Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

Atyánkfia kora gyermekkori éveit átlengték a mesék. No nem a sárkányosak meg a királyfisak, bár azokat is kedvtelve hallgatta-olvasta, hanem az igaziak, miket nagy időt megélt férfiak mondtak estelente az elszakított partiumi falucskában, szünidei nyarakon, a kiskapu mellett, lócára telepedve. Különösen apai nagyapja történeteit kedvelte a két háborúról és a közte esett dolgokról. Hites szemtanúként néha két-három öreg hadfi is bólogatott a sűrű cigaretta meg pipafüstben - majd' mindegyikük négy állam hadseregének volt tényleges katonája! E történetek olyannyira bevésődtek, hogy évek múlva már ő terelte helyes mederbe a csapongó mesefolyamot.

Még évtizedek múlva is kristálytisztán emlékezett a legapróbb részletekre! Például, mikor először kiszabadulva a vasfüggöny mögül, hosszabb időt tölthetett Itália kék ege alatt. Atyánkfia szinte tobzódott az addig csak könyvekből, filmekből ismert emlékekben! Már csak két napjuk volt a szűken mért harmincból, mikor Rómából hazafelé jövet jó sorsa a Piave völgyébe vezette. A folyó vonalát követve egyre ismerősebb lett a táj! Nagyapja annyit regélt az itteni harcokról, hogy szinte filmszerűen peregtek le előtte újra az események. Igen, ez lehetett az a hely a vasúttal, a folyó és az út között! S egyszer csak, a kanyar után előbukkant az állomás is, jobbra tőle a vashíddal, melyet magyar bakák tartottak hetekig tűz alatt. Atyánkfia - a többiek ámulatára - előre megmondta, hogy mikor mi fog következni. Megálltak. Mit szégyellje? Elsírta magát.

Negyedszázad múltán megtalálta Kárpátalján a másik bunkert is, mit nagyapja, már mint a Magyar Királyi Honvédség póttartalékosa épített öreg bajtársaival a Latorca völgyében, az Árpád-vonalnak nevezett védrendszer részeként. Ezt már fényképezőgéppel örökítette meg az utókornak (a sokszor lenézett oral history bizonyítékaként), mint ahogy az erődítmény más részeit is, egy elegáns hídkávézó teraszáról. Mondják, e különös szerkezetet meg a hozzá tartozó proccos szállodát s kempinget egy újgazdag ukrán milliárdos építtette a történelmi tájba.

Kávéját kavargatva, régi időkre emlékezve atyánkfia megidézte még a Nagyságos Fejedelmet is, kit ruszinjai olyannyira szerettek, hogy emlékét mindmáig tisztelettel őrzik a "Latorca partján, hol a nóta más...".

 

Megtekintések: 37

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Ozsváth Sándor Február 20, 2011, 7:57am

Nagyagyapám sorsa még hagyján!  Volt két olyan cimborája (ahogyan a fiúk akkoriban jó barátaikat nevezték arrafelé), aki a két világháború alatt körbejárta a Földet, hogy mindkétszer ugyanabban a szibériai hadifogolytáborban kössön ki...

Egyszer talán az ő történetüket is megírom.

Hozzászólt Boros Magdolna Február 19, 2011, 10:39pm

 

Ez is a magyar balsors egy része! Három-négy ország területén lakni embereknek úgy, hogy sohasem költöztek életükben.Dobálták Őket a nagyhatalmak! (Monarchia, Trianon, bécsi döntés, párizsi béke) Szolgátak három-négy ország hadseregében.Csak csodálni lehet Őket, együtt érezni Velük,hogy mindezt túlélték!   

Hozzászólt Ozsváth Sándor Február 19, 2011, 1:24pm

Apai nagyapám a következő államoknak volt tényleges katonája: Osztrák-Magyar Monarchia, Tanácsköztársaság (Kun Béláék egyszerűen átsorozták az olasz frontról hazatért bakákat, na így volt "önkéntes" az a hadsereg!), Románia, Magyar Királyság.

Keresztapám orosz fogságban, apám meg amerikaiban "kötött ki". Így láttak világot akkoriban...

Hozzászólt Dávid Erzsébet Február 19, 2011, 1:11pm

Kedves Sándor!

Tetszett az írása, a történelmi események saját családon belüli megélése. A nagybátyám mint lovas katona harcolt Kijev alatt és betemette a hó, Ó tulélte, de a lova belepusztult. Először az oroszoknál,Majd Dániába volt fogságban és hazajött. Fiatalon 49 évesen meghalt. Jó visszaemlékezni az  Ő elbeszéléseire is

. Üdv. Szép napot Erzsébet

Hogyan segíthetsz?

PayPal segítségével adományozok


átutalással

Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany[kukac]erdelyimagyarok[pont]com email címre!

© 2020   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek