Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

E napot a harmadik karácsonyi napnak, valamint patkányűző, óvó, védő napnak is tekintették, de nem ez a legfontosabb. Hanem az, hogy János  naphoz a borszentelés szokása kapcsolódott, mely  egyes  borvidékeken máig él. Régen minden család bort vitt a templomba, amit a pap megáldott.

borJános-nap-Krizsán-Csaba111.jpg

A szentelt bornak  különben– mint minden szentelt dolognak – mágikus erőt tulajdonítottak.

Beteg embert és állatot egyaránt gyógyítottak vele. Öntöttek a szentelt borból a boroshordókba is. Ezt azért tették, hogy ne romoljon el a bor. Szólásunk a Szent János áldása, a búcsúzáskor megivott utolsó pohár borral kapcsolatosan.

A János név gyakorisága és a karácsonyi ünnepkörben való naptári helye miatt is kedvelt névünnep. Az István-köszöntőkhöz hasonlóan igen sok változatban él a magyar nyelvterületen. Más nevekkel behelyettesítve, de anyák napi éneknek is kedvelt  az így kezdődő köszöntő:

Serkenj fel, kegyes nép, mert most jő az hajnal,
aranyszál tollakon repdes, mint egy angyal.

Kinek a névünnepe van ma?

janos.jpg

János apostol és evangélista Zebedeus fia, az idősebb .Jakab apostol fivére, úgyhogy keresztény volt az egész család. Halászvolt mint a tanítványok többsége. Ő a negyedik evangélium feltételezett szerzője, és a hagyomány szerint az „Apokalipszis” (Jelenések könyve) írója. Az elsők között követi Krisztust.  Érdekesség hogy  tanítványként  lányos képű ifjúként ábrázolták, evangélistaként idős férfi, végezetül, mint az Apokalipszis látomásos szerzőjét élemedett aggastyánnak mutatják az ábrázolások.

A keresztény üldöztetések idején János is „vértanúságot” szenvedett.  Zubogó olajba dobták, de ő csodálatos módon sértetlenül került ki a tűzre tett üstből, mi több, ifjúságát is visszanyerte. Mesebeli!

Ezután  nem mertek vele ujjat húzni, inkább Patmosz szigetére száműzték. Ott történt, hogy egy viharos éjszakán Isten megnyitotta előtte a menny ajtaját, föltárta előtte a jövőt.

 

 Csodák csodái....

Számos csodát tett, ezek közül az egyik leghíresebb az, amit Arisztodemosz fejedelem kívánságára cselekedett. Jánost kényszeríteni akarták, hogy Diana istenasszonynak áldozzon. A fejedelem  azt mondta, ha Krisztus nevében az apostol képes Diana templomát lerombolni, akkor ő is hinni fog benne. Mikor azonban ez megtörtént, az uralkodó újabb bizonyítékot akart: előhozatott két halálraítéltet, kínosan ölő mérget adatott be nekik, azok hamarosan meg is haltak. Ezután azt kívánta, János is vegye be a borba töltött mérget, és ha életben marad, az valódi bizonyítéka lesz istene hatalmának. Az apostol megitta az italt, de nem történt semmi baja. A fejedelem végül azt követelte: a meghalt elítélteket támassza föl, és ez a csoda is nyomban végbement.


János 99 éves koráig élt, és mikor halála közeledett, Jézus megjelent neki álmában, mondván: „Vasárnap énhozzám jössz.” Vasárnap az apostol elbúcsúzott híveitől, megáldotta őket, és a templomban az oltár előtt befeküdt koporsójába. Buzgón imádkozott, és erre a legenda szerint fényes köd borította be. Mikor a köd eloszlott, az emberek már csak „mennyei mannát” találtak a koporsóban.


Tánczos Erzsébet

Forrás:

http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/janos-napi-borszenteles/

http://vmek.oszk.hu/02100/02152/html/07/182.html#198

 

http://octo.blog.hu/2010/12/01/decemberi_nepszokasok

Megtekintések: 218

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Dr. Csuták János December 28, 2014, 4:40pm

Így igaz, hiszen Mátyás király ezen a környéken kapáltatta meg a parasztokon gúnyolódó urakat, kissé fejjebb pedig ott van a Vály-völgy, amely a középkori Magyarország egyik legjelentősebb  minőségi-bor termelő vidéke volt, s amelynek borát még Széchenyi István is emlegette a Hitelben.

A környékbeli falvakban még láthatunk szép poncesorokat, melyeknek egy részét felújítják (a másik részéről, most ünnep lévén ne beszéljünk), a határ mindkét oldalán, több faluban kezd újraéledni a szőlőtermesztés és a borkészítés.

Köszönöm a szép mintákat.

Hozzászólt Tánczos Erzsébet December 28, 2014, 4:11pm

A jellegzetes barkó minták egyike is a szőlő - úgy tudom ( REMÉLEM, HOGY JÓL...)hogy Mátyás király idejében igazi bortermő vidék volt.  Nagy érték, hogy őrzik és újrateremtik ezeket a szokásokat. Közösségépítő erejük is felbecsülhetetlen.A kép forrása:http://netfolk.blog.hu/2014/05/07/megvalosulo_a_csodak_a_barkok_fol...

Hozzászólt Dr. Csuták János December 28, 2014, 3:57pm

A János-napi boráldás szerte a Kárpát-medencében visszatérőben van. Igazi magyar szokásról van szó, melynek gyökerei a középkorba nyúlnak vissza, amikor a szőlőfajták és a művelésmódok következtében a szüret egy- másfél hónappal később kezdődött, mint napjainkban, így a borok Szent Márton napjára még nem igen voltak lefejthető állapotban. Ezt az első fejtést karácsonykor, vagy János napján tették meg, így alakult a János napi borszentelés.

Örömmel írhatom, hogy régiónkban, Ózd és Kazincbarcika környékén, ami ugye nem nevezhető egy tipikus bortermő vidéknek, szintén visszatérőben van a Szent János napi boráldás. E szokás hagyományteremtő jelleggel történő felélesztéséért sokat tett az Európai Borlovagrend Magyarországi Konzulátusa Borsodi Régiójának Ózdi Lovagi Széke. Pár évvel ezelőtt még Egerbe jártunk át borszentelésre, mígnem az ózdi evangélikus templom lelkésznője, aki maga is tagja Lovagrendünknek, szívesen vette kezdeményezésünket, és tavaly megrendeztük az első, idén pedig a második János-napi boráldást a templomban, majd ezt követte egy szeretet-vendégség a parókián, ahol a templomban megjelent valamennyi hívet, vendéget megvendégeltünk egy szerény marhapörkölttel, hozzá tahonyával. Az ételhez illő borokat részben lovagrendi tagjaink, részben pedig környékbeli borbarátok kínálták saját termésükből. Jöttek borbarátok Kazincbarcikáról, Berentéről, de a Felvidékről is, Szádalmásról. Szinte mindenki egy-egy kis butykossla, vagy pár palack borral érkezett. Legtávolabbi vendégünk Kassáról jött, mondani sem kell, szőlő termelő és borkészítő fiatalemberről van szó.

A templomi szertartáson az Ózd Városi Vegyeskar szolgált; többek között előadták az erdélyi szőlészek és borászok doajenje, a nagyenyedi Csávossy György Tanár Úr által a Lovagrend felkérésére írt, és a kazincbarcikai Kerek Gábor zeneszerző által megzenésített művet, a Lovagrend Himnuszát .

Bízvást reméljük, hogy tavalyi és idei rendezvényünkkel sikerült a hagyományt visszahozni, és jöváőre már mint természetes program illeszkedik a környékbeli szőlő- és bortermelők őszi-téli ünnepi szokásainak a sorába.

Cégül: Bodog Újévet Mindenkinek!

Hogyan segíthetsz?

vagy

vagy

PayPal és bankkártya

 vagy

adományozok


Banki utalással

magyarországi átutalással
Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany[kukac]erdelyimagyarok[pont]com email címre!

© 2019   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek