Lakodalma Brandenburgi Katalinnal -1626,Kassa (részlet)

Ugrok a naptárban márci' elejére.

Már jön a menyasszony, siessünk elébe!

Mintegy fél mérföldre jött város -közelbe,

S megállt a tavaszi csábos napsütésben.

Az etikett szerint itt kell, hogy bevárja,

Míg kíséretével ideér a párja!

Negyedfertály óra sem telt el a napból,

Díszes küldöttség jön, rendben a városból.

Hatezer lovas van a Gábor "hadában",

Ebből ezerötszáz kék egyenruhában!

Utóbbiak hajdúk, díszes öltözetben,

Német muskétások mögöttük szép rendben.

Ők hatszázan vannak vöröses ruhában,

Pipacsoknak nézném őket a búzában!

Kiválik Gábor a díszes kíséretből,

A több százra rúgó hercegi elitből.

Elindul lóháton a hercegnő felé,

Az is elindul a fejedelem elé.

Két oldalon az út tele van sátorral,

Ahol találkozik Katalin, Gáborral.

Itt a fejedelem leszállott lováról,

Hercegnő kilépett ő is kocsijából

S megcsókolja kezét a fejedelemnek,

Gábor balját nyújtja a szép hercegnőnek.

Mindezt a nagy tömeg soká éljenezte,

Míg Katát egy piros sátorba vezette.

E díszített helyen órányit időztek,

Közben ismerkedtek és elbeszélgettek.

Hisz nem előzte meg a frigyet udvarlás,

Úgy, mint napjainkban, - akkor nem volt szokás!

Most, miután méltó kísérettel várta,

Gábor a hercegnőt igen szépnek látta!

Fiatal, szép arcú, közepes méretű,

Amit ide írtam, igaz minden betű!

Gábor érett férfi Katalin szemében,

Jó államférfinek tartják a térségben!

Bölcsen is vezeti az ő kis országát,

Kellően fejleszti annak gazdaságát!

Termetre férfias, nem találja vénnek,

Német területen súlya van nevének!

Úgy - szimpatizálja -, majd jön a szerelem,

Mely lehet boldogság, lehet sötét verem!

Katalin magáról jó benyomást keltett,

Hisz, felmutatott egy díszes kíséretet:

Hatvan hintóval jött, mindenik fedeles,

Hintónként hat lóval, fele almaderes!

Kocsikon gyönyörű vörös bőrbevonat,

Nem volt akkor autó, nem volt akkor vonat!

A fullajtárok is, mind kocsikon ültek,

Zsinórozott vörös szép ruhát viseltek.

Kétszáz lovashuszár utánuk, lóháton,

Ezüst zsinórzattal a vörös kabáton.

Tovább tündöklik a brandenburgi menet,

Látni köztük gazdag nemest, fejedelmet!

Sziporkázik díszes ruhájuk a napon,

Fényes madártollak sapkán és kalapon!

Ezek a szép ruhák sok pénzt emésztettek,

Takácsnak az urak szépen megfizettek!

Ötvenezerre rúg a marsall ruhája,

Brandenburgi herceg annak a gazdája!

Nem egy ruhát hozott, hozta ruhatárát,

Láttátok volna csak hercegi gazdáját!

Köpenyesen jöttek a magyar apródok,

A nadrágjaikon aranyozott rojtok!

Kivágott aranyos fekete mellényük,

És arannyal áttört fehér ingellőjük!

A lakájok, azok köpeny nélkül voltak,

És kimért léptekkel utánuk vonultak.

A menyasszony mellett, külön kocsijában

Ült a lánytestvére, teljes díszpompában.

Nemcsak, hogy Katának édes lánytestvére,

Branschweigi hercegnek,ő a felesége!

Hintója belülről dúsan aranyozott,

Kívülről sok ezüst zsinórral pompázott!

Hintók után vitték Gábor díszlovait,

Hat angol telivért,  és hat lipicait.

Vörös bársonyszőnyeg aranyos hímzéssel

Fedi a lovakat, ezüstös kötéssel!

Díszes menet így ért rendben az Udvarhoz,

Csak másnap ültek a terített asztalhoz.

T