Szólj hozzá !

Hozzászólt Ambrus Ákos Stefan November 16, 2013, 12:21pm

Akkor,12 evesen nem ertettem pontosan miert lelkesednek annyira a szuleim es a felnottek,de csak a magyarok ;s titokba.Csak az tunt fel,hogy megvetik azokat,akik nem lelkesednek, Mi nem tudtunk felnottekke vali akkor.Koszonom az utolagos ,ily kontosbe csomagolt tisztazasat az akkori tudatlansagomnak.Talan nem vagyok az egyeduli(Szuleinknek nem volt idejuk erre, dolgozniuk kellet a csalad eltartasaert,de Mi se voltunk meg eleg erettek ,hogy megerthessuk!Talan falun ez maskeppen volt.

                                                                                                                     Tisztelettel A.A.

U.i.Egy elozo hozzaszolasomba leirtam,miert A.A.(nem vagyok Akos!!!)Ezert volt egy gyertyas felvonulas Vasarhelyen.

Hozzászólt ifj: Kovács Árpád November 16, 2013, 10:55am

Én is Makfalvi lévén nagyon megérintett az írása kedves Katalin. S pont a tegnap reggel volt a aga rádióban egy téma, hogy ki szeretne visszatérni 1983-ba és miért? A sok személyes ok között, hogy szeretnének még egyszer találkozni a már elhunyt szüleikkel nagyszüleikkel. Meglepetésemre és nem kis felháborodásomra sokan azt hozták fel érvnek, mert, hogy akkor jobb volt az élet.
Habár én csak 1973-ban születtem, én is megértem egyet-mást azokból a „jó időkből”. Hogy mást ne említsek nem volt könnyű mozgássérültként létezni abban az „áldott” korban.
Őszintén szólva nem értem meg azokat az embereket akik vissza sírják az akkori állapotokat és felháborít, hogy ez által semmibe veszik azoknak a fiataloknak az áldozatát akik a diktatúra évei alatt és 1989 decemberében meghaltak azért, hogy mi most szívünk nyugodalmára ki panaszkodhassuk magunkat.
Tehát. Szálljunk hát magunkba kedves hölgyeim és uraim és adjuk meg nekik azt a tiszteletet amit megérdemelnek azzal, hogy nem sírjuk vissza azt a rendszert ami megölte őket. S tegyük fel magunknak a kérdést, hogy nekünk lett volna e bátorságunk megtenni amit ők megtettek? Kiállni a gépfegyverek és a tankok elé, hogy így küzdjenek azért amiben hittek. S még egy keserű kérdés itt a végére annak a közép korosztálynak akik leginkább visszasírják az akkori kort. Hisznek e önök egyáltalán valamiben? Én igen abban, hogy többek között magunknak köszönhetjük azt a „nyomorúságot” amiben most élünk. Panaszkodunk arra, hogy a mai fiatal korosztály nem érdeklődik semmi iránt ami egy közösséget összetartana, de kérdem én jártunk e elől a példával? Nem okolom mindenért magunkat, távol álljon ez tőlem de tudom! Hogy igen is lehet mozgósítani a köz érdekében csak esélyt kell nekik hogy elmondják gondolataikat és nem alapból elutasítani a véleményeiket, mondván „Mi ezt jobban tudjuk”. Biztosak vagyunk ebben az állításban? Hogy nem fogalmaznak mindig finomkodva? Ezt le kell nyelnünk mert ezt sajnos a kor hozta, és én még mindig többre becsülöm őket az egyenes beszédért mint a farok behúzást, vagy a „közvetittőkön” keresztül eljutatott véleményeket.
Igen ez a vesszőparipám és addig „lovagolok” rajta amíg fel nem fogják kedves „nosztalgiázó” hölgyeim és uraim, hogy előre kel nézni és tenni is valamit a jobb jövőnk érdekében, és tetszik vagy se a fiataloké a jövő és ideje lenne már komolyan venni őket…

Hozzászólt Bernád Ilona November 16, 2013, 9:44am

Kedves Katalin!

Szeretettel gratulálok!

Büszke vagyok rád, hogy falustársak vagyunk.

Nem feledkeztem meg rólad, ígéretemről, nagyon sűrű az életem, sok a teendő, sok út, nem itthon és gépközelben levés, írás, tanítás, betegek,

a napokban eszembe jutottál, küldöm az írást, amikor befejezem. A lektor, sajnos, lemondatott róla, de lesz helye egy másik írásban, másik könyvben.

Isten áldjon!

Szeretettel,

Ilona

Hozzászólt Szanto Geza November 16, 2013, 3:47am

Kedves Simon Katalin

Remek verset irtal.  Soha nem fogom elfelejteni az 56 os forradalmat.  November 4 ike orokke szivembe es lelkemben fog elni, habar akkor csak 12 eves fiucska voltam.  Ahogy szalnak az evek annal elesebbe val ez a tortenet. Otvenhat eve elek Australiaba.

Hozzászólt Fazakas Melinda November 16, 2013, 12:35am

Hmmmmm.. edesapam 7 eves volt akkor ... Makfalvan.....

Hozzászólt Beke Ernő November 15, 2013, 8:38pm

Igen, mindennek két vége, oldala, vagy arca van. Itt a vörösnyakkendős féle résznek lett vége, ideig óráig, ami döbbenetes, majd csodálat kiváltó része volt annak a nappoknak. Sikeres leírás, hangulat vissza adás tükrözi ezen pillanatokat.Feledni nem szabad, csak élni vele semmiképpen  se,

Hozzászólt Szaka'cs Endre November 15, 2013, 7:50pm

   Már nem mindenki érti, mert nem élte. Van ki  hencegi még ma is dicső  szonokait.  Az nem baj ha az idő   tiszta szíveket  ébreszt. Csak ne  mondják, hogy jó volt.  Még ha kacagtunk is álcáztuk megunk. A szabadság reményére akkor  feszültek rá a megszálók  békjói. Néha  hittük igazak vagyunk,  Csaltuk magunkat is.

Hozzászólt M.Simon Katalin November 11, 2013, 6:35pm

Köszönöm szépen, Hajnalka!

• ‹ Előző
• 1
• 2
• Következő >
• Lap