Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

Marossárpatakon a húsvétot is a karácsonyhoz hasonló előkészületek (nagytakarítás, az ünnepi ételek elkészítése) előzik meg. Az ünnep első napján a hívek templomba mennek és úrvacsorát vesznek. Húsvét első napja különleges, látványos eseménye a „bokrétatevés”. Másnap reggel a kislányos házakat színes bokréták díszítik. Ez a szokás az óvodás és kisiskoláskorú gyermekek körében terjedt el. A bokréta körülbelül egy 40 cm széles és ennél valamivel hosszabb fakereszt, amelynek a sarkát egy félkör alakú kávával kötik össze. Ez a káva lehet egy vastagabb fémhuzal vagy egy kisujjnyi vastagságú hajlékony vessző. Nem véletlen , hogy az így elkészített keresztet kávának is nevezik. Az ily módon elkészített kávára fenyőágakat rögzítenek és színes szalagokkal díszítik. A bokréta a legtöbb esetben a kislegény apja, nagyapja, vagy a nagyobb testvér segítségével készül el. A fakereszt szabadon maradt részére felírják a bokrétát tevő kislegény nevét. Egy kisfiú nemcsak egy, hanem több bokrétát is tesz (más-más kislánynak). A bokrétát az ünnep első napján este a szürkület beállta után késő estig helyezik el a lányos háznál. A bokréta elhelyezésében a kislegény segítségére van az édesapa, vagy nagyobb fiútestvére.
A bokrétát tevő fiú az ünnep másodnapján délelőtt egyedül vagy csoportosan megjelenik öntözésre a lányos háznál. Locsolásra kölnivizet használnak. Régen a szegényebb gyermekek az ibolya virágaiból nyert szagos vizet használták. Leszedtek egy csokor ibolyát, levágták a szárát és azt egy-két napig lefedve hideg vízben áztatták. Áztatással a víz átvette az ibolya illatát és készen volt az öntözésre alkalmas ibolyaillatú szagos víz.

A 80 éves Gábor János bácsi így meséli el gyerekkori élményeit:

”Négy-ötös csoportokba jártunk öntözni a 30-as években. Jószagú szappanlével öntöztünk. Betöltötték egy kicsi üvegbe és lekötötték egy ranggyal. A leányak piras tajással fizettek. Pánkóval, csörögével, kaláccsal kínáltak meg. A bakrétásak kaptak fizetségül egy zsebkendőt és két tajást. Másadnapján vót bál, ahová a leányakat az édesanyjuk is elkísérte. A bált sakáig a kastélyban szervezték. Emlékszem egy versre, amit kicsi karamba mandtam:Én kicsinke friss leginke/ Szépen szól a házi fecske. / Ha betérek pótlást kérek / Ha nem adnak visszatérek.”

Nagy Zsuzsanna (Fátyol) ugyancsak az 1930-as évekről mesél:

„Első napján a zenészek jártak tisztelegni, ezért pénzt kaptak. Másadnapján muzsikással jártak a legények öntözni. A válúhaz vitték a leánt és lepriccolták vízze. Csak priccolták, nem öntötték vederrel. Megkínálták őket kaláccsal és vettek egy-egy tajást is. Harmadnapján aztán az asszanyak öntözték meg a férfiakat. Leöntötték egy-egy veder vízze. De a férfiak se vótak restek. Alyan is eléfardult, hagy megfagták az asszanyt keresztül tették a válún és leöntötték vízzel.”
Az ifjak a lányos házaknál, a rokonoknál, a házasok pedig a barátoknál, a komáknál öntöztek. Az ifjak és felnőttek délután jártak öntözni. Délelőtt valamennyien a templomba mentek. Az öntözést a gyermekek esetében versmondás előzte meg, a fizetés pedig piros tojás volt. A bokrétát tevő kislegény újabban négy-öt tojást, egy zsebkendőt, csoki tojást és pénzt kap. Az ifjak és felnőttek ma már nagyon ritkán mondanak verset. Inkább csak engedélyt kérnek az öntözésre a következőképpen: Hallottam, hogy van egy szép virágszál, El akar hervadni, szabad öntözni?
Ők már nem vesznek tojást, de megkínálják itallal és süteménnyel a háziak. A serdülő ifjak fiatal legények részéről szokás volt régente gyakran, most ritkábban a szemetelés. Másodnapján hajnalban a lányos házak kapui előtti utcarészt szalmatörekkel, pelyvával vagy fűrészporral szórták be. Ezért a lánynak korán kellett kelnie, hogy ellenőrizze a ház előtti utcarész tisztaságát, s ha az szeméttel volt beszórva, el kellett takarítania, nehogy a korai járókelők azt meglássák. Ha netalán későn kelt fel és az emberek meglátták az elszórt szemetet, mindjárt elmarasztaló megjegyzéseket tettek: „ha a szeretője látná, nem udvarolna többet neki”
Ugyancsak másodnapján reggel, amikor a lány felkel meglepődve tapasztalja, hogy a kiskapu eltűnt vagy kicserélték. Az elkövetők minden esetben a serdülő legények. A családtagok elindulnak, hogy megkeressék a kaput. Persze, fáradozásuk nem mindig jár sikerrel. Ilyenkor előfordult, hogy a csínytevők bort vagy pálinkát kértek a kapuért cserébe.

Gálfi Tibor nyugalmazott tanító így emlékszik vissza a 70-es, 80-as évek húsvétjaira:

„A diktatúra éveiben nem egyszer történt meg, hogy húsvétkor nem volt iskolai szünidő. Másodnapja, amely mindig hétfőre esett munkanap volt az iskolában is. Minden tiltás ellenére a gyermekek ünneplőbe öltözve, a fiúk zsebükben kölnivizes üveggel jöttek iskolába. A férfi tanügyi káderek zsebében is ott lapult a kölnivizes üveg. Így volt ez más munkahelyeken is. A fiúk megöntözték lánytársaikat, a férfi tanerők a kolléganőiket. Az iskola folyosója, az osztálytermek kölni szagot árasztottak. Egy alkalommal éppen fogalmazás órám volt másodnapján. A fogalmazási óra alapos, jól átgondolt felkészülést igényelt. Elgondolkoztam. Mitévő legyek, hogy a tanulók munkakedvét megnyerjem, s hangulatukat ne rontsam el. Megkérdeztem a tanulókat, hogy ismernek-e öntöző verseket. Kórusban válaszoltak igennel, nemcsak a fiúk, a lányok is. Utasítottam a tanulókat, hogy vegyenek elő egy-egy füzetlapot és írják le az általuk ismert öntöző verseket. Sok szép öntözőverset vetettek papírra. Visszaemlékszem ma is, hogy az egyik legszebb verset Lakó Kiss Levente mondta tollba.”

Megtekintések: 71

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hogyan segíthetsz?

PayPal segítségével

adományozok itt

átutalással

Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany@erdelyimagyarok.com email címre!

© 2024   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek