Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

 

Ady Endre születésének 140. évfordulóján - rendhagyó módon - nem a költőt vagy az újságírót kívánom méltatni, verseit elemezni, szerelmei után szimatolni, netán kisebb-nagyobb botlásain szörnyülködni, hanem kora ifjúságának meghatározó alakjairól szeretnék megemlékezni.  Olyan  kiváló tanárokról lesz szó az alábbiakban, akik nélkül – mai szóhasználattal élve – Ady Bandiból nem lehetett volna az, aki, ha ők nem figyelnek fel rá, ha nem segítik első szárnypróbálgatásait, nem vigyázzák későbbi lépteit.

A nagykárolyi piarista gimnáziumhoz, ahová tán a város közelsége miatt atyja beíratta, nem fűződnek szép emlékei. „A legszörnyűbb diákéveim” – írja később. Ráadásul életre szólóan megbetegszik! Egy lápszéli csúszkáláskor beszakad alatta a jég (más források csónakázást említenek, s hogy vízbe borult), meghűl, későn kezdik gyógyítani, s mindvégig érzi majd lábában-derekában a bajt. E gimnáziumban ismerkedik meg a három évvel felette járó Jászi Oszkárral, s itt látta először, még kisasszony korában Kaffka Margitot, a későbbi „nagyon-nagyon író-asszonyt”. A kezdeti parasztfiús elfogódottság lassan oldódik, egyre jobban tanul, s már társai is felnéznek rá.

A gimnázium negyedik osztályának elvégzése után szülei átviszik a zilahi református kollégiumba, 1892-ben öccsét az első, őt pedig az ötödik osztályba íratják. Kincs Gyula, az „ősi schola” kitűnő földrajz-történelem-görög-latin szakos tanára (emellett egyleteket alapító, tehetséggondozó, lapszerkesztő) beszéli rá Ady Lőrincéket, hogy küldjék gyermekeiket Zilahra. Az ott töltött négy esztendő - talán ekkor legérzékenyebb és legfogékonyabb a lélek - Ady meghatározó életszakasza.

Teljesen kivirult, életvidám, jól tanult, a matematikával állt csupán hadilábon. Kitűnő magyartanárok voltak első mesterei. Eleinte Petri Mór tanította, de később gyakran emlegette Both Istvánt meg kerekes Ernőt is, aki a műfordításra irányította figyelmét. Az ötödik osztályban Petri szerkesztéstant, verstant meg magyar balladákat tanított az akkor tizenötéves „sovány, cigányfekete képű, tüzes, fekete szemű fiúnak”. A tanár úr szerkesztette akkoriban a Szilágyság című lapot is. Tőle kérdezte először Ady, hogy közölné-e egyik versét. Petri nem tehette, hiszen jól tudta, hogy egy kollégiumi diák subscribálás előtt (a hatodik osztály végén, mikor a kollégium törvényeinek aláírtak) nem vállalhat munkát vagy külső nyilvános szereplést, megnyilatkozást. Maradt hát az Ifjúság című diákújság, melyben Ady Múzsafy álnéven jelentette meg Megunt élet című első versét.

Legnagyobb hatással felfedezője, Zilahra „terelője”, Kincs Gyula volt rá. Ő közli majd a Szilágyságban első opusait is. „Te bérmáltál meg, kis vidéki lapod, / Hogy poéta lettem,” – írja később a Vén diák üdvözlete című versében. Édesanyja mellett talán Kincshez kötődött legjobban. Mint a későbbiekben kiderült, familiáris okai is voltak e gondoskodásnak (Bandi apai nagyanyja Visky-lány, Kincs felesége is e családból való)!

A jeles érettségi utána a debreceni jogakadémia következik, atyai kérésre, mivel Lőrinc úrnak nagy tervei vannak fiával – szolgabíróság vagy még magasabb méltóság. 1898-ban, mikor végre nagykorú lett, s már nem kellett meghajolni az atyai szigor előtt, otthagyja a jogi tanulmányokat s újságíró lesz, Debrecenben. Itt jelenik meg első kötete is (Versek, 1899), hitelben. Tanárai a Szilágyságban előfizetőket toboroznak számára, Fórizs Miklós recenziót is ír a kötetről, de annyit nem tudnak összegyűjteni, hogy Bandi kifizesse tartozásait (később atyja egyenlíti ki a számlát). Erre az időre esik első párizsi útja is!

Az irodalomtörténet évszázada mantrázza, hogy röviddel 1903-as megismerkedésük után Léda meghívta magához Párizsba. De Ady nem 1904-ben járt először az „embersűrűs gigászi vadon”-ban, hanem még1898-ban, egyetemista korában! Petri tanár úr jóvoltából utazhatott   először a „szép ámulások szent városába” - aki, már mint tanfelügyelő, egy 300 forintos ösztöndíjat utalt ki az úthoz egykori tanítványának (akkoriban ez komoly summa volt), a törvényhatósági kisdedóvók (!) keretéből. Az 1904-es út szponzorálását pedig Kincs Gyulának köszönheti! Ő 800 koronát (négyszázat a vármegyétől, kétszázat a Szilágyságtól és kétszázat Ady Lőrinctől) gyűjtött egybe patronáltjának. Kieszközölte azt is, hogy a Budapesti Napló tudósítójának szerződtesse Adyt, s elintézte, hogy egy egész Európára érvényes éves vasúti szabadjegyet kapjon. Így utazhatott Párizsba, Léda „meghívására”. Nem kitartottja volt tehát a szépasszonynak, mint azt sokan hangsúlyozni szeretik. A stipendiumért pedig becsületesen megdolgozott, számtalan cikket, tudóstást írva megbízójának s a zilahiaknak.

De Bandi is félte-óvta tanárait! Mikor például Kincs Gyulát bántották, sőt félre akarták állítani, mint az történt 1912 májusában az Országos Református Tanár Egyesület zilahi közgyűlésén, személyes jelenléttel tüntetett mellette. Ez alkalomra írta A visszahozott zászló című versét, melyet fel is olvasott a helyi vigadóban „Kincs Gyula bátyámnak, akinek már az sem árthat, ha Ady Endre nevű volt diákja nagyon szereti, hoztam vissza ezt a zászlót.”

A képen: Kincs Gyula

(Írásom szerkesztett változata a Hajdú-bihari Napló 2017. november 22-i számában jelent meg.)

Megtekintések: 32

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hogyan segíthetsz?

VAGY

VAGY

PayPal és bankkártya


Banki utalással

magyarországi átutalással
Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany[kukac]erdelyimagyarok[pont]com email címre!

© 2017   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek