Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

 
    ,,Életlecke"  /5o/
   -----------------

Nevelésünkkel nagyrészt csak édesanyánk foglalkozott,hisz apánk állandóan úton
volt mestersége folytán.Szokatlan időben jött haza,és 8-1o óra múlva már ment is,
,számára nem volt ünnep,vasárnap,mert a vonatok olyankor is mentek.
 Mivel vegyes lakóságú volt Zsílvölgye ,igy mi gyerekek is megtanultuk  a
 másik nemzetiségű nyelvéből a minimumot,és később  otthonról elkerülve ,ennek hasznát
is vettük ..Sok kifejezést más vidken másaképpen értelmeznek,erre később jöttem rá.
 Pudligár-nak nevezték a teljesen lezűllött személyeket,akik mai értelemben kukáztak,
nem volt rendezett életük,se családjuk,ki tudja hogy zűllöttek le arra a színtre...
Ezektől óvakodtunk ,mert a síróhangon való koldulásból könnyen átcsaptak agresszív
mindent és mindenkit útáló hangos haragos magatartásba..Ezek többnyire az olcsó kocsmák
környékén tanyáztak.Állítom csúnya látvány egy részeg férfi,de még csúnyább egy részeg
elzűllött nő látványa,talán azért mert érzelmesebbek és maga a nő-fogalma nem egyeztető
az elhanyagolt kinézéssel,trágár beszédmódorral stb
 A ,,csórók" a szintén semminélküliek,akik alig tengették életüket,csak arra voltak
képesek,hogy sok ,szintén nélkülözésre itélt gyerekük legyen.Ők alkalmi munkákat még
elvállaltak de jövedelműket a társadalmi segély jelentette főként.Még használták a csóró
jelzőt egymásközt egy csoportban azokra akik fukarul viselkedtek,az olyan mindennapi
,,adj egy cigit" vagy ,,nincs 2 lejjed egy kiflire", stb...
 A szomszédunkban élt egy regáti származású középkorú házaspár. Sajnos valami oknál nem
lehetett gyerekük,pedig mindketten imádták a gyerekeket és mindig valamivel kedveskedtek
nekünk környékbeli ,,klapeceknek",sokszor már túlzásba is víve jószándékukat.Nem tettek
különbséget milyen nyelven beszélsz,igy mindannyian tiszteltük őket.Emlékszem szüleink
beszélték ,jó szomszédok voltak segitetek idősebbeknek ,illedelmesen viselkedtek...
Egy alkalommal valamilyen ortodox szent napján a  néni áthozott egy nagy tányér
fánkszerűséget,hogy fogyasszuk el a szent emlékére....
Édesanyám,miután másnap a fánk elfogyott, hangosan gondolkodott,mit is tegyen viszonzásul
a tányérba,és persze kit mást szemelt ki hogy visszavigye köszönettel a tányért,mint engem.
Nem kedveltem az ilyen küldetéseket,inkább húgomra hagytam volna,mert felébredt bennem
,,a még szunyadó kamasz",hogy az nem méltó hozzám.
-De enni,ettél belőlle?- igy anyám,-beláttam igaza is van...Megvan kiáltott fel egyszer-
csak édesanyánk.
-Elmentek a Maleapatak partra szedtek orgonát,Grosoréánu néni szereti a virágokat.Láttam
a tegnap a piacra menve,már nyílik a virág!
 Rögtön kihasználtam a lehetőséget és szóltam:
-Mama én szívesen szedek,felé kell mászni a martra és a bokorra,tudom is hol kezdjem...
DE Ági viszi át a csokrot....a tányérral!
 Húgom hümmögött valamit de beleegyeztek.Másnap megkérdeztem miért kell mindig valamit
visszaadni a néninek,hiszen ő mondta...szívesen adja,örül ha elfogadjuk!
-Nézd Janó-igy  édesanyám---ez igy illik...Nem csak mert úgy nézne ki ,hogy csórók vagyunk,
hanem mint a mesében:,,Jótett helyett jót várj!"
Tanuld meg fiam soha életedben senkinek se tartozz,még nekem se!!!!
Az utóbbit megint nehezen emésztettem meg,de egyszer megmagyarázta.
-Ha majd keresni fogsz,és megszorulsz ,segitek,de megadd ezt kívánom!...MERT ÚGY TUDNI
FOGOM ,HOGY VAN AMIBŐL MEGÉLJ!"
A csóróságot meg lehet idézni sőt szokni is,de jaj annak aki odajut!
 Később találkoztam a csóró- szó más értelmével,valoszinűleg a romaszókincsből származónak
hitték,vagyis a ,,csóró" az aki csór mármint lop..
Akkoriban nálunk a csórok kéregettek ugyan de nem loptak,olyan bűszke-elesettek voltak...

                                                  Győrffy János Nyárádszereda

Megtekintések: 218

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Petrozsényi Nagy Pál Május 22, 2015, 10:58am

Üdv., Janika! Nagy Pál vagyok Petrozsényből. (Itt, ebben a lapban Petrozsényi Nagy Pál néven szerepelek.) Emlékszel még rám? A néhai Nagy Margit tanítónő fia vagyok, aki a húgodat tanította valamikor zongorázni. Ha kíváncsi vagy rám, írj a köv. e-mail címre!: gyanlap@hotmail.com

Hogyan segíthetsz?

vagy

vagy

PayPal és bankkártya

 vagy

adományozok


Banki utalással

magyarországi átutalással
Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany[kukac]erdelyimagyarok[pont]com email címre!

© 2019   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek