Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

Már több hónap eltelt mióta "angyalként" jártam én is azon a csodálatos tájon, de az élmények még nem halványodtak el bennem.  Sokszor elgondoltam mit is írhatnék azokról a csodálatos napokról,de rájöttem...nem lehet szavakba foglalni..azt át kell élni ahhoz,hogy az ember megértse,átérezze az angyalok kis csapatának az élményeit,érzéseit.Mert én mondom,hogy szegényként mentünk oda és gazdagon jöttünk vissza ( legalábbis én úgy érzem,hogy ezt mindannyiunk nevében mondhatom). Nem anyagilag értem ezt,hanem a lelki gazdagságról beszélek. Ma is érzem azt a bizsergető érzést,amit akkor éreztem , az indulásunk reggelén. Izgatottan vártam Császár Árpád barátunk jöttét,kivel együtt utaztam...vidáman pakoltuk be az összegyűjtött adományt a kocsijába és jó kedvel,Isten áldásával indultunk utunkra. Mi nem mentünk a gyülekező helyre,megbeszéltük Bálint Laci barátunkkal, hogy Marosvásárhely előtt találkozunk velük. Utunk szép volt, ismerkedtünk egymással,hiszen azelőtt sose láttuk egymást és mire megérkeztünk Mezőbergenyére,már igazi barátokká is váltunk. A jó Isten és az Angyalok is velünk voltak utunk során,hiszen mikor elindultunk Budapestről eléggé szomorkás volt az idő,de már Királyhágó előtt kisütött a nap. Mielőtt megérkeztünk volna célállomásunkhoz két órát vártunk Laciékra,de az az idő is kedélyesen telt el az autóban,sokat viccelődtünk és nevettünk. Már azt  hittük,hogy meg is feledkeztek rólunk, de természetesen nem így történt. Este érkeztünk meg Mezőbergenyére ahol szeretettel és terített asztallal vártak. Még aznap este behordtunk mindent az autókból,csoportosítottuk az adományokat,ismerkedtünk a többi "angyallal" és a helybeliekkel.A boldogság érzése töltötte el szívünket látva a sok adományt,ami a szeretet nevében gyűlt össze. Reggel folytattuk munkánkat, rengeteg csomagot tudtunk összeállítani és a délután folyamán Marosvásárhelyre látogattunk.Szombaton reggel már készen is állt a hat csapat...1 csapat: Bálint László,Buglyó Anita...2 csapat Bukits Anna,Gyúrkó Zoltán,Hanyi Zsolt,Bognár Attila.....3 csapat Gebora István, Baranyai Tóth Éva....4 csapat Császár Árpád és jómagam Kocsákné Huszár Magda....5 csapat Körösi Gyula,Kecskeméti Enikő.....és a 6 csapat Zrinyi András, de minden csapatnak volt helybéli kalauza is ..(.elnézést ,ha valakinek nem jól írtam a nevét) ,hogy minél több helyre tudjuk eljuttatni személyesen az adományokat.Isten kegyelmével és áldásával indultunk útnak a bőséges reggeli után.És estig szét is hordtuk a csomagokat. Nagyon jó érzés volt látni a boldog arcokat,mikor szerény adományunkat átadtuk és Boldog Karácsonyt kívántunk nekik. De egyben szívszorító is volt látni a nyomort. Mi akik sokszor panaszkodunk,el sem tudjuk képzelni milyen sorsok vannak ott,ahol bőségnek kellene lennie. Hiszen ásványi kincsben bővelkedő a vidék. A dermesztő hidegben gyerekeket,idős embereket láttunk,amint az utcai kútnál sorban állnak vödrökkel a kezükben a vízért. És ez csak apró részlet a nyomorból. És mégis..mikor ott voltunk köztük,bemenve udvarukba,házukba..szeretettel fogadtak. Még azt a keveset is megosztották volna velünk amijük csak volt.A mi kis csapatunk Mezőmadarason és Pusztakamaráson  volt. Gyönyörű táj és nagyon kedves emberek lakják. Néhányan azok közül,kikhez Árpád barátommal ellátogattunk ..........és néhány tájkép arról a csodálatos és gyönyörű helyről. Az "angyalok" többi csapata többek közt ellátogatott Székelyvarság, Mezőméhes, Kissármás, Magyarderzse, Páncélcseh Mezőzáh, Nagyercse, Melegföldvár, Feketelak, Gyeke, Harcó,Magyarfülpös,Mezőőrményes,Szászzsombor,Mezőveresegyháza, Göc, Uzdiszentpéter,Aranylábú Tuson, Őlyves településekre.Elnézést kérek,ha valami kimaradt. Ezúton szeretném megköszönni a lehetőséget,hogy ott lehettem,én is "angyal" lehettem, szeretném megköszönni a szívélyes vendégfogadást mindazoknak kik közremükődtek abban,hogy az angyalok jól érezzék magukat. . És,hogy miért volt nekem fontos ez az út? Mert úgy éreztem,hogy most nekem ott a helyem...életem során  sokszor kerültem nagyon nehéz helyzetbe,mikor azt hittem nincs tovább---és mindig volt egy "angyal" ki megfogta a kezem és azt mondta: NE CSÜGGEDJ !

De valójában én nem azt éreztem ,hogy adok,hanem azt ,hogy kapok. És mindannyian kaptunk... Ezért mindig hálás leszek a jó Istennek,hogy megadta a lehetőséget és imádkozom,hogy ezután minden évben ott lehessek az "angyalok" közt.

Megtekintések: 269

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Császár Árpád Március 26, 2014, 9:32pm

...Torok szorító érzés volt azt tudomásul venni, hogy egyáltalán nincs magyar-nyelvű oktatás azon a Pusztakamaráson amely a huszadik század egyik legnagyobb íróját adta  Erdélynek Sütő András személyében, ott látva és szembesülve eme ténnyel élhettük és érthettük meg azt az ember feletti küzdelmét amit élete során vívót az erőszakos asszimilációval szembe. Az élmény beszámolódhoz nem sok mindent tudnék fűzni annyira összeszedet és részletes. hogy csak elismeréssel lehetünk érte és köszönet, hogy újból megelevenítetted a szép emlékeket.

Hozzászólt Kenesei Aurélia Március 24, 2014, 7:58pm

...szép út...tartalmas leírás ....jól fogalmazott írás....mégis! : a legszebb a tett és a jótékonyság.Büszke vagyok Rátok!

Hogyan segíthetsz?

VAGY

VAGY

PayPal és bankkártya


Banki utalással

magyarországi átutalással
Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany[kukac]erdelyimagyarok[pont]com email címre!

© 2019   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek