Egy nap Peti barátunk később jött a megbeszélt találkozójára baráti csoportunknak.
Gondoltuk ,valami megbízatást kapott édesanyjától,mert  Peti volt özvegy anyja
egyetlen segítsége.
  A csoportunk találkahelye,egy tőlünk 4 háznyira levő nagy udvar végén levő
hatalmas fészer volt a DAC /újra hasznosítható hulladékgyűjtő/tulajdona.Ab-
ban rengeteg színes papir,irodai tömbök,régi beadott könyvek voltak, kész
kincsesbánya a kiváncsi sráccsoportnak.Délután 4 órakkor bezárták a nagykapút,
de mi a telepre hátulról másztunk be.Ott tartottuk megbeszéléseinket.
Az említett napon, nagykésőre megérkezett Peti is,ahogy felmászott a fészerbe,
szájával tartott egy nagy csomagolópapirból készült tasakot valamivel benne.
Köszöntöttük egymást,ő megse engedte,hogy kérdezzünk,maga kérdezte nagyhangon:
-Evett-e közületek valaki vízicsirke combot rántva????
  Nem tudtuk mi az a vízicsirke...Kinyította Peti a tasakot amelykben sok vé-
konyka rántott combpár volt.
-A tegnap fogtuk ezeket a szomszédunkkal, Boliban,mostanáig sütöttem ma délután.
VEGYETEK és EGYETEK...Nektek hoztam, én már jóllaktam velük.
 Kiváncsian megkóstotuk,ízlett is nekünk, ropogosabb is volt,de MIÉRT voltak
olyan vékonyak a combok és bennük a csont is????
-Vasárnap,ajánlom menjünk ki egy délelöttre Boliba,és a végén osztozunk a
zsákmányon.A 7 órás vonattal megyünk az egyórással jövünk,folytatta Peti
-De hol él és milyen a vízicsirke?
-A patakban,ha már vízi....kuncogott Pali,majd folytatta:
-Szükségünk van 3-4 gereblyére, és éles erős késekre......
  Kezdtük furcsálni a dolgott. A kést szükségességét még megértettük, de a
gereblye minek kellhet?
-A gereblyével húzzuk ki őket a patakból és mellékágainak sásos medréből.
Csak most, márciusban lehet még őket vadászni,mert ha megkezdik a brekegést,
udvarlást és tojásszigetek lerakását húsuk már nem jó ízű........
Szinte egyszerre ismételük:
-BREKEGÉST???????????......Leesett a tantusz, hogy a vízicsírke a béka,a Peti
szójárásában...
Jól nevetett, hogy behúzott minket, de, mindannyian elismertük finom volt a
békacomb.Néztük,amint félzsidó barátunk Mózes ,hogy köpködik, egyikünk még
meg is nyúgtatta őt:
-Hagyd már Mózsi,biztos kóser volt az amit megettél,és mosolyogtunk....
-Gondoljátok meg, a béka tisztább állat mint a disznó,mindig fűrdik,trágyába
nem fekszik,ocsmány moslékot se habzsol.....és ingyen van.....
  Már a kirándulás kedvéért is elmentünk Boliba...Én csak a greblyézést vá-
lalltam,Peti és még egyik társunk egy fatönkön, kövőn lefejezték egy moz-
dulattal a békát,levágták a hátsó combpárját és lenyúzták annak a a bőrét....
A legszörnyűbb látvány az volt,hogy az elöttünk arra ,,békászok" között volt
lelketlen is,, aki nem fejezte le az állatot,hanem csak a combjait vágta
le. A szerencsétlen állatok elvéreztek  és első lábaikat fejűk felett
ősszeérintve múltak ki mindannyian, ......
-Mintha imádkoztak volna halálukban....
Még Peti is dühöngött:
-Az ilyent nem sajnálnám élve megynyúzni,megérdemelné a szemét.....
 Osztozás után  8-8 combpár jutott mindenkinek.Otthon édesanyám megmosta azokat,
és akkor ért engem a második meglepetés amikor megsózta a combokat.
A sótól a combok rángatózni kezdtek,úgy jó félóráig. Én nem kértem a rántott
békából,az volt életem első és remélem utolsó békászása.
NÉHA A TANULÁS fájdalmas tapasztalatokkal fűszerezett,ismertem el magamban.
A fenti történet mindig eszembejut,amikor hallom az óvódásokat énekelni,
valahogy igy:


,,Bíróéknál ég a világ,
Sütik már a rántott békát
Zimájzum, zimájzum,
Recefice bum,bum,bum
 
Sári, Julcsa, oda futott
Békacombot ropogtatott
Zimájzum, zimájzum,
Recefice bum,bum,bum..

De Sanyika későn futott,
Neki csak a füle jutott....
Zimájzum,zimájzum,
Recefice bum,bum,bum
///////////////////////////////////////////////////////////////////