Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

 

Március idusán - túl !

Március 15.

 

"Kedves Néném!" ...oly távol és mégis oly közel van az én szívemhez,lelkemhez ez az ünnepi március,ez az idei március 15.-e,a magyaroké,a miénk,az enyém!

         Gyerekkori képek,emlékek villanása...hajdani szobánk faláról -még Kolozsvárott- Petőfi Sándor gipsz reliefje,arcmása tekintett énrám,figyelte,kísérte cseperedésem,serdülésem. A polcon könyvek között egy vaskos,keménykötésű könyv "Gracza György:Az 1848-49-es szabadságharc története" sok képpel,korabeli nyomtatványok másolataival,harci jelenetekkel,soha nem látott fegyverekkel,arcképekkel: a Petőfiével,Kossuthéval,Bemmel és Gábor Áronéval ismertettek meg,többek között,hívták fel figyelmemet korán,nagyon korán...

        Aztán iskolásként,diákként és olvasmányaim után mindinkább megnyílt előttem a világ,mindinkább tudatosult,hogy mit jelentett márciusi forradalmárnak lenni.És akkor büszke voltam,hogy magyarnak születtem,hogy magyar vagyok!

       ...Harcolni a szabadságért...harcolni a zsarnokság,az önkény ellen...Ez volt akkor igazi tett!

       "Kedves Néném!"...tudom,biztos mindenkinek,minden magyar embernek megvan a maga ilyenszerű emlékei,a magamé is csak egy a sok közül.

       "Kedves Néném!"...hadd írjam én is (á-la Mikes Kelemen)...úgy szeretem Pestet és Budát,hogy nem feledhetem Kolozsvárt,nem feledhetem Kézdivásárhelyt,soha sem Sepsiszentgyörgyöt! És sehogysem  felejthetem Homoródszentpált, Szüleim falúját,mellette Karácsonyfalvát sem feledhetem,gyerekkorom boldog,álmodozó helyszíneit,ahova mindig nagy várakozással jó volt visszatérni, az iskolai vakációk,rokonlátogatások helyeire és viszontlátni az ottani kedves ismerősöket,rokonokat,a mindig mosolygó,huncutkodó bakfislányokat...

        "Néném!"...úgy szeretem Budapestet,Magyarországot,hogy nem feledhetem Erdélyt,a Szülőföldet!

        Pedig akkortájt,ifjonti koromban odahaza kevés márciusi forradalmi élményeim voltak.Csak szűrve,tiltva a hatalom által és csak hézagosan.De idő múltával mind több és több.

        " Kedves Néném !"...hajdani kolozsváriként,hadd írjam meg "Neked",talán a mai fiatalok közül kevesen emlékeznek rá,hogy az erdélyi országgyűlés a kolozsvári Vigadó épületében május 30-án kimondta Erdély egyesítését Magyarországgal.Az ám "Néném !" ...akkor volt jó kolozsvárinak lenni! Abban az évben megszűntek a nemesség kiváltságai s jogegyenlőség lépett életbe!

      ...."Néném !" Hát nem erre vágyik,ezt szeretné most is minden magyar emberfia?! Egyenlő jogokat,jobb életet,kiváltságok megszüntetését!

         Azt sem feledhetem "Kedves Néném !",hogy forradalmár költőnk,Petőfi emlékével kolozsvári létem alatt bizony nagyon gyakran szembetaláltam magam,mikor a házsongárdi temetőbe menet eltávozott Szüleim sírja felé igyekeztem,a Főtér felől bekanyarodtam a Petőfi utcába a hajdani Biasini szálló falán szerény emléktábla jelzi,hogy itt szállt meg Petőfi  1847-ben. Érted úgy-e " kedves Néném !"...mikor ezt láttam,olvastam,dagadt a keblem...Petőfink  itt szállt meg az én szülővárosomban! Micsoda gondolatai lehettek akkoriban? Vajon milyen strófákat fűzött már ifjú fejében?!

        Ja, "Néném !" Azt is meg kell említenem, a hősi '48-as forradalmi tettekre emlékeztetett még Kolozsvárott a Fő tér és a régi Deák Ferenc utca sarkán álló épületen lévő másik emléktábla is.A jó öreg Bem apó,Bem József tábornok 1848 december 25-én csapataival bevonult Kolozsvárra,sok akkori magyar örömére.Kiűzték,elkergették az osztrák csapatokat.Micsoda karácsonyi ajándék volt ez, az ottlakóknak!

        "Kedves Néném !"...későbbi útjaim,barangolásaim idején Segesvárnál,Fehéregyházán az ottani emlékműnél szinte belém szorult a szusz,csak néztem az ottani eget és a földet,a kukoricást,Ispán-kútját ...ahol Ő,Petőfi valamikor levegőt szívott,földet taposott,ahol eltűnt,ahol utoljára látták...És szinte fájt,hogy nem látom Őt jönni felénk...lobogó tekintettel,kigombolt,kihajtott fehér inggallérral,nem félve a felé vágtató kozák dzsidások hadától...mert "kedves Néném !"  valahol ott volt velem,velünk ...emlékezetünkben,ott volt és aztán eltűnt a kukoricásban,eltűnt az örökkévalóságban...

        "Tudod Néném !"...azért volt még egy jó pár lélekemelő,torokszorító emlékem,találkozásom az akkori forradalommal,szabadságharccal kapcsolatban.Igaz ezek többnyire már csak emlékhelyek,emléktáblák,amelyekről sohasem hiányzott egy-egy csokor virág,emlékező koszorú.

         Igy láttam ezeket a későbbi lakhelyeimen Kézdivásárhelyt és Sepsiszentgyörgyön is.Kézdin, a főtéren szoborba öntve őrzi ágyújával Gábor Áron az ottani atyafiakat,mintha csak strázsán állna...És igazán ,hogy most már,amikor más szelek fújnak ezidőtájt arrafelé is,jó volt látni itt az Óhazában is a tévé jóvoltából,hogy az utódok,a maiak,szinte a város összes lakója,apraja,nagyja nem felejtették el az egykori székely ágyúöntőt,az 1848-as háromszéki hadiüzemek szervezőjét,a honvéd őrnagyot . Ott a téren emlékeznek a forradalomra és a hősi halált halt Gábor Áronra is,akit az 1849-es Kökös-Uzon-i csatában vesztette életét.Híres ágyújának hű másolatát a Sepsiszentgyörgy-i Székely Múzeumban állították ki.

        Sepsiszentgyörgy főterén,egy szépséges fás park közepén áll egy obeliszk,talapzatán két kőoroszlánnal.Valamikor a régmúltban állították az 1848-49-es szabadságharc emlékére. "Képzeld Néném !"...ezen a talapzaton szinte mindig van virág! Még az átkosban is, -mesélték a régi szentgyörgyiek -,hiába leste,figyelte a gyűlölt Szeku még éjjel is,hiába tiltották,mégis minden évben valakik virágot helyeztek el ottan,igen lopva...de csakazértis!

       "Tudod Néném !" ...itt ebben a székely városkában hangzott el Gábor Áron híres mondása a szabadságharc kezdetén:"...lészen ágyú!" ...valahogy így és nem ijedtek meg az ellenségtől,az ottani népek összefogtak!Mertek akkor kiállni és összefogni.A szabadságot akarták,a zsarnokság és az önkény ellen!

        "Kedves Néném !"...úgy kezdtem írni ezeket a sorokat,hogy "...oly távol és mégis oly közel van lelkemhez ez az ünnepi március! Távoli a régi,az otthoni és közeli az itteni,a mostani.

        Ahogy az Idő halad és a Sors kereke forog "...kedves Néném !"...egyszer csak változnak a dolgok körülöttünk.Változik az életünk.Semmi sem állandó,ez akár közhelynek is hangzik.Nem árulok el nagy titkot,csak ismétlem a híres latin közmondást:"Historia est magistra vitae", azaz "A történelem az élet tanítómestere". mennyire igaz mondás! Birodalmak létrejönnek és egyszer csak elbuknak.Diktátorok,diktatúrák úgyszintén! Ez történt a "Kárpátok géniuszával,a "Kondukátor"-ral is.Még a nevét sem érdemes leírni,aki szinte negyedszázadon át önkényeskedett,basáskodott odaát.Útólérte a végzete és az emberek gyűlölete,haragja.Meg a 20.század nagypolitikai játszma.Azt kapta, amit megérdemelt.Úgy végeztek vele és hasonlóképpen gyűlölt párjával,mint a veszett kutyával.

        Sokan fellélegeztünk akkor odaát.Hittük és reméltük,hogy majd egy jobb világ jön el,az diadalmaskodik...Úgy tűnt azokban az években,hogy megváltozik a világ, megszűnik az önkény nálunk és körülöttünk lévő országokban is. A "nagy szocialista tábor" ősszerottyant. Az Óhazában békés átmenet,rendszerváltás állt be.Ki hitte volna ezt előre?!

        "Kedves Néném !"...Tény és való,egyszer csak a Sors kereke velem is nagyot ugrott.Most nem részletezném hogyan,miképpen,-nem a mostani mondókámhoz tartozik-, de a lényeg,hogy 1990 márciusában eljöttem Erdélyből.Nagy reményekkel,várakozásokkal.Igen,az a március nekem is sorsfordulást hozott. Képzelheted...mennyire vártam ezt a pillanatot,mennyit ábrándoztam,hőn vágytam ezt.Megszabadulni a kisebbségi léttől! Magyarnak lenni a magyarok között! Reméltem egy szebb jövőt utódaimnak,lányomnak,fiamnak.Ha már az én életem úgy sikerült,ahogy...,hát majd ha átjövök és talán az Övék másképp alakul! Sokan hittük ezt akkoriban,százak,ezrek sokasága...

        "Tudod Néném !"...-azért írom ezeket "Neked",mert ez a március idusa,ez a márciusi ünnep felhozza nekem,emlékezetembe idézi a Mikes Kelemen urunk leveleiből kisugárzó hűséget,vágyakozást,a hazaszeretetet,a honvágyat: " Én úgy szeretem már Rodostót,hogy soha el nem felejthetem Zágont!"...Én meg úgy szeretem már Budapestet,Magyarországot,hogy soha el nem felejthetem Kolozsvárt,Erdélyt! Kolozsvárott maradt addigi életem egy része,ott maradtak a Házsongárd-i fák alatt pihenő Szüleim, Sepsiszentgyörgyön hagytam akkor egykori,szép reményekkel indult házasságom romjait,két aprócska gyerekkel...

         Gondolhatod " Néném !"...,nem volt könnyű átjönni!

         Új élet reményével,új fészekrakás szándékával,izgatott várakozással a jövő felé 1990 március idusa előtt pár nappal érkeztem álmaim városába. ...Ó,elhiheted "kedves Néném !"...soha máshova,szebb városba nem vágyódtam úgy,mint Budapestre!

        ...Tudod,nem szégyen leírni,de megrendítő volt ott állni pár nap múlva,1990 március 15-e reggelén a Nemzeti Múzeum kertjében,rengeteg ember gyűrűjében,látni a sok nemzeti zászlót,a PIROS-FEHÉR-ZÖLD-et! A suhogó lobogókat cibálta a tavaszi szél és ragyogó napsütés volt,úgy ahogy elképzeltem még odahaza,odaát,sok éven keresztül a Kossuth rádió ünnepi közvetítését hallgatva.És amikor itt és most,felharsant a Himnusz,bizony nem szégyen,de bíz' legördült arcomon néhány könnycsepp...és akkor az otthon maradottakra,a gyerekeimre gondoltam,hogy én ITT és Ők OTT! Torkomban gombóccal néztem a körülöttem lévőket,ki  halkan,ki hangosabban énekelték a Himnuszt! Borzongtam,de nem fáztam. Igy éltem át azt,amiről még odahaza Kolozsvárott,Erdélyben csak álmodoztam az akkori gyerek-,serdülő-, és felnőtt-koromban. Ott lenni,ahol '48 -ban Petőfiék,Jókaiék, és a többi ifjak épp március idusán,március közepén a Nemzeti Múzeum lépcsőin állva hirdették a 12 pontot,és a legenda szerint Petőfi elszavalta volna híressé vált Nemzeti Dalát...(de tudjuk,hogy nem ott és nem akkor!).De zenghették együttesen,egymás vállát átölelve,zuhogó esőben: "Talpra magyar...és ...rabok tovább nem leszünk!"

         Ime "Néném !"...leng szabadon a korábban,hajdanán számunkra erdélyieknek tiltott zászló,amit odahaza csak kis darabokban,csíkokban a szekrény mélyén rejtegettünk.De azon a napon biztos elővettük,megnéztük,megsimogattuk...Igaz, bezárt lakásajtók mögött. Tudod,...tiltotta,félte a hatalom a hazaszeretetet,a magyarságtudatunkat,az igazi érzéseinket.Ezeket ha rejtve is,de nem feledve,a miénknek vallottuk!

        "Kedves Néném !"...a mostani,az idei ünnepség úgy érzem felemásra sikeredett.Valahogy furcsa volt és szinte érthetetlen...Mi történt a mostani magyarsággal?! Acsarkodás az ünnepen...!Többnyire kopasz fejűek,magyarok rázzák az öklüket és üvöltenek...Magyar a magyar ellen! Te ezt érted "Néném ?!"...nekem ezt nehéz nézni,szívfájdító,érthetetlen...!

        Sérelmek,sértegetések,szidalmak röpködnek a levegőben különböző helyeken.Van ahol béke van és örömükben összekapaszkodnak,egymásra mosolyognak az ünneplő emberek. Egyik téren örömujjongás ,éljenzés,más helyeken,pár utcával odébb fújjolás! Valahogy nagyon megosztott lett a mostani magyarság. Vajon ezt akarták,így képzelték  a szép jövőt a hajdani márciusi ifjak?...Nem inkább összefogást,egyetértést?!

        Igen,tudjuk,vannak bajok és nehézségek.De mikor nem voltak?!

        Most amikor inkább össze kéne fogni ,összekapaszkodni egymásba,összedugni az okos fejeket,így meríteni erőt a szürke hétköznapok bajaira,szorításaira. Összefogva és nem gyűlölködve! "Néném !" ...ezt odahaza korábban soha sem képzeltem volna.Odaát évszázadokon át csak úgy volt megmaradás,ha összefogtak a magyarok,a székelyek! Hogy mindez megtörténhet,most itt 2012-ben,ki gondolta volna...? Hogy magyarok csoportjai különböző tereken ünnepelnek és szónokolnak a szabadságról,békéről és közben a másikokat szidják,mocskolják...

        "Te ezt érted Néném !?"...Mert én szinte alig.Pedig nem tartom magam naívnak.

         - És ott a Múzeumnál hallani a Himnuszt,az "Isten, áldd meg a magyart!...(..)megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt!..." És érzed,hogy ez egy fájó emlék,ilyet odaát nem hallhattál,láthattál,nem érezhettél ily felemelőn,ennyi ember között szabadon...és ettől elindul a szemedből a könny,lefolyik,lepereg az arcodon, érzed a forróságát,érzed,hogy odabent a mellkasodban gyorsabban ver a szíved...Mert itt vagyunk a nevezetes helyen,mind magyarok,magyar érzelműek és együtt nézhetjük a szépséges magyar zászlót a PIROS-FEHÉR-ZÖLD lobogót!

         "Kedves Néném !"...Március idusa - az tulajdonképpen március közepe,15-e, a MI ünnepünk napja.Már jóval túl vagyunk március közepén,de jó ezeket a gondolatokat,kérdéseket felvetni önmagunknak!

         ...Acsarkodás...összefogás?! Egyetakarás vagy örökös ellenségeskedés?!...Illúziók kergetése...önámítás?!

         Ezek csak kérdések...

         "Néném !" ...Hidd el,kell nekünk az önbizalom,az összefogás,kell az optimizmus! Igenis kell! Talán így megmaradunk.Mi magyarok,határon innen és túl! Mindnyájan!

           Úgy legyen!

          Kérlek "Kedves Néném !" -postafordultával biztass minket!

          Talán megérdemeljük...ránk fér!

          "...megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt!."

Megtekintések: 391

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Barta László Április 12, 2012, 1:27am

Kedves Judit!Szívet melengető a hozzászólása,megjegyzése és fényképét nézve,még a mosolya is!Köszönöm.Üdvözlettel Székelykeresztúrra,Juditkának.

Hozzászólt kovacs judit Április 11, 2012, 9:25am

Kedves Laszlo!Szereny irasaban benne van sokminden.Sajat sorsunk nepunk sorsa is egyben..":sorsa az en sorsom. "Udvozlettel Judit.

Hozzászólt Barta László Április 6, 2012, 9:17pm

Tisztelt Sántha Rezső!Köszönöm a húsvéti jókívánságot és viszont kívánom szeretettel!.

Szerencsésnek mondhatom magam,mivel a Székely Népi Együttes táncos-magját még annak idején, a hajdani Bolyai Egyetem népi táncosait gyerekként láthattam a Mariánumba és a későbbi Arany János utcai Aulában is fellépni.Azóta is csodálom a népi táncosokat és szívesen néztem a Székely Népi Együttest.További szép napokat kívánok!Üdvözlettel,Laci

Hozzászólt sántha rezső Április 6, 2012, 8:11pm

MINDEN KEDVES BARÁTOMNAK,ISMERÖSÖMNEK,ÉS AZ ERDÉLYI MAGYAROK ÓLVASÓINAK KIVÁNOK ÁLDOTT HÚSVÉTI ÜNNEPEKET,ÉS SOK ÖRÖMET A REPÜLŐ TÁNCOS a legendás Székely Népi Együttesből,és Nektek is még szeretett élő kollégáim a nagyvilágban.

Hozzászólt Barta László Április 5, 2012, 3:02pm

Kedves Judit! Igazán meglepett milyen gondolatok és összefüggések merültek fel szerény írásom olvasásakor Önnél.Köszönöm a szép gondolatait,megtisztelő figyelmét!Üdvözlettel,Laci

Hozzászólt kovacs judit Április 4, 2012, 9:58pm

Azt hiszem mindnyajan ezt a fajdalmat eljuk at nemzetunk sorsa felett.Petofi szabadsagvagya ma is erosen bennunk el.Nekem annyi jut eszembe hogy ahol Istennek lelke ott a szabadsag.Talan eleg mar a bunhodesbol is es ahogy Vass Albert mondotta jo lenne mar a Husvetot is megelnunk es ne a nagypenteki keresztnel maradnunk..Nincs mas szabaditonk csak Krisztus es ha ezt nem ertjuk akkor minden hiaba..es akkor a tortenelembol sem tudunk tanulni ..Tudom hogy nagy dolog ez de nem veletlenul mondom..Koszonjuk Laszlonak hogy megosztotta velunk gondolatait..Kozos a fajdalmunk es latnunk kell a kivezeto utat.Ennekem eszembe jut  aBibliai Mozes tortenete mikor bolyongnak a pusztaba es egyszer cselekszik nepe iranti haragbol es e miatt az Ur nem engedi hogy belepjen az igeret foldjere..Hat nagy alazat kell egy vezetonek,nagyon kell szeretnie a nepet de foleg az Istent ahhoz hogy celba erhessen ...

Hozzászólt Barta László Április 4, 2012, 2:42pm

Kedves Dezső!Köszönöm kedves és biztató soraidat.Örvendek,hogy az összefogásban egyetértünk és bizakodunk egy szebb jövőben,mert "...megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt!" A nagyhatalmak politikája,sajnos mindig a maguk igazát bizonygatja.Üdvözlettel és szebb napokat kívánok!Laci

Hozzászólt Barta László Április 4, 2012, 2:34pm

Tisztelt Grama János! Köszönöm,hogy elolvasta írásomat.Bizonyára megható volt,semmi kétség, a Hősök terén történt Himnuszaink eléneklése és biztos örök emlék marad! Példát mutattak akkor az otthoniak,az erdélyiek,az ittenieknek...A magyar nemzet ereje,jövője csak egységben lehetséges.Gondolom ebben egyetértünk.Üdvözlettel és ha lehet,maradjunk barátok.Laci   

Hozzászólt Barta László Április 4, 2012, 2:18pm

Kedves Vörös Éva!Én is vallom,hogy jobb az összefogás és talán mi erdélyiek az őseink,elődeik példáival adhatunk "némi lökést" ennek a nemes célnak!Üdvözlettel.

Hozzászólt Barta László Április 4, 2012, 2:13pm

Tisztelt Illés László! Teljes mértékben egyetértünk,és talán egyszer majd bekövetkezik amire várunk!Köszönöm a hozzászólását!Üdvözlettel.

Hogyan segíthetsz?

vagy

vagy

PayPal és bankkártya

 vagy

adományozok


Banki utalással

magyarországi átutalással
Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany[kukac]erdelyimagyarok[pont]com email címre!

© 2019   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek