Hosszú időn át vezette a marosvásárhelyi Gaz Metan vállalat munkásszállító gépkocsiját Berekméri Ferenc (Öcsi bácsi), aki főnökei engedélyével a sáromberki focicsapat tagjait is rendszeresen fuvarozta. Öcsi bácsi nagyon jóindulatú ember volt, imádta a futballt, szerette a fiúkat, de ugyanakkor túlzott nyugodtságáról is híres volt. Azokban az években vasárnap délelőtt 11 órától játszották a megyei bajnokság találkozóit, előtte 9-től az ifjúságiak léptek pályára. Előfordult, hogy a nagyobb távolságú kiszállásokra már reggel 7-kor el kellett indulni, hogy idejében a mérkőzés színhelyére érjünk. Öcsi bácsi azonban mindig nyugodtan villásreggelizett és csak azután indultunk. Gyakran a kocsiban kellett átöltöznünk, hogy idejében kint lehessünk a pályán. Egyik alkalommal Segesvárra készültünk. A csapat tagjai már félórája türelmetlenül álldogáltak a kultúrotthon előtt, már alig másfél óra volt hátra a kezdési időpontig, de Öcsi bácsi még sehol. Egyszer csak megszólalt az egyesület elnöke, Kádár Ferenc: Öcsi bácsi megint halat reggelizik, fiúk! Ezért, azt ajánlom, hogy már most kezdjétek az átöltözést. Szerencsére nemsokára megérkezett a sofőr, elértünk a meccsre, de ismét a kocsiban kellett átöltözni.
Szeretett Öcsi bácsink azóta már rég eltávozott közülünk. Nyugodjék békében! Nem felejtjük el humoros történeteit, a csapatért tett áldozatos munkáját. S természetesen nyugodtsága is emlékezetes marad számunkra, amit e sorok is bizonyítanak.