Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

 

Akár hiszitek, akár nem, a tündérek mindig itt éltek és élnek napjainkban is közöttünk. Ez a mese a tündérlányok legszebbikéről szól, aki valamikor Erdély büszkesége volt. Mindenki csodálta szépségét, de leginkább kedves beszédéért, jóságos természetéért szerették. Ünő, mert így hívták ezt a tündérlányt, segített az embereknek gondjaikat megoldani, bajaikat orvosolni. Jótetteivel mosolyt varázsolt arcukra. Egy csikorgó téli napon,  Ünő a Radnai Havasok hótól sziporkázó világában járt. Körülötte meredek hegyoldalakon hókucsmás fenyők álltak vigyázó rendben, s az ég magasáról sziklás hegyormok őrködtek a fehér csendben nyugvó táj fölött. Ünő, míg e szépség erejétől lenyűgözve állt a hegyek lábánál, egyszer csak távoli furulyahangra lett figyelmes. A hang irányába nézett, s hát látta, hogy a magasban egy  tisztásról, magányos kunyhó kéményének füstje száll a kék égre. Vajon ki lakhat ott, oly közel az éghez? Mit nem adnék azért, hogy megismerhessem a hegyek titkait! Míg ő így gondolkodott, a lába elé ereszkedett az égből egy óriási madár és emberi hangon szólalt meg: Kedves Ünő, teljesítem kívánságodat. Ülj fel a hátamra, és mire háromig elszámolsz, már fenn is vagyunk a hegyoldalon. Ünőnek úgy tűnt, hogy álmodik, és álmában megvalósul, amire vágyott. Felült hát a madár hátára, jól megkapaszkodott annak tollaiban, és már emelkedtek is a magasba. Fenn a hegyoldalban jótevője letette egy házikó elé, amelynek küszöbén már várta őt a házigazda, egy daliás ifjú.      – Korongyos a nevem – állt elébe a legény –, a környékbeli juhok pásztora vagyok. Isten hozott ide, az örökzöld birodalmába, ahová a közönséges madár is csak ritkán téved. Lépd át küszöbömet, tűzhelyemnél melegedj meg!  Ünő belépett a kunyhóba és leült a kályha mellé a padkára. – Bizonyára megéheztél, mert az éles hegyi levegő meghozza ám az ember étvágyát – szólt hozzá Korongyos, miközben egy hordóból túrót, melléje forró puliszkát tett az asztalra, és biztatta a szépséges lányt, jöjjön közelebb, fogyasszák együtt az ebédet.  Mivel a téli nap már lemenőben járt, Ünő készülődött haza, de Korongyos marasztalta. Így a tündérlány az  éjszakát a hegyi kunyhóban töltötte. Tetszett a lány szelíd lelke a pásztorlegénynek, és az ő okos szava is a szép tündérlánynak. Nem volt csoda hát, ha egymásba szerettek, és egy szép tavaszi napon össze is házasodtak. Lakodalmukon a meghívottak vidáman járták a körtáncot a fenyőfák közti tisztáson. Azonban egy boszorkány, aki az emberek között rejtőzködött, nem nézhette jó szívvel boldogságukat, és ezért kegyetlen tettre szánta el magát. Egy nyári éjszaka egymás ellen uszította a Radnai Havasok fölött gyülekező fekete fellegeket. Csattogott az ég, a villámok ereje fenyőket hasított ketté, míg a hegyek menekülő állatok hangját visszhangozták. Egy rettentő erejű villám a pásztorkunyhót is porig sújtotta, és benne a fiatalokat hamuvá égette. Hamvaikból csodálatos hegypár magasodott az égre: Ünőkő és Korongyos, amelyeknek szépsége ma is elkápráztatja a Radnai Havasokba kiránduló emberek szemét.

Megtekintések: 342

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Győrffy János Március 21, 2014, 8:17pm

Nem ismertem a legendát,szép és az lehet a hegypár is.Rövid írás de megvannak  benne a hangulatkeltő

kifejezések. Ha arra járunk feltétlenül felmegyünk az Ünőkőre és Korongyosra. Köszönöm az ismertetést

Hozzászólt Nagy Éva Március 21, 2014, 11:37am

Nagyon kedves kis legenda.....jo volt olvasni!Koszonom!

Hozzászólt Segyevy Zoltán Március 20, 2014, 11:29pm

A múlt nyáron sikerült feljutnom az Ünőkőre. Sajnos felhős időben mentünk, és így keveset láthattunk a gyönyörű tájból, de maga a hegymászás nagy élmény volt.. Az egyik ükapám a XIX. században Ó-Radnán élt. Sajnos az ottani bányászatról, annak történetéről viszonylag keveset sikerült megtudnom.

Hozzászólt M.Simon Katalin Március 20, 2014, 6:49pm

Bizony, kedves János, a mese, ha igaz  egy kicsit is, akkor már nagy igazságot tartalmaz. 

Hozzászólt M.Simon Katalin Március 20, 2014, 12:59pm

Valóban, "Aki nem hiszi, járjon utána!" - ahogy a meséből idézi  Kilin József-Attila

Járjon utána, lásogassa meg azt a helyet, és nem fogja megbánni!

Hozzászólt M.Simon Katalin Március 20, 2014, 12:47pm

Minden kedves hozzászólónak köszönöm a véleményét! Örülök, hogy a monda-mese sok olvasónak elnyerte a tetszését! M. Simon Katalin

Hozzászólt Lengyel József Március 19, 2014, 1:17pm

Nagyon tetszik a legenda,köszönöm szépen,hogy olvashattam!

Hozzászólt Kilin József Attila Március 18, 2014, 9:06pm

Aki nem hiszi, járjon utána! :)

Hozzászólt varga gyöngyi Március 18, 2014, 8:35pm

Nagyon szép legenda

Hozzászólt Fejősné Bakonyi Katalin Március 18, 2014, 6:46pm

Nagyon aranyos kis legenda, ezeknek mindig van valami valós alapja, köszönöm.

Hogyan segíthetsz?

PayPal segítségével

adományozok itt

átutalással

Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany@erdelyimagyarok.com email címre!

© 2024   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek