Aprószentek napján a Heródes király által  lemészárolt  kisdedekre emlékszünk.  E napon végzik a vesszőzést.

Mi a vesszőzés szokása?

Az aprószentek napi vesszőzés az egész magyar nyelvterületen szokás volt, Erdélyben s  Moldvában még ma is élő szokás. A fiúgyermekek megvesszőzése a betlehemi  kicsinyek szenvedéseire utal. A lányokét  úgy  magyarázzák, hogy betlehemben a fiúgyermekek haltak meg, és ezért úgy igazságos, ezen a napon  a lányoknak kelljen „szenvedni”.

A szokás pogány eredetű, s a termékenység- és egészségvarázslással függ össze.   Ugyanakkor a bibliai történetből eredő keresztény szokás.

Mióta szokás a  vesszőzés ?

 Nem tudni, hogy az aprószentek napján szokásos korbácsolás rítusát és képzeteit az egyházi gyakorlatból, esetleg a szomszéd népektől tanultuk-e el, vagy történelmünk mélyebb rétegeibe vezet vissza. A pogány eredetű vesszőzésről nincs írásos adatunk. A források  annyit árulnak el, hogy a 16. században már megszentelték a  " verőeszközöket", mert  az ilyen   vessző vagy a belőle font korbács a betegséget hárította el. Tehát keresztény és pogány szokás  így szépen összhangba került.

Mi az a suprikálás avagy odoricsolás?

A vesszőzést aprószententekelésnek, odoricsolásnak, suprikálásnak, csapulásnak  is nevezték.  A vessző lehetett  termőág, hajló fûzfavessző.  Suprikálni fiúgyermekek, legények vagy pásztorok jártak, néhol még ma is járnak. Szerencsekívánó, egészségvarázsló  szövegek kíséretében  finoman  megcsapkodták-veregették, a nőket, leánykákat vagy a gyermekeket.

Hogyan zajlott le  a vesszőzés?

Galgahévizen  így  történik a vesszőzés :

Hála Isten megértük az Aprószentek napját!

Adja isten, többet is érhessünk, Nem ilyen búval, bánattal, Örvendetes napokkal!

 A suprikáló korbáccsal ráüt az asszonyra, és ezeket mondja ( a szöveghez illő testrész  enyhe suprikálása közben):

Keléses ne legyen ebben az esztendőben!

Jó, szófogadó legyen!

A csúz meg ne járja a fejét!

Ha vízért küldik, bort hozzon,

Ha borért küldik, vizet hozzon!

Hasfájós ne légy!

Hátjájós ne légy!

Derékfájós ne légy!

Férjhez leány, férjhez! Házasodni, legény, házasodni! Friss légy, egészséges légy!

Kölcsönverés visszajár, ezután a gazdasszony a nyalábból kihúz egy szál vesszőt, és képletesen megveri a pásztort, hogy jövőre jobban vigyázzon az állatokra.

A suprikáló férfit étellel, itallal, kínálják, üveg bort, vagy pálinkát, kalácsot is adnak neki a jól elvégzett varázslásért cserébe.  A megkorbácsolt lány pedig színes pántlikát kötött a korbácsra.

 A Dráva vidékén   aprószentek napján a gyermekek fűzfavesszőből font korbáccsal odoricsoltak. Bekéredzkedtek a házakhoz és elmondták a mondókájukat. Ezután  a többi fiút, néha a felnőtteket is megveregették. Ezért cserébe  diót, édességet, pénzt kaptak. Ha ezen a napon esett az eső, megfigyelésük  szerint kelésesek lettek a gyermekek. Ez ellen az alábbi mondóka védett:

Ódorics, ódorics, Egészséges légy, Beteg ne légy, Keléses ne légy,

Apádnak, anyádnak szót fogadj, Ahová küldenek, szaladj! Egészséges légy, keléses ne légy, Ahová küldenek szaladj!

Ha borért küldenek, vizet hozz, Ha vízért küldenek, bort hozz!

Forrás: http://netfolk.blog.hu/2012/12/28/december_28_aproszentek_napja_de_...