Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

 

 

                                          A HELY SZELLEME.

                                                                 

                                         Mariánum – Kolozsvár. IX.

      

 

               Az emlékezés mély bugyraiba ereszkedve, az elődök, az ősök múltjában kutakodva, elemezgetve azért nem felejtjük és ismételten, gyakran előjön, hogy mi is volt az eredeti gondolatsor. Az indítás, a motiváció?

              Ez bizony Kolozsvár, a szülőváros és egy sohasem felejthető szeglete: a Mariánum! – Ahol felnöttem ahol az első impulzusokat, élményeket kaptam kora gyermekkortól, át a serdülőkoron, egészen a felnőtt korig, iskolákig, szerelmekig, egyetemig.

             A gondolat adott és nagyon mély: „Kérdezni és kérdezve lenni!”. Ez itt a bökkenő!

             Miért éppen Kolozsvár? Miért és hogyan kerültem Kolozsvárra, a Mariánumba? Miért is kell erre emlékeznem? Miért is meghatározó a hely, a város, az épület, a ház, amelyben tulajdonképpen eszméltem, gyerekből ember lettem? Ott ahol kinyílik, kibomlik a lét virága-világa, megszületik egy eszmevilág, majd alakul, növekszik, változik, és egyszer csak úgy érzi, hogy most már kész és tudatos, érzelmekkel teli Emberke lett belőle! Igy most már elindulhat a maga útján. Élheti a maga életét. Igen, valahogy így bölcselkedve, filozofálgatással tekinthetünk vissza, visszafele, persze idő múltával, úgy ahogy most is tesszük.

            Kell tudni, hogy honnan indultunk és hova érkeztünk! Mindezeket sok minden meghatározza, befolyásolja.A hely, az elődök, az ősök. Ezért is a visszatekintés, a kérdések sokasága. De valljuk be, mindez nem megy könnyen! Lehet nem minden épp úgy igaz, ahogy utólag belegondolunk, feltételezünk. Néha tévedhetünk is. Talán néha elfogultak vagyunk. Nem hiába mondják, hogy az emlékezés mindig bearanyozza a múltat! „ Csak a szépre emlékezem!” – így szól a mondás. Ezt is elfogadhatjuk.

           De a valóság nem mindig szép! Néha kegyetlen és nyers. Nem csak rózsaszínű a világ! Sőt! A jó és a rossz is, a helyes és helytelen döntések is a mi életünk részei, bennünk lakoznak. Ettől vagyunk sokrétűek, sokfélék és megismételhetetlenek.

           Mindenki egyéniség akar lenni! Valaki! Legfőképp a maga álmainak akar megfelelni. Elsősorban csakis önmagának! Az életünk egy nagy küzdelem önmagunk igazának, hitének, vágyainak, álmainak, céljainak a megvalósítása érdekében.

           Igy hát Kolozsvár, a Mariánum, mint környezet, mint keret, mint minta és mérce beleívódott életembe, létembe, mindennapjaimba. Az ottani élmények, hatások messzire kihatnak. De biztos vagyok nem csak az enyémbe. Sokan, nagyon sokan vagyunk így. Ha csak a Mariánum, mint hajdani intézmény és az ott később létrejött, alapított Bolyai Egyetem létrejöttétől, indulásaitól számíjuk a múltat, akkor bizony nagyon sok ezren mondhatjuk, vallhatjuk mindezeket: a HELY szelleme, a „GENIUS LOCI” – örök és felejthetetlen! Kinek-kinek néhány ottani egy-két év a meghatározó, másoknak több idő adatott meg, szinte-, vagy egész évtizedek... Hajdani apácáknak, lánynövendékeknek, tanároknak, nevelőknek, professzoroknak, diákoknak, egyetemistáknak, ott dolgozóknak, és valamikori ott lakóknak.

           Tény, mindent feleleveníteni, elmondani, elmesélni nem egy könnyű vállalkozás. Szinte lehetetlen!

           A múltból persze nem lehet kizárni a magánéletünk csetléseit-botlásait sem, mindennapjaink történéseit, szürke hétköznapjait és sok-sok örömeit sem. És nem véletlenül gondolunk elődeinkre, az előttünk jártakra. Talán az ősöktől örökölt génjeinkben jó adag hozadéka található a mostani világlátásunkban, mai szemléletünkben, ahogy másokat, a világot és magunkat látjuk.

           Ez hát az önbizalom alapja: a múlt, az előző generáció, az ősök volta, a cselekedeteik, vállalásaik, mindezeket tartalmazzák.

A gondolataink világa nem elszigetelt. Oda-visszaható! Aztán a mi cselekedeteink, tetteink idővel, talán igen, vagy sem, de átevezhetnek, lecsapódhatnak az útódainkba, gyerekeinkben, fiainkba, lányainkba, unokáinkba. Talán...talán.

           Ez a világ rendje! A tapasztalatok, jók-rosszak, átadódhatnak, feltűnhetnek az utódainkban.

A másik nagy kérdéskomplexum, tanulság, hogy mit tudunk meg, mit tudhattunk meg, mit vehettünk át a saját elődeinktől, saját szüleinktől és mindezeket hogyan adjuk át útódainknak, az utánunk jövőknek. Van, akinek volt, vagy még van lehetősége kérdezni, megtudakolni az ősöktől, a szülőktől a miérteket, a hogyanokat, de sokuknak már nincs kitől kíváncsiskodni, kérdezősködni.

           Belegondolva nagy baj lehet, de remélhetőleg ebben tévedhetek, ha a mai fiatalságból eltűnik ez a kíváncsiság és közömbössé válhatnak a mi irányunkba. Felénk. Ez pedig nagy felelősség mindenkinek!

          Ezért is hiszem és fontosnak, időszerűnek tartom mindenkor: KÉRDEZNI ÉS KÉRDEZVE LENNI !                     

                             

Megtekintések: 116

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Barta László Április 25, 2013, 5:21pm

Kedves Zsuzsa! Megtisztelő figyelmedet köszönöm és a biztatást úgyszintén.A megkezdet gondolatsor folytatódik,kissé szerteágazónak tűnik,de a történetben,az emlékek sorjázásában még az elején tartok és idővel sor kerül arra a bizonyos zsidó templom udvarán lévő iskolára is.Én magam is oda jártam hét esztendőt,ami szintén emlékezetes volt.Jó tudni,hogy másokban is előkerülnek régi és nosztalgikus emlékek.Számomra ugyanakkor ez valamiféle tisztelgés is,-úgy gondolom-az elődeink,az őseink, a rokonságunk és a volt ismerőseink,szomszédaink,barátaink felé.Talán sikerülni fog.

Hozzászólt Szigyártó Zsuzsa Április 24, 2013, 4:14pm

Kedves Barta Laci! Mindig élvezettel olvasom az írásaidat. Gondolom nem csak engem sarkall arra, hogy általában is felmerüljenek olvasás közben a régmúlt egyéni és egyedi emlékei. Pl.  vagy egy másik város, vagy egy másik iskola, amire egyébként már ritkán gondolunk. (Esetemben az  Mariánummal majdnem szomszédos iskola, amit "a zsidó templom udvarának" neveztek). Csak így tovább.

Hozzászólt Józsa Miklós Március 31, 2013, 8:47am

Én is boldog húsvéti ünnepeket kívánok!

Hozzászólt Barta László Március 30, 2013, 5:50pm

Kedves Józsa Miklós! Köszönöm a megtisztelő figyelmet és örvendek,hogy kellemes emlékeket sikerült ébresztenem szerény írásommal.Az én emlékezésem tulajdonképen tisztelgés az ottani hajdani sok száz tanárra,diákokra és az ott lakott szomszédaimra,barátaimra.Majdnem negyed századot laktam a Mariánumban,1949-től 1973-ig és mondhatom nagyon szép emlékeim fűződnek ide és ezekben az években.A Tisztelgésnek, a "Homage-"nak még csak az elején tartok.

A híres-nevezetes nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumnak is megvan a maga "patinája",van mire büszke legyen minden hajdani diáknak. Kellemes húsvétot kívánok!

Hozzászólt Nagy Magdolna Március 29, 2013, 9:15pm

Láttam már képeket az ünnepségről, a tanárainknak most is örülök és gratulálok!

Hozzászólt Józsa Miklós Március 29, 2013, 8:44pm

A csatolt képen iskolám, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium, amelyet február 22-én ünnepeltünk a Magyar Országházban. Ott készült a csatolt kép a Bethlen-zászló mellett egyik kollégámmal. Nagy élmény volt.

Hozzászólt Józsa Miklós Március 29, 2013, 8:37pm

Én is a Marianumban végeztem a magyar nyelv és irodalom szakot 1956-ban, amikor Bolyai Tudományegyetemnek hívták. Szép négy évet töltöttem ott a székelyföldi gyermekkor után. Ezért is gratulálok gondolatébresztő írásodhoz.  Köszönöm a jókívánságot! Én is boldog húsvéti ünnepeket kívánok!

Hogyan segíthetsz?

PayPal segítségével

adományozok itt

átutalással

Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany@erdelyimagyarok.com email címre!

© 2024   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek