Öröm szívünk karácsonyában

Kint hó hull,néma a sötét,

csak látszat,sejtelem a tél-

küszöbömön gubanc,kutyám

szundít a tegnap örömén,

elmaradhat a folytatás-

együtt a part,a kő,homok,

kopnak ugyan de beszélnek még

az idő mosta lábnyomok,

mert jöhet új a pirkadásban

s a holnap apró árnyain,

öröm szívünk karácsonyában,

a Gyermek valós…

Folytatás

Igazi arc nélkül...

Igazi arc nélkül

nem lehet

arc

igazi cél nélkül

nem cél

a cél

mesélő tarlókra

taposott ösvények

ér-vágta homlokán

át fúj a szél

akarva akartak

kerestek ész

nélkül

átnéztek felettem

tüzelt

a vér

bársonyos szememből

lengette…

Folytatás

Adventi várakozásban

Vasárnap van,senki

sem figyel rám,

mintha mindenki

önmagát keresné,

halldokolhatnék

egyedül árván,

szolítgatva a

temetők keresztjét-

köd szitál fáradt

szemem pillájára

s jégcsapok fekélyes

fénye zokog a mába-

mi történne ha

este a torban a

koporsó már

engemet zabálna-

s a történés rendjén

önön testem…

Folytatás