Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

   Kicsi süppedő félben levő ház, oldala tapasztott. Az udvar sáros, meglehetősen lejtős. Sánta Ferkóék laknak ott. Csak úgy hitelbe, mondja Ferike az iskolába. Távoli rokon Rózsika néni, görbehátú aszott öregasszony, a Ferkó apjának Péternek nagynénje. Így kerültek Ferkóék erre a portára.

   Mellettük a mészáros, Nádas István ezermester háza. Jó telek, rendezett gazdaság, minden a maga helyén, minden a maga rendjén, mert csak így lehet, mondja a Ferike padtársa az ezermester fia. Hát ebben szépen megegyeznek, csak Ferike erősen bánja, hogy az ő apja nem olyan mint István bácsi, pedig lehetne.

   Arany keze van az apjának, kőműves és festő egy személyben, csak az az elveszejtő szokása ne lenne, iszik. S ha iszik verekedik, a kocsmába még az élő fába is beleköt, otthon meg a családon tölti ki a bemagyarázott mérgét, évtizedes sérelmeit. Történt már, hogy éjjel késsel kergette az anyját az udvaron, egy szál gatyába. Csak úgy lobogott a pendely az anyján, s ordítva hívta István bácsit, mert hogy az ura mindjárt megöli.

   István bácsi, aki szembe mer nézni a bikával is, éjjel kettő körül, csak úgy üres kézzel átlépett a kerítésen, s ettől Péternek, a nagy hősnek, inába szállt a bátorsága, pedig nála volt a kés, a disznóölő. Egy két dörmögő mondat, és síri csend lett a viskóba, ahogy belépett István bácsi. Középen a pitvar s a búbos kemence, a kenyérsütő. Balra az öregasszony Rózsika néni kicsi szobája, jobbra a nagyszoba, ahol Ferikéék laknak hitelbe: apja, anyja, s a három testvére, összesen hatan. Elcsitultak.

   Nem sokkal az eset után meghalt, városon, a Rózsika néni testvér bátyja, s el kellett temetni. Akkor még nem volt a faluba ravatalozó, így otthon nyújtóztatják, itt Rózsika néninél, de csak holnap, mert ma még nem hozhatták haza, nem engedték ki kórházból. Nem is bánták, mert akkor csak egy éjszakára kel beengedjék a nagyszobába az öregasszonyt, mert hova is tennék a ravatalt, ha nem a Rózsika néni szobájába, a kicsibe.

   Azért az dukál, hogy már ma kezdjék a megvirrasztását, s ehhez rokonok, ismerősök, munkatársak, jó szomszédok rendre mind eljöttek. Hoztak is sós és édes tésztát az asszonyok, erős vagy édes pálinkát a férfiak, Péternek paradicsom, amit a torkán leengedhet a megboldogult nagybátyja lelki üdvéjért. Isten nyugosztalja!

   Másnap délelőtt ébredt Péter a virrasztásból, s első dolga volt, hogy a Rózsika néni szobájába, leöblítse a tegnapi nap fáradalmait, a tegnapról megkezdetlenül otthagyott, literes üveg szilvapálinkából nagyot kortyolván. Ahogy elkezdődtek az intézkedések és várták a halott érkezését, Rózsika csak ült a szobájában az ágy szélén, imádkozott. Mellette a moslék, a disznónak való. A disznó megvan száz kilós, lakóhelye az udvar. Estére behajtják egy rozoga fészerbe, de most napozik.

   Péter düledezve, de még határozott léptekkel bejön s kiviszi a moslékot, Az udvaron két deszka összeütve, állítólag ez a vállú. Ide kapott most enni a disznó. Eltelik egy jó félóra forma, amikor Katus a Péter felesége odamegy a kerítéshez, s mint amikor az ura kergeti, elkezd torka szakadtából kiabálni.

   - Nádas úr, Nádas úr, jöjjön át, hozza a nagy kést, mert döglik meg a disznó!

   István bácsi kinéz az udvarra, de addigra már többen is körül állják a napon elnyúló disznót, egyik ünnepi ruhába öltözött rokon, nagy szakértelemmel leguggol melléje, s a nyakán a pulzust keresi. Nem találja.

   - Emberek ennek már nem ver a szíve, ejsze megdöglik! - állapítja meg mindannyiuk elámulására.

   Addigra István bácsi is átjön a disznóölő késsel, s ahogy jön felfele az udvaron, félre rebbenek előle az emberek, Katus elkezd sopánkodni, hogy most ő mitévő legyen, torra-virrasztóra készüljön takarítson a ravatal elejébe, vagy szervezze a disznóvágást. A házban a nagy csendre felfigyel Rózsika néni és kicsoszog ő is a csődülethez az udvarra, s megáll hátul.

   - Jaj mi lesz velem, Istenem mit csináljak, - sivalkodik Katus - szúrja le a disznót István bácsi, nehogy megdögöljön!

   - Ilyen bolondságot ugyan ne csináljon szomszéd, - mondja Rózsika néni – én ürítettem bele a literes üvegből az egész szilvapálinkát a moslékba, hogy legalább ma ne igya disznóra magát ez a Péter.

   Erre aztán lett röhögés, Péter ugyan megsértődött, de az öregasszony elérte a célját, temetés után a torig kibírta ivás nélkül, ami bizony szép teljesítmény volt, huszonnyolc óra. A disznó is túlélte az alkohol mérgezést, másnap délután már vígan szedegette fel a szétszóródott csirke csontokat és nyalta a kenyérmorzsát a tor utáni udvaron.

Bíró Ernő – Kolozsvár – 2013. november 19.

Megtekintések: 381

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Bíró Ernö November 25, 2013, 7:15pm

Hát látom jól szórakoztok a részeg disznómon, pedig nekem csak egy volt, az is csak a tollam hegyén és gyermekkoromba a szomszédomban. Köszönöm.

Hozzászólt dr. Szabó Dániel November 25, 2013, 6:47pm
Hozzászólt dr. Szabó Dániel November 25, 2013, 6:41pm

Amanda....Bocsi elfelejtettem kérdőjelet tenni a végére,mert ez volt az elképzelésem.

Hozzászólt Gáspár Lászlóné November 25, 2013, 1:14pm

Dániel....:) Milyen tanulságos,amit leírtál....Csak azt nem tudom eldönteni, a disznók viselkednek "emberi" módon cefre fogyasztásnál, vagy az ember lesz disznó,amikor elfogyasztja a " betevőjét".... :)

Hozzászólt dr. Szabó Dániel November 25, 2013, 1:08pm

1975-ben a Kollektív sertés telepéről kitörtek a 80-100 kg-os hízók,25 db,aztán onnan nem messzire lévő szeszfőzdénél felették a kifőzés után kiengedett cefrét.Nos ebben van még szesz csak kisebb mennyiségben.Lerészegedtek mind egy szálig,dülöngéltek,hánytak,egymásnak estek,majd kifeküdtek.Érdekes látvány volt.Innen ered a "részeg disznó".

Hozzászólt Berekméri Edmond November 23, 2013, 10:45am

Élvezettel olvastam, jól szórakoztam.

Hozzászólt Bíró Ernö November 21, 2013, 8:31pm

Köszönöm bíztató szavaitokat Számomra ez komoly bátorítás.

Tisztelettel, Ernő.

Hozzászólt Gálffy Mária November 21, 2013, 6:03pm

Nagyon jó,köszönöm a lehetőséget egy felhőtlen kikapcsolódásra.Gratulálok,várom a következő kedves történetet

Hozzászólt Gáspár Lászlóné November 21, 2013, 1:07pm

Fantasztikus írás, jót mulattam....  De van ám ennek tanúlsága is..... :) Köszönöm

Hozzászólt Téglás Melinda November 21, 2013, 11:07am

Nagyon jó!

Hogyan segíthetsz?

vagy

vagy

PayPal és bankkártya

 vagy

adományozok


Banki utalással

magyarországi átutalással
Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany[kukac]erdelyimagyarok[pont]com email címre!

© 2019   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek