,

mint pillangók a virágok felett.

Ha elhagysz is veled leszek,

mert én vagyok a Hold s te a Nap.

Szerelmünk, örök még a csillagok…

Miért ... Miért
Írta:Attila-benczi (Dawn Bat)

Miért csak holnap? Miért nem ma vagy tegnap?
Talán magadtól félsz vagy a világtól?
Félsz a tarkódon feketéllő hajnali ködtől
Ami bezár az idősíkok skatulyáinak végtelenjébe?
S ezért a feledés "csontjait" rágod magányod hajnalán.
--------------------------
Pszt! Az ördög alszik vagy te vagy maga az ördög?

Édesanyám -Hazám

„Hazaszeretet”

Mindig hozzád szaladnék

Elvegyem szíved bánatát

De lelked nem szabadul,

Benne háború dúl.

Engedd a szárnyaló sólyomnak

Hadd vigye messzi utakra,

Vérző sebeid begyógyuljanak.

Hozzád való hűségemért,

Ne alázzanak.

Könnyem patakként árad

Vajon kellek-e hazának?

Magyar honról álmodom,

Lobogód előtt

Fejem lehajtom

És Istent kérem,

Szabad legyél végre! …

Két Hazám van nékem

Írta:Attila-benczi (Dawn Bat)

Eltévedt gránátrepesz hasítja szívemet

Emlékeim között keresem az őszinteséget.

Gondolataim mikor rólad szólnak,

Kétségbeesetten tépett tollú madárként

Vergődik határok közt:ahol élek

És ahol élnem kellene.

Két Hazám van,hol napvilágra leltem

S egy másik,ahol őseim vére hullt.

Lelkem kicsi házában velem élnek

Az emlékek:Poros utcák,

Virágzó mezők,mesélő emlékművek.

A…

Jég - éj
Írta:Attila-benczi (Dawn Bat)

Recseg a jég a tó felett
és a kutyák sírva
hangtalan ugattak,
csókod ködében
fürösztöm ajkaim,
szemedben lila illat.
Nem látlak,belehalok.
Félelemmel telve nézek,
rám feszül az éj
és a kutyák nyüszítenek,
hangtalan a sötétség.
----------------------
Vajon látni foglak?

Anyám szólt
Írta:Attila-benczi (Dawn Bat)

Telihold-fénye simogatta arcomat
vén Bagoly huhogása őrizte álmomat
Születésem emlékei elvesztek
csak egy valamire emlékszem:
- Ne félj,mindig veled leszek-
Anyám szólt s fentről integet.

Kétségbe esett kitörés

Írta:Attila-benczi (Dawn Bat)

talpam alatt megannyi amőbatestű lélek

s ahogy rájuk lépek fájdalmas a csend.

többször egyensúlyoztam behunyt szemmel

márványból kirakott síromon s hallgattam

közben a pihetollú pintyeket,nekem énekeltek.

agyam nem fogja fel a létnek lényegét,

s fehér szél libbenti át haldokló lelkem

az élet mély s sötét árkain,beleestem.

nem marad más utánam csak egy tintafolt.…

Tükör - Árnyék
Írta:Attila-benczi (Dawn Bat)

Te nem is vagy ott?
Kiáltok fel s a tükröt
kapargatom,keresem arcom.
Elhallgatok,tükröm megfordítom.
Képem kell,hogy látszódjék!
Csodálkozva nézem a fényt
ahogy keresztül fut egy árnyék.
---------------
Én vagyok az,elvesztettem lelkemet.

Minden nap hajnali öt órakor, pontban öt órakor már ott állt a kis bódéja előtt a Főtéren található, park bal oldalán.

Ahogy megszólalt a szemben lévő templom nagyharangja, már nyílt is a bódé ajtaja.

Mielőtt belépett, erőteljesen beletörölte cipője talpát a lábtörlőbe, nem sietett, rengeteg ideje volt még a hivatalos órarend szerinti nyitáshoz. De ezt minden hajnalban, már huszonöt éve így csinálta: ajtónyitás, lábtörlés és abban a pillanatban felkapcsolta a villanyt is.…

Kiált a szó,fekete foltú emlék,

gyermekkorom elmúlt rég.

Kútkáváján ülök,szeplőimet

számolom,játszótársam kinevet.

Anyám hangjára figyelek:

-Hol vagy te gyermek?

Csak nézem ahogyan az ajtóban áll,

nem mozdulok,tükörképem rám nevet.

-Gyere fiam,mennünk kell.

Hallom,de nem értem.

------------

Ki az a fiú,aki…

Szépséghibás álmok gomolyognak,
sikoltó tavak vizét fodrozva,
s boszorkányok dallama hamisan
cseng a jéghegyek szikláiról.
Beharangozta a holt templom harangja,
szűk a kör amelyben élek,
feltámadásban ne reméljek.

Csend-álom

A csend határán-

pihen a színes álom

csak vár, ébreszd fel.

-------------

Férfi-tűz

a férfi alszik-

duruzsol a tábortűz

szíve még fázik

-----------------

El-Szemétdomb

El-nagyon mesze.

Közel már a szemétdomb,

lelkem ott lelem.

….....................

A tél

Erőtlen a tél,

keresi a jéghegyet.

Tavasz csicsereg.

…..............

Kék-Sötétség

Egyedül vagyunk

itt…

Arcomra borulva liheg fölöttem
a sötét éjszaka-
Táskás szemű csillagok rikácsolnak,
körmükkel megmarnak-
Nem értem,mért félnek tőlem ennyire
azok kiket ismertem-
Riadt tekintetükben megpillantom magam,
most már értem rémületüket-
Hisz szellem lettem,Földön rekedt lélek,
keresem helyem,ezért nem értenek.

Attila-benczi (Dawn Bat)

eddig
...nem mondtam senkinek,
fehér sorokat könnyezek
s bennük fekete por jelek.
Békére mikor s hol lelek?

Körte bokron

Írta:Attila-benczi(Dawn Bat)

Akkor ennyi?

Körte bokornak savanyú uborka a termése

mint lelkemnek virágzó bogáncs csokor.

Ez már korántsem emberi,gondolatlan

gondolatok kergetik elfajzott sejtjeim.

Mi lesz veled?

Hajnalban ködfelhők közé bújva átsuhansz az

élet napos oldalán,remegve a fagyiskocsitól ,

de közben arról ábrándozol,milyen finom is lenne

egy nagy adag csokis gombóc,málna ízű piskótával...

Ébredned…

zokognak ...
Írta:Attila-benczi (Dawn Bat)

Hány nap van még az ébredésig?
Elfertőzött-álmok sikolya
gránithegyeknek csapodnak
s láncaikon csüngő csontvázak
zokognak ... Rabok maradnak?

Gyermekem, nézz mélyen a lelkedbe
s érezni, látni fogod Istent.
Szavaim s tetteim ő tőle származnak,
engedd, hogy szívedet megérintse.
Imáid hozzá szóljanak, tisztán
mint könnyeid amit eddig hullattál.
Lelki békéd s hited újra megleled,
fogd meg feléd nyújtott kezét.
------------
Remény, hit, szeretet
ez tesz téged, igaz emberré!

....annak adnám szívem

Írta: Attila-benczi (Dawn Bat)

..annak adnám szívem...

Kinek? Magam sem tudom,

mert fájdalmat okoztam

s csalódást is átéltem,

ezért inkább furcsa jelekbe

folyatom bánatom-vágyam,

nem egyebek mint rémképek,

jelenések elsárgult papírlapokon.

...annak adnám szívem...

Kinek? Szélnek s viharnak

szórják szét falevélre

írt életem s talán így

megnyugvást is remélhetek.

...annak adnám szívem...…

Vágy
Írta: Attila-benczi (Dawn Bat)

Éreztem ujjaid érintését,
csókod méz-ízét.
A vágy ezüst-szikra fényénél
megpillantom arcod,
érzem, soha nem válunk el...
-----------------
Süvít a szél, hideg van
életem céltalan, magamra
húzom föld-takaróm.

Medréből kilép

Írta:Attila-benczi (Dawn Bat)

A szabadság hív, ne sírj!

Szólít a Nap haragja,

Kondult a nép harangja.

Millió szív dobban,

Nincs könyörgés,

Duzzadó folyó a nép.

Ref:

Medréből kilép,

Láncokat tép,

Magyarok Istene!

Áldott e nép.

Itt, e földön, értik szavad,

itt leled meg nyugalmadat.

Ellenségtől véded hazánk,

Velünk vagy, mint Atyánk.

Ref:

Medréből kilép,

Láncokat tép, …