Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

Betyár, vagy nem betyár?

Simon Balázs linóleummetszete

Ifjúságom szívmelengető tájain bolyongtam, s szemem elé került Péter bácsi szikár alakja. Legenda övezte fiatalabb éveit – hosszú időn át ott bujkált a hegyekben, mondhatnánk betyárkodott, bár embervér nem tapadt a kezeihez. A háború utolsó időszakában menekült az erdőbe, nem akart a fenyegetően közeledő új rendnek se csatlósa, se áldozata lenni. Aztán, amikor már nem bírta a kóbor életet a hegyek között, s a faluban is úgy-ahogy helyreállt a rend, egyszer csak megjelent az elöljáróság előtt, mondván, hogy most érkezett Brassóból. Nem tudták ellenőrizni, igazat mond-e, vagy nem, s ezért inkább elhitték. Beköltözött az apja házában, mely még állt, bár kissé romosan, mióta az öreg belehalt a harctéren szerzett sebeibe. Édesanyja már előbb elköltözött az élők sorából. Testvérei nem tartottak igényt az öreg portára. Péter pedig beilleszkedett a paraszti életformába.

Keménykötésű, erős ember volt, jól bírta a munkát, szívesen hívták a gazdák, ha segítség kellett, s ő ment is, csak minden keresete elúszott a kezei között. Nem vett se földet, se szerszámokat, csak a két erős karja maradt sokáig egyedüli létfenntartója. Mindez megváltozott, amikor belenézett Léna leányasszony fekete szemeibe. Egy időre még a kocsmázással is felhagyott, s példás családapaként gyarapította azt a kis gazdaságot, amit az asszony hozott a házhoz. Gyermekeik születtek, s azok, ahogy cseperedtek, Péter mind búsabb lett. Pedig okos, értelmes gyerekek voltak, s szépen haladtak a tudás kanyargós útjain mind fennebb, s fennebb. Egyikből tanár lett, a másikból mérnök. Csak az anyanyelvük nem volt a magyar. Ezért verte esténként Péter a kocsmaasztalt betyárságának szánalmas maradványával, roncsaival.

Tőle hallottam a keserű dalt, melyet akkor énekelt, mikor a fogadóból kilépve belebotlottam. Bizonytalan mozdulattal megállt előttem, s úgy kérdezte rekedten:

- Öcsém, tudod azt, hogy?

„Székely asszony az én anyám, fáj a szíve lelke,

Hogy a székelyt az úristen oly nagyon megverte,

Földönfutó gyermeke a nagyvilágot járja,

Verje meg a nagyúristen, ki a székelyt bántja.

Édesanyám ablakára rászállott a bánat,

Amióta udvarába idegenek járnak,

Mindenféle szennyes kendőt fújdogál a szellő,

Hogy is nézi, hogy tűri el, ezt a jó Teremtő.

Ne sírj, ne sírj édesanyám, elmúlik a bánat,

Amikor majd udvaridba magyar fiúk járnak,

Piros, fehér rózsa nyílik harmatozó zöldben,

Visszajövök, édesanyám, tavaszra vagy őszre”

- Ismerem Péter bátyám, de ilyen szívhez szólóan még senkitől se hallottam – válaszoltam, mire az öreg betyár a vállamra hajtotta a fejét és megrázó zokogásban tört ki.

Másnap találtak rá a pajtában. Már hideg volt, mikor levágták.

Megtekintések: 106

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Fábián Magdi Március 2, 2010, 3:07pm
Péter különös,valóban.A végkifejlet egyre gyakoribb.
Hozzászólt Dr. Bige Szabolcs Csaba Február 25, 2010, 9:27pm
Különös alak volt Péter...
Hozzászólt Fábián Magdi Február 25, 2010, 9:12pm
Megható és sajnos sok ilyent látunk.
Hozzászólt Dr. Bige Szabolcs Csaba Február 24, 2010, 6:03pm
Köszönöm, hogy olvastál!!!

Hogyan segíthetsz?

vagy

vagy

PayPal és bankkártya

 vagy

adományozok


Banki utalással

magyarországi átutalással
Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany[kukac]erdelyimagyarok[pont]com email címre!

© 2019   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek