Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

Áldozócsütörtöki kirakodóvásár Marossárpatakon

Holnap áldozócsütörtöki kirakodóvásárt tartanak Marossárpatakon. A hagyományos rendezvény helyszíne ezúttal is a Kakas-domb melletti futballpálya lesz.

Marossárpatak a reformáció előtt katolikus falu volt. Abban az időben áldozócsütörtökön falubúcsút rendeztek a Jézus kúthoz, ahová egy kápolna volt építve. A Jézus kút egy csodálatosan bő és kellemes ízű forrás, amelyből egy tekintélyes csermely folyik. Vize a leghidegebb télen sem fagy be. Vízbőségét sem a szárazság, sem a hosszas esőzés nem befolyásolja. A Jézus kútjához a következő monda fűződik:
„Egyszer egy nagyon gazdag főúri leány, aki vak volt, megmosta szemét a forrás vizében. A lány azonnal visszanyerte látását és a forrás vizében meglátta Szűz Mária képét. A lány, ezen csodás gyógyulás emlékére, a forrás mellett egy kápolnát építtetett, ahová minden áldozócsütörtökön nagy búcsújárásokat rendeztek. Búcsúja olyan híres volt, hogy messzi vidékről, más országokból is látogatták.”

„Idejövetelem idején, 1898-ban a kápolna helye, valamint a kő és téglahulladék még nagyon jól látható volt. A községtől távol fekvő épület anyagát a sárpatakiak elmondása szerint a toldalagiak hordták el építkezési
célokra." - írja Adorjáni Károly a falu monográfiájában (1947).

A mai napig is fennálló áldozócsütörtöki vásár is ettől vette eredetét. Az áldozói vásárokat, régen tréfásan még leányvásárnak is nevezték. Bár mára kissé visszaesett a rendezvény népszerűsége, az áldozócsütörtöki sokadalmat a környékbeli falvakból még mindig tömegesen látogatják.

A falu öregjei szerint, az 1820-as évektől tartanak hagyományos áldozócsütörtöki kirakodóvásárt Marossárpatakon, de levéltári dokumentumok bizonyítják, hogy a Maros jobb partján található településen már az 1600-as években is, a mennybemenetel napján, összegyűlt a környék apraja-nagyja. Régen a Maros utcában rendezték az áldozócsütörtöki kirakodóvásárt. Már 70-80 évvel ezelőtt is volt körhinta, amit lupuhintának neveztek. A legények hintáztatták a lányokat, s szív alakú mézes pogácsát vettek nekik. A szokás szerint, pünkösdkor a leány kettévágta a mézes pogácsát, és kedvesével együtt elfogyasztotta… Az emberek a templomból mentek a vásárba. Ott nem lehetett alkudozni, mint manapság, a portékák árjegyzékkel voltak ellátva. Vásárhelyi úriasszonyok árultak a sátrak alatt. Szalmakalapot akkor is mindig az áldozóból vásároltak a sárpatakiak. Az áldozói vásár híre messze eljutott.


Ezt az ősi szokást még a kommunista diktatúra éveiben is sikerült megőrizni. Az áldozócsütörtöki
ünnepség jó alkalom arra, hogy a dolgos sárpataki nép, szórakozással próbálja meg kipihenni a hétköznapok fáradalmait. A rendezvényt azonban nemcsak a sárpatakiak részére szervezik. Minden évben érkeznek kereskedők, vásárlók a szomszédos falvakból, sőt a távolabbi településekről is.

Az utóbbi években kissé visszaesett a kirakodóvásár népszerűsége. Hiába roskadoznak a rögtönzött asztalok a sok csecse-becse alatt, a vásárlók igénye nagyon megváltozott az utóbbi években. Egyre kevesebben vásárolnak olcsó műanyagjátékot, sípra, similabdára sincs nagyon igény. Körhintára lenne, de egy napra nem éri meg a vállalkozónak a költözködés. A mézes pogácsát ma már nem a szerelmesek, hanem az idősebbek veszik... talán a nosztalgia kedvéért. De a miccs és a rostélyos, valamint a hideg sör még mindig kelendő. A gyermekek számára pedig maradandó élmény az áldozóba látogatni.


Az alábbi próbálkozást (verset) 2006-ban írtam, az áldozócsütörtöki rendezvényt követően néhány órával.

Sárpatak napja


Húsvét után a negyvenedik napon,

Marossárpataknak hagyománya vagyon.

Áldozócsütörtök falunk nagy ünnepe,

Kirakodóvásárt szerveznek évente.

Eljönnek mihozzánk messzi fazekasok,

Szalmakalap-fonók, mézeskalácsosok.

Árulnak itt sípot, lufit, similabdát,

Hamis ékszereket, melltartókat, tangát.

Engedélyük is van, rajta van a pecsét,

El is adnak, rendre, minden csecsebecsét.

Hideg sör kapható, miccsillat csalogat,

A kertek aljában pisiszag fojtogat.

Mert a mozgóvéce, nálunk még csak álom,

S a szemeteskukákat is hiába várom.

Az egész sportpálya szeméttel van tele,

Ide még nem ért el a változás szele.

Körhintát is hoztak, „aratnak” is vele,

Ki néhányszor ráül, üres lesz a zsebe.

A biztonságunkra rendőrök vigyáznak,

Ma nem reggeliztek, ingyenmiccsre várnak.

És a népes tömeg költi a pénzt, szépen,

Szociális segélyt osztottak a héten.

Focimeccs is készül, a Kakas-domb alatt,

Pályára is lépett a két romacsapat.


De el ne felejtsük, történt itt még más is,

Mire büszkék lehetnek még az unokák is.

Délben kiállítás nyílt a kultúrházban,

Gyönyörködhettünk ott faragott munkákban.

Népi motívumok, valamennyi érték,

Miholcsa szobrászunk munkáját dicsérték.

Öttől benépesült a falu központja,

Mert két huszárcsapat gyalogolt át rajta.

Vendégeink voltak a nagykanizsaiak,

Kik gyalog vonultak, mert nem kaptak lovat.

Szoboravatásra gyűltünk össze újra,

Báthory Istvánnak lett kész a kőszobra.

Szálljon áldás érte művészünk fejére,

S ezzel pontot teszek a versem végére.


Megtekintések: 141

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt gyuge erzsebet Május 13, 2010, 1:33pm
Tetszet!!! Igazi szekely humorral van fuszerezve ! Meg a ferjemet is meg nevetette amikor felovastam neki !
Hozzászólt Nagy Magdolna Május 13, 2010, 1:13pm
Nagyon köszönjük. Örülök, hogy ilyen még van, tudunk emlékezni is, és ma is él ez a szép hagyomány.

Gyerekkorom legnagyobb öröme volt, mikor Fenesről elengedtek minket szüleink Belényesbe, valami kis játékot, csecsbecsét vásárolni az egyetlen "zsebpénzünkön, amit Áldozócsütörtökön kaptunk.(Egész évben ezt vártuk.) Vehettünk egy fűrészporral kitömött "similabdát, vagy egy igazi labdát, lufit, valamit.
A mai gyerekeknek töbre futja, de nem biztos, hogy boldogabbak. Pedig így volna rendjén.

Hogyan segíthetsz?

PayPal segítségével

adományozok itt

átutalással

Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany@erdelyimagyarok.com email címre!

© 2024   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek