Erdélyi magyarok a világban
"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
Erdély tájain 11
Csoma Pista
Csodálatos tája az erdélyi havasoknak a Madarasi Hargita.
És a legendás menedékház gondnok: Csoma Pista. Télen, nyáron érdemes volt hozzá oda felmenni, bár megközelíteni nehéz munkába került:
Egyik útvonal Csíkrákosról indult.
Ez hosszú húsz kilométeres út. Gyalog. Rákosra vonattal érkeztünk, jókor reggel, mert egész napos gyalog túra várt ránk. Az út lassan emelkedett, csak a végén volt egy 7 – 800 méteres
meredek kaptató.
A másik Kápolnásfaluból.
Ez rövidebb, de nehezebb út. Közepe táján van egy kemény kaptató a ”döglesztő”.
Kápolnásfaluba autóbusszal lehet jönni.
Ha előre értesítettük, Csoma Pista bácsi elibünk jött, hogy segítsen, utat mutasson.
Egy téli sítúra alkalmával szekeret fogattunk, hogy vigye a csomagokat. Több napra készültünk. Csoma Pista is velünk jött. A szekéren volt a heti ellátmány is. A csomagoktól
megszabadulva könnyedén tapostuk a havat a szekér mellett. Egy idő múlva Pista
bácsi elvált tőlünk, arra hivatkozva, hogy dolga van, siet. Hátizsákkal a
hátán, egy ösvényen el is tűnt előlünk, Kiss Ernő bácsira bízva a további
útirány betartását. Mire a döglesztőhöz értünk, már jött is velünk szembe.
Vidáman siklott le a hegyoldalon, és nagy hófelhőt verve fékezett mellettünk.
Jól jött a segítség, mert a lovacska nem bírt a meredekkel. Hátizsákjaink
felvettük, hogy könnyítsünk a szekér terhén, és teljes erővel taszítottuk,
nyomtuk.
Lihegve értünk a tetőre és hamarosan a menedékház is feltűnt. Kéményéből vígan szállt a füst az ég felé. Hát azért sietett előre Pista bácsi, hogy tüzet
gyújtson, hogy meleg tea és meleg szoba várja a fáradt társaságot.
Csoma Pistáról sok történet kering. Hogy melyik igaz, melyik csak a fantázia terméke, nem az én tisztem eldönteni. Életét a havason töltötte. Ott is van eltemetve. Mikor nyugdíjazták, a barátai
egy kis faházat építettek számára tisztáson, ahol leélte életét. Ott faragta
szarvas agancsból csodálatos havasi gyopárjait. Mondják, hogy egy télen
magányos farkassal találkozott és puszta kézzel megfojtotta. A küzdelem nyomait
ott viselte mellkasa hegeiben. Egyszer szamarat vásárolt Marosvásárhelyen, hogy
azzal vigye fel majd az élelmet, meg az egyéb szükségest a Hargitára. Az
útiköltséget azonban megtakarította, mert a több napos utat gyalog tette meg.
Pár hét múlva mégis túl kellett adjon a szamáron, mert a medve éjszakánként ott
feszegette az istálló ajtaját.
A menedékháza a marosvásárhelyi Szakszervezeti Kultúrház gondozása alatt állt. Csoma Pista az ö alkalmazásukban volt. Ők látták el minden szükségessel, élelemmel, itallal, meg ami még kell.
Az ágyak egyszerű deszka priccsek voltak, és egy szobában akár húsz, huszonöt ember is megalhatott. A középen álló dobkályha ontotta a meleget, ha raktuk a tüzet (!). Ez volt akkor a „központi” fűtés. Az
érkezőket mindig forró havasi tea várta. Bár a raktárban volt bor, pálinka,
nekünk Pista bácsi soha nem adott. Azt mondta, a havas nem szereti az italos
embert. Elveszejti.
Szólj hozzá !
-
Hozzászólt Dr. Bige Szabolcs Csaba Március 20, 2010, 7:17pm
-
Kedves Magdi!
Jó visszaemlékezni azokra a vidám túrákra, táborozásokra.
Üdv: Szabolcs
-
Hozzászólt Nagy Magdolna Március 20, 2010, 1:00pm
-
Szép élményeink juttatod eszembe. Mi lóhúzta szánnal mentünk a Hargitán egy szilveszterkor a nem éppen közelben lévő esztenához, ahol szép kis menedékház fogadott bennünket. Egy kis lélekmelegítőt mi azért kaptunk Jenő komámtól. Vidám ifjuság!
Nyári ottlétünk alkalmával a báránycomb sült és malomkeréknyi gomolya, házikenyér marad felejthetetlen egy-egy túra vagy éppen szérüforgatás után.
Azóta a kománk fia pompás kis teltházas vendégházakaban fogadja visszajáró látogatóit.
Köszi, h olvashattam írásod!
Magdi
-
-
Ó, de kedves vagy, hogy emlékszel azokra az időkre, emberekre. Both Karcsi bácsi vitt fel engem először a Kelemenre, és Ilike (Karcsi bácsi lánya) egyik festőművész barátom felesége lett. Ernő bácsi is minden túránkon ott volt.
Szeretettel üdvözöllek: Szabolcs
-
Hozzászólt Incze Éva Március 13, 2010, 9:52pm
-
Nagyon örvendek, hogy még vannak, akik nem felejtették el Csoma Pistát.Több ízben is voltam hetes sítáborban Hargita fürdőn Kiss Ernő bácsival, meg Both Karcsi bácsival, igen akkor még bácsik voltak nekem én meg mazsola, ahogy ők hívták a kezdő sítáborozókat.Minden alkalommal felkerestük Csoma Pistát a Madarasi Hargitán.Kötelezően vittük neki a Magyarországról belopott folyóiratokat.Semmi más ajándékot nem kért, csak olvasni valót.Sokáig küldözgettük még akkor is mikor végleg elpártoltunk a Madarasitól, de mindig voltak akik még visszajártak hozzá nyáron is.Utoljára a Marosvásárhelyi Mezőgazdasági Bankban találkoztam vele, új vadász ruhában feszített, boldogan készült Magyarba nősülés végett, a 7o-es években.Nyakába ugrálva gratuláltunk és egy kicsit irigyeltük is, hogy végre mehet és olvashat, amit kíván na meg minden más..Nagyon jól nézett ki és sokkal impozánsabbnak láttuk mint a Hargitán. Utólag a sízőktől hallottam, hogy a házassága sikerült volna de Pista nem bírta ki a Hargita nélkül és visszakerült.Köszönöm a megemlékezést.
-
-
A medve igazából nem tréfa dolog, de lehetőleg elkerüli az embert. Bár Marosfőn rendesen megdézsmálja a ház elé kitett szemetes ládát.
-
Hozzászólt Pállay Anka Március 12, 2010, 3:31pm
-
A történet pedig nagyon tetszett, ezt fontos kijelenteni - még sok ilyet kéne olvashassunk.
-
-
Tisztelt Bige doktor!
Szívesen megismerném a havasi tea mellett a mezei teát is, ha azt Székelyföldön ihatnám hamarosan.
A medvével pedig igen vigyázni kell! No nekem szerencsém volt vele, mert amikor Székelyföldről hazatérve avval fogadtak otthon, hogy no ugyan megjöttél- hát csak azt tudtam válaszolni, hogy sajnos nem kellettem a medvének, nincs szerencsétek.
-
-
Örültem a hozzászólásodnak.
-
Hozzászólt Dr. Elekes Edit Március 11, 2010, 9:24pm
-
Kedves Szabolcs ! Ezt a rövidebb de nehezebb utat Kápolnásfaluból gyermekkoromban "elégszer" megjártam ( édesapám Kápolnásfalun született és gyermekkorom vakációs emlékei ide és a környékhez kötődnek )De jó is visszaemlékezni----Kösz.
Üdvözöljük az
Erdélyi magyarok a világban közösségében!
© 2024 Created by erdelyimagyarok.com.
Működteti:
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz