Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

Atyánkfia első állomáshelye, ahol kedves tárgyait (magyar és történelem) próbálta megszerettetni a reá bízott nebulókkal, amolyan „se nem falu se nem város” település volt. Lévén azonban járási székhely is, jobbára az utóbbi szerepében tetszelgett. Egy városias helynek pedig - sok más egyéb mellett – étterem dukál, s nem is akármilyen, hiszen meg kellett felelnie a „megyétől” kiküldöttek s a „vidékről” feljövők mellett a helyi nobilitás kulináris igényeinek is. E hármas követelményt - az ét- és itallap tanúsága szerint - kitűnően teljesítette a főtér sarkán posztoló Csutorás, III. osztályú étterem. A köznép amúgy a kistestvért, a Csibukot vagy a főutcai – helybéliek körében csak Aranykapcának titulált – talponállót látogatta előszeretettel.


Megelégelve a hétközi szárazkosztot, vasárnaponként atyánkfia is a Csutorába járt ebédelni, mely aktus később hasonszőrű barátaival délutáni kávézgatásba, koraesti poharazásba torkollt. Akkoriban a pékségből éppen kiugrott Fássy uram volt a főpincér. S hogy másodállásban nagy tréfamester is őkelme, azt atyánkfia eleinte még nem tudta. Első találkozásukkor, a szokásos „mi tetszik?” után diszkréten érdeklődött ittléte okairól meg további szándékairól. Közben kiürítette a hamutartót, letisztította az asztalt az alkarján lévő, előírásszerűen összehajtott kendővel, a handlival, megigazgatta a művirágcsokrétát, majd szemüvegét nagyítóként használva segített tájékozódni az étlapon, hogy mi fogyott el, s mi az, amit ő személy szerint ajánlana. Az okulárét aztán szertartásosan visszaigazította orrára-fülére. Két fogás között bizalmas, helyi információkat osztott meg a kedves vendéggel, s a kávé felszolgálása közben már néhány baráti tanáccsal is ellátta. A számlát meglehetősen körülményesen állította össze, no nem a matematikai műveletekkel volt baja, hanem a pápaszemmel - nem látta jól a számokat. Levette, handlijával komótosan megtörülgette, kipróbálta, s mert nem volt megelégedve, másodszorra vigyázva rá is lehelt, hogy így finomítson a tisztítás műveletén. Újrakezdte a cechhet, de csak nem tetszett valami! Most már ingerülten kapta le szemüvegét, majd a handli csücskét áthúzva annak egyik „ablakán” buzgó tisztogatásba kezdett. Ekkor esett le a tantusz atyánkfiánál! A szomszéd asztaloknál már egy ideje kuncogtak a közjátékon, s mikor Fássy uram újra feltette az okulárt, boldog vigyorral konstatálva, hogy végre jól lát – kitört a nevetés. Mit nevetés, harsány röhögés! Tőlük tudta meg aztán, hogy főpincérünk ezt a műsorszámot minden új fiúnak eljátssza.


Egy hét múlva már atyánkfia derült a legjobban Fássy úr produkcióján.

(Megjelent a Stádium Társadalmi és Kulturális Hírlap 2013. évi 3. számában)
                                                                                                                                              .

Megtekintések: 83

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Boros Magdolna Április 13, 2013, 1:57pm

Nem is rossz ötlet lehetett, harmadik fogásként egy kis humort tálalni. Talán még a forgalmat is fellendítette! :)

Hogyan segíthetsz?

vagy

vagy

PayPal és bankkártya

 vagy

adományozok


Banki utalással

magyarországi átutalással
Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany[kukac]erdelyimagyarok[pont]com email címre!

© 2020   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek