Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.



Kincsünk: a szó (30.)


A magyar nyelv gazdagságát és szépségét akkor ízlelhetjük meg igazán, ha betekintünk állatneveink birodalmába. Mivel a madárvilág a
legváltozatosabb, és a népköltészetnek meg az irodalomnak, sőt a
filmművészetnek is szolgáltat témát, én is bemerészkedtem ebbe a birodalomba,
és csodálatos felfedezésekre jutottam.


Kezdem mindjárt madár szavunk eredetével. A 12. század óta ismert, de eredetét nem sikerült
megfejteni. A jómadár német mintára
keletkezett a nyelvújítás korában. A svéd ornitológusok készítette, magyarul is
megtalálható Madárhatározó 722
európai madárfajt mutat be, és ezeket mind megnevezzük magyarul is. Egyről
szólok bővebben, s az a csodálatos nevű és küllemű kerecsensólyom. Ő a turul, a mi legendás madarunk. Ahogy Anonymustól tudjuk: „…nagyon sok idő
múltán Magóg király nemzetségéből vezére volt Szkítiának, aki feleségül vette
Dentu-mogyerben Önedbelia vezérének Emese nevű
lányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isteni csodás
eset miatt nevezték el Álmosnak, mert teherben levő anyjának álmában isteni
látomás jelent meg héja-forma madár képében, és mintegy reá szállva teherbe
ejtette őt.” De a turul tovább kísérte a magyarság sorsát, és a monda szerint
elvezette őket Levédiából Attila földjére, Pannóniába. Az oda vezető utat a
magyarok nem ismerték, és a turul megmutatta nekik, s aztán eltűnt örökre.


A mondának az a valóságalapja, hogy a magyarok anélkül, hogy tudták volna, valóban addig a helyig vonultak Európában nyugat felé, ahol a
kerecsensólyom – a turul – fészkel. A kerecsen
a régi oroszból, a turul és sólyom egy török nyelvből, a csagatájból
származik valószínűleg, azaz jövevényszavak.


Most pedig felsorolom a birodalomból azokat a madárneveket, amelyek számomra a legérdekesebbnek és legszebbnek tűntek, s amelyeket
mindeddig magam sem hallottam egy-kettő kivételével. Gyönyörködjünk bennük, még
ha képüket nem is mellékelhetem, de megnevezésük zene a fülnek. 30 név a
sorozat 30-ik részéhez betűrendben: apácahantmadár,
arab rigótimália, aranyszárnyú hernyófaló, azúrlombjáró, barna bülbül,
bibircses bíbic, bóbitás alka, bukázósas, csicsörke, csilpcsalpfüzike, csuszka,
dankasirály, ezüstalka, fehérfejű kerceréce, fenyérfutó, fülemülesitke,
gulipán, jégmadár, karmazsinpirók, kőforgató, lunda, meggyvágó, nyaktekercs,
őszapó, parti pityer, pettyes lile, piroslábú cankó, sisegő füzike, tüzesfejű
királyka, zátonykócsag
.


Mindez akkor jutott eszembe, amikor egy felmérést olvastam arról, hogy ki mit tart a 10 legszebb magyar szónak. Az eredmény siralmasnak
tűnt, mert a résztvevők szegényes nyelvi fantáziájáról és szűkös szókincséről
tett bizonyságot. A kérdés játéknak jó csak, akkor is ha Kosztolányi találta
ki. Pontosabban beugratós, s akkor elérte célját. Minden magyar szó szép, mert
anyanyelvünket erősíti, s minél többet ismerünk, annál népesebb és erősebb
anyanyelvi hadseregünk, szókincsünk, és biztosabb a létünk.




Megtekintések: 63

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Kuti Márta Június 19, 2010, 12:40pm
Kedves Dávid úr, nyelvi ügyekben, mert szívügyem, nem szeretnék önnel vitatkozni. Kincsünk: a szó című Népújságban megjelent, most meg a Vásárhelyi Rádióban közölt sorozatom egyik részében talán választ is talál a dilemmáira. A nyelv élő struktúra. Változik, fejlődik, gyarapszik vagy szegényedik.Tőlünk, használóitól függ, mi lesz a sorsa. Annál később hal el, minél jobban vigyázunk rá, és annál jobban gyarapszik, minél többet és több helyen (gondolok itt a hivatalokra) használjuk. Ön pl. írt-e vagy kért-e magyarul bármit is a helyi közigazgatástól? Ha igen, üdvözlendő, ha nem, tegye meg legközelebb. Üdvözlöm, sok sikert.
Hozzászólt Dávid Sándor Június 18, 2010, 5:32pm
Miután az ember kíváncsi természetű, és olvasgatja az itt ott elhangzó magyarázatokat a személy és tárgyneveink eredetéről, arra a következtetésre kezdtem jutni, hogy elődeink teljesen némák lehettek, főleg akkor, amikor hazaérkeztek a Kárpátmedencébe, de azelőtt meg pláne, tekintve, hogy a ma élő ilyen-olyan tudósaink legtöbbje azt a hiedelmet sugallja, hogy magyar eredetű szavaink, neveink nincsenek. Nincsenek, mert minden név, legyen az tárgy-, legyen az személynév, mindenik ered innen is, onnan is, de a magyartól szinte soha, minden jövevény. Talán mi is!!! Tessék mondani, miért is van ez? Őseink hogyan értekezhettek annak idején, mondjuk például akkor, amikor a tatárlaki korong( kb. 7000 év) létrejött, és mire is használták az írásjeleket? Leírni a szomszédék beszédét???
Hozzászólt Bandi Kati Február 18, 2010, 4:01pm
miután felfogtam,hogy nemcsak nyelvészeti,hanem más sikokon is váltottál a TURUL utáni Madárnév-felsorolásodban,igazat kell adnom neked:csodálatos hangzású nevek,költői csengésüek stb.Szerintem azonban a turul-kerecsensólyom megnevezés hallatán a magyar fül nem elsősorban madárnevet hall .Ilyenformán első pillanatban nem is értettem,mit keres a szépnevű madarak felsorolása a turul után...De nyilván jobb két szempontból is közeliteni egy témához(akár egyszerre),mint egyáltalán. Mindkét felvetésed szép!
Hozzászólt Kuti Márta Február 17, 2010, 11:23am
Jó nekünk, magyaroknak, mert messziről jöttünk, sok néppel érintkeztek őseink, és így mindeniktől tanultunk valamit. Ezért van az pl. hogy minden növényre vagy állatra van külön szavunk, ami kevés népnek adatik meg. Az angol vagy francia vagy olasz stb. a hivatalos latin neveket használja kissé elferdítve. Talán az angol a legkevertebb nyelv, alig van saját szava, hogy úgy mondjam.
Hozzászólt Kolozsvári Grandpierre Károly Február 17, 2010, 9:07am
Kerecsen...idegen szó..ez is? Persze jövevény mint minden más magyar szó. Pl. karácsony is nem?
Érdekes...elgondolkoztató...mint Jeruzsálem előző neve amit aztán a jövevények (valószínűleg békés)
lefordítottak a saját nyelvükre... aminek jelentése: szent sólyom... Igazán érdekes!!!

Hogyan segíthetsz?

PayPal segítségével

adományozok itt

átutalással

Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany@erdelyimagyarok.com email címre!

© 2024   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek