Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

Kering atyánkfia a nagyvilágban, no nem a valóságban, csupán virtuálisan. Gyakran keresik a világhálón a Föld legeldugottabb pontjairól, tanácsot vagy segítséget kérve, s nemritkán egyszerűen csak a szóváltásért. Levelet, képeslapot, fotót sűrűn kapott már eddig is, hol a Niagara mellől, a cluny apátságból vagy  a Stonehenge-től, hol csak innét a szomszédból, Erdélyből. A korral jár, intézte el ez idáig, a kisvárosnyi tanítványseregből néhányan még jó szívvel emlékeznek rá.

Ez az új keletű jelenség azonban... Egyre többen jelentkeznek olyanok, világfalunk különböző zugaiból, akik nagyobb létbiztonságot keresve rajzottak ki innét, hon hagyva barátot, szerelmest, szülét. De atyánkfia aggódva figyeli az elbocsátó haza nemtörődömségét is, az itt maradók fásultságát, meg a hatalmasok kézlegyintéseit.

Egyszer őt is megkísértette a jobb, szabadabb, boldogabb világ ígérete, még úrfi korában, mikor először életében nyugaton járt - Luzernben vagy Zürichben, már nem is emlékszik pontosan, de egy tó partján történt, annyi bizonyos -, ottani magyarokkal találkozva. Győzködték, maradjon kint, állást is kínáltak egy színházban, otthoni fizetésének majd' hússzorosát ajánlva, s hogy befogadják, meg segítik. Annyira igéző és csábító volt mindez, hogy szinte beleszédült. De hát engem Szamos-vízzel kereszteltek! - villant egyszer csak agyába, elemi erővel, gyermekkora óta kitörölhetetlenül, százszor megidézetten, s már mondta is, mint végső érvet (a kis szatmári faluban, ahol született, akkoriban még az volt a szokás, hogy kora reggel nagytiszteletű úr csónakba szállt, egy presbiter kíséretében folyóközépig evezett, s a kis keresztelőkancsót megmerítette a Szamosban). Azóta sem bánta meg, hogy engedve e félig pogány, félig keresztyén szokás vonzásának, hazajött.

Vannak-e manapság ily elemi vonzások? Igaz-e még, hogy "Ki a Tisza vizét issza, vágyik annak szíve vissza"? Érvényes-e Ma is Veres Péter szava: "Én nem mehetek el innen!" Éppen e mai, kitaszító haza körül keringnek atyánkfia gondolatai, meg József Attila, Dzsida és Márai magyarságversein tűnődik, mikor lehullott ékezetű névvel érkezik újabb üzenet: küldene már néhány anyák napi verset, novellát a világ túlfelére, Új-Zélandba egy kis magyar kolóniának!

Látjátok, feleim...

Megtekintések: 48

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Ozsváth Sándor Március 9, 2011, 8:41am

Köszönöm, hogy olvastatok!

Rövidesen folytatom "atyafis" írásaimat - terveim szerint hetente fog jelentkezni alteregóm.

Üdv: Sándor

Hozzászólt Olah Tunde Március 8, 2011, 11:20am
" Mert en itthon maradtam" Koszonom...
Hozzászólt Mándoki Ilona Március 7, 2011, 10:17pm
Nagyon szép tanulságos Írás, KÖSZÖNÖM!!!!!!
Hozzászólt Ozsváth Sándor Március 7, 2011, 9:52pm
A sárospataki diákok az 1550-es években - tehát kb. 460 évvel ezelőtt! - már úgy tanulták, hogy a magyarság öt nagy hullámban szállta meg a Kárpát-medencét, az általad is ismert háromhoz még hozzájön a kunok és a jászok 13. századi bejövetele. E tankönyvet Kiszely István fedezte fel a pataki könyvtárban, mint ahogyan azt az 1821-ből származó leiratot is a bécsi Burg irattárában, mely arra kéri az osztrrák történészeket, hogy "olyan történelmet írjanak a rebellis magyaroknak, melyre nem lehetnek büszkék"...
Hozzászólt Boros Magdolna Március 7, 2011, 9:26pm
Válaszodban a 895-ös honfoglalást úgy említed, hogy " Árpád - féle honfoglalás " Ezzel Te alátámasztod Kiszely István professzor és mások kutatási eredményeit ? -miszerint a magyarság három hullámban érkezett a Kárpát-medencébe: 361-ben mint hunok, 568-ban mint avarok és 895-ben mint Árpád népe.
Hozzászólt Ozsváth Sándor Március 7, 2011, 8:53pm
Kedves Lajos, köszönöm a szép Kós-idézetet - tanítványaimnak én is sokszor emlegettem,emlegetem példáját! Az általam nagyon tisztelt Igaz Magyarok egyike Ő!
Hozzászólt Huszár Lajos Március 7, 2011, 8:47pm

'' Az én lábam nyomát eltemetheti a hó, de síromon sohasem lesz korhadt a fejfa, de a felém boruló domb virágos lesz mindig, tudom. És emlegetni fognak, engem is , és apáimat is az én véreim. Az én unokámat folytatják ők, és az én életem örökkévaló lesz bennük. Mert én itthon maradtam.''

/ Kós Károly /

Ezeket a sorokat már leírtam egyszer, erre az oldalra, de azt hiszem érdemes megismételnem.....

Hozzászólt Ozsváth Sándor Március 7, 2011, 8:43pm

Kedves Magdi!

Teljesen igazad van! Már jóval az Árpád-féle honfoglalás előtt sokan ismerték s gyakorolták mieink közül a kereszténységet - általában is fogékonyak voltak a monoteizmusra (iszlámot sőt zsidózó vallást követők is voltak közöttük). Később, már István király idejében, Gellért püspök meg is jegyzi (lásd Legendája!), hogy a mi kereszténységünk nagyon hasonlít a manicheista eretnekségre, de nem az!  Ezért van olyan sok különleges keresztény/keresztyén hagyományunk - többek között.

Üdv: Sándor

Hozzászólt Boros Magdolna Március 7, 2011, 8:10pm

Szamos és keresztelés, szülőföld és hit - mennyire összekapcsolódik!  A Szamos - vízzel való keresztelésnél megjegyezted, hogy félig pogány, félig, félig keresztyén szokás.

Ma már egyre gyakrabban lehet hallani, hogy a honfoglaló magyarok sem pogányok voltak, sok keresztyén élt közöttük, és vallási szokásaikban is keresztyén elemeket lehet felfedezni.

Hozzászólt Nagy Magdolna Március 7, 2011, 5:45pm

Megérintő, szép gondolatok... Köszönjük a részletet.

 

Hogyan segíthetsz?

vagy

vagy

PayPal és bankkártya

 vagy

adományozok


Banki utalással

magyarországi átutalással
Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany[kukac]erdelyimagyarok[pont]com email címre!

© 2019   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek