Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

Egy fekete, egy konyak (sosemvolt beszélgetés a Tulipánban)

Szőcs Kálmán: „Megszokni könnyű, csak élni nehéz.”

Ültünk a Tulipán cukrászdában, ki egy fekete, ki egy konyak társaságában, és mondtuk, és mondtuk a magunkét. Fejtegettük világmegváltó eszméinket. Dezső a német nyelv európai szerepéről, Laci az eszperantó jövőjéről, Kálmán a költészet szükségességéről értekezett.

- Mondj te is valamit! - szólt rám Kálmán – és igyál konyakot, ne csak kávét, ha írókkal akarsz barátkozni.

- Azt akarom nektek elmondani, hogy elmentem a barátnőmmel…

- Na, na, kezd érdekes lenni!

- Igen, a barátnőmmel a Tükörtermet megnézni a Kultúrpalotában, - folytattam nem törődve a közbeszólással – és ott valaki megjegyezte, hogy a város látványossága nem csak ebből a palotából áll, melyet Bernády György építetett polgármestersége idején 1911 és 1913 között.

- Na, ne mond! Még elhiszem – csúfolódtak velem.

- Mondd, - fordult felém újra Kálmán – nem akarsz te író lenni, hogy olyan körülményesen magyarázol?

- De, igen.

- És eddig mit írtál?

- Semmit.

- Akkor jó, mert szűz fülekre találnak majd intő szavaim.

Elismerő pillantásokkal jutalmazták Kálmán helyénvaló megjegyzését. Én pedig folytattam megkezdett mondókámat.

- Mondom tovább, hogy mi történt még aznap délelőtt. Elmentük megtekinteni, a…

- Tekintettél jobbra, tekintettél balra, - kotyogott közbe Dezső – és mind erre tekintettel, miért nem inkább néztél, hogy lássál?

- Egy szóval a Teleki Tékánál kötöttünk ki.

- Na, végre!

- És Antalffy tanár úrba botlottunk. Antalffy Endrébe.

Kivágódott az üveges ajtó, és berobogott egy lóden kabátos, szemüveges fiatalember. Zozó, azaz Zoltán volt.

- Üdv a társaságnak! – telepedett mellénk – hogy vagy író úr?

- Jól! – válaszolt röviden Kálmán.

- A fülemet mintha Antalffy Endre neve ütötte volna meg. Tudjátok, hogy ő volt a város alispánja, mikor a „dicső szovjet hadsereg” bevonult Vásárhelyre? Próbált lojális lenni az új hatalommal, de nem volt sikere.

- Mit is mondasz róla? – kapcsolódott bele az előző beszélgetésbe

- Amikor megtudta, hogy orvostanhallgatók vagyunk, - folytattam - felcsillant a szeme, és rögtön a latin tudásunkra volt kíváncsi. A „MUSIS PATRIIS GRATISQUE POSTERIS” feliratra mutatva kérdezte, mit jelen?

- Tudtátok?

- Igen, nyögdösni.

- De folytatom: Akkor mondjál valamit latinul. – reccsent rám Antalffy tanár úr. - Mondtam, hogy os naviculare. Gondoltam anatómiai kifejezésekkel kápráztatom el. Erre azt mondja: navigare necesse est. Újra mondtam valamit: Foramen magnum. Mire a válasz: Magnus es in verbis, in factis nullus haberis. És így tovább. Végül jól leégtem előtte.

Csúfondáros tekintetekben most sem volt hiány, de Zoltán nem hagyta, ha mással foglalkoznak, még ha gúny tárgya is.

- Hát, te író úr, mivel foglalkozol? – folytatta a kérdezősködést.

- Darabot írok.

- Miről? Miért?

- A cselekmény egy elmegyógyintézetben zajlik.

- Bolondokat szerepeltetsz?

- Részben igen, mert gondold el, ott bent olyanokat is lehet mondani, amit kint büntetnek.

- Na, igyatok konyakot, ha írókkal akartok barátkozni – tett még hozzá.

*

Szomorú vége a történetnek, hogy sajnos a benti szavakért is büntettek – kint.

...

(A latin szavak magyar értelmezése: - Múzsa a Hazának és kellem az utódoknak

- sajkacsont – hajózni szükség – öreglyuk – nagy vagy a szavakban, tettekben senki leszel.)

Szőcs Kálmán: (Marosvásárhely, 1942. szept. 19. - 1973. aug. 20) romániai magyar költő. 1963-ban tanár lesz, majd a bukaresti úttörőlap tudósítója, végül a marosvásárhelyi helyi lap riportere korai öngyilkosságáig.

Megtekintések: 161

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Andre Ilona-Ibolya Február 20, 2011, 10:31am

Érdekes, ez a 'sosemvolt' beszélgetás.

Én a ma is élő Szőcs Kálmánra gondoltam, aki most Bp.-én él.

Van valami írás/vers tőle? Hol lehetne megtalálni, mert érdekel.

Akik megmaradtak, azoknak kötelező az emlékezés, a leltárkészítés ezekről a 'sosemvolt' emberekről, tényekről.

Hogyan segíthetsz?

PayPal segítségével adományozok


átutalással

Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany[kukac]erdelyimagyarok[pont]com email címre!

© 2020   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek