Erdélyi magyarok a világban

"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"

Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

Nyelvelés

Ady Endre születésének 100. évfordulóján Ceausescu Romániájában a Magyar jakobinus dalát némi átigazítás után engedték csak elszavalni, imigyen: „Hiszen magyar, román, szláv bánat / Mindigre egy bánat marad.” Hallom-olvasom, hogy újabban meg ifjú szomszédunk neheztel reánk, mert tótozzuk őket. Szegény Mikszáth, mit szólna most a szlovák atyafiak e névbeli buzgólkodásához…

Hazai nyelvi frusztrációnk is már bő két évtizedes: Hogyan is nevezzük néven – kedvenc szarvasi főtörzsőrmesterem szavajárását idézve – „a nem idén nyáron lebarnult” polgártársainkat? A cigány-roma megnevezésbéli mérkőzés jelenleg döntetlenre áll, a mezőnyjátékban némi cigány fölénnyel. A hivatalosság romázik, az országlakosság meg, köztük az érintettekkel, cigányozik. Utóbbiak bizony cigányönkormányzatba tömörülnek, rájuk szavaznak, esetleg a cigányvajdára hallgatnak, cigánykultúráról és cigányfolklórról beszélnek. Álságos tapintat ez a romázás, s különösen politikusaink ajkán csörömpöl hamisan a szó. De furcsa is lenne az átkeresztelő, mert akkor bizony következetesnek kell lenni! A generális névcsere után például, élén a világhírű romaprímással, a Száztagú Romazenekar játszaná majd a Romabáró dalait, miközben romahal helyett, mert az könnyen romaútra megy, romapecsenyét rendelnénk az étteremben. De hogy tovább romálkodjak: A fenti adys példa nyomán, picit átigazítva Vörösmarty örökbecsűjét (A vén roma), így szólna majd a mű refrénje: Húzd rá roma, megittad az árát!

Még mielőtt romakereket hányatnának vélem, kérem, hallgassuk meg a Transylmania együttes népszerű dalát, s fogadjuk meg a benne foglaltakat: „Legyen úgy, mint régen volt…”!

Megtekintések: 362

Tetszik

9 tagnak tetszett

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Boros Magdolna Augusztus 10, 2011, 6:03pm: Mire jó ez a keresztelősdi? Attól még mindenki az marad, aki volt. A tótok saját magukat nevezték így 1000 éven át, és éltek a Magyar királyság védőszárnyai alatt, tatártól, töröktől védve. A szlovák nemzet, -köztudottan -több kis népcsoportból,mesterségesen létrehozott nemzet.Ez nem szégyen! Ami inkább szégyen, hogy Beneséknek, 1000 éves elnyomásra hivatkozva, nacionalista, soviniszta eszmékkel beoltva, sikerült a szlovák népet magyarellenessé nevelni.

Hozzászólt Koppányi Zsuzsanna Augusztus 10, 2011, 9:29am: Nem tudtam mosolygás nélkül végigolvasni a javasolt változatokat. Tényleg, hogy belénk nevelték az elmúlt évtizedekben a "tapintatosságot" - meg is van az eredménye - ugyanakkor velünk korántsem ilyen elnézőek külső "kritikusaink"!

Hozzászólt Huszár Lajos Augusztus 9, 2011, 3:58pm: Mennyire igazad van ! Csak ezt tudom mondani, írni : '' Legyen úgy, mint régen......'' !

Hozzászólt Rokonál Ágnes Augusztus 9, 2011, 2:41pm: Érdekes ez, tényleg: ez az álságosság mennyire jellemző az emberre, legyen az magyar, szláv vagy román, vagy akármilyen más nemzet fia.

Hasonlóan a "néger" vagy "fekete" jelzőhasználattal. Egyaránt hordoznak pejoratív értelmet, a történelmi rögződések okán olyan súlyos terhet rónak a mai szóhasználatra, hogy már azt se tudhatjuk biztosan, vajon kinek mit jelent: kimondva és értelmezve.

Amiről Ady Endre írt régen, még most is nagyon aktuális.

Nem a különbözőségek, hanem a hasonlóságok köthetnek össze bennünket, akármilyen szintjén az Életnek.

Mindenfajta divatos szóhasználat, direkt értetlenség, rossszindulatú megbélyegzés ellenére.

I. István királyunk "sok nyelvű nemzet"-e tényleg csak álom marad... Még egymást is kikezdjük, ha más nyelven szól... Szomorú és szégyenteljes, szerintem.