Szólj hozzá !

Hozzászólt Fekete Erzsébet Május 17, 2011, 11:44pm

Kedves Emma, köszönöm. Így utólag nem igazán érzem erős versnek, a megírásakor keményebbnek, meggyőzőbbnek tűnt, mint most... :)

Hozzászólt László Emma Május 17, 2011, 11:13pm

Fényesre sikerült , Erzsébet ! Köszönöm, az élményt !

Hozzászólt Fekete Erzsébet Május 16, 2011, 2:48pm

Ilonka kedves,

az is benne van, amit első olvasatra véltél! Ez a szöveg vonatkozhat nemzetre, népcsoportra, kisebb közösségre, személyre...

Pista,

mindenki véleményére szükség van...

 

Gizka kedves,

köszönöm a véleményed. Most hirtelen azon gondolkodom, milyen árnyalatnyi különbség lehet a békétlenség és a nyugtalanság között...

Hozzászólt Kovács Pista Május 15, 2011, 7:51pm

Az kevés, Isten segíts, hogy DOLGOZZON A MAGYAR, onnantól kezdve saját kezében a sorsa.....

Hozzászólt Andre Ilona-Ibolya Május 15, 2011, 5:53pm

Én meg valóban félreolvastam. A címből kiindulva, na meg abból, hogy elég sok versedből kicseng a honvágy, a fogyatkozó magyarságért mondott profán szózatot 'hallottam' meg, és nem az önmaga felrázásáért küzdő alterego-t.

Szépek a verseid, erőteljesek, különleges képekkel, mindig megfognak, de nem mindig kapom meg egyből hozzájuk a 'kulcsot', lévén, hogy én inkább prózai alkat vagyok.

Hozzászólt Horváthné Gogán Jolán Május 15, 2011, 4:52pm

ISTEN ÁLLD MEG A MAGYART!!!!!!!!!!!!

 

Hozzászólt Fekete Erzsébet Május 15, 2011, 1:38pm

Nem üvŐlts, hanem üvÖlts, kedves István!!!

Köszönöm a hümmögést, ha hallanám az intonációját is, bizonyára tudnám, hogy meglepődést, bizonytalanságot vagy valami mást fejeztél ki vele. Bár azt is szokás mondani, hogy gyakran hümmögnek azok is, akik nem tudják szóban megfogalmazni a mondanivalójukat, ezt viszont rólad nem merném feltételezni! :)

Hozzászólt Bartha Istvan Május 15, 2011, 1:22pm

Rikolts ! Üvőlts ! Hmm...

Hozzászólt Fekete Erzsébet Május 15, 2011, 12:53pm

Kedves Rozália, köszönöm a jelenléted.

Ilonka, első olvasatra bizonyára ellentmondásos...

Gondolkodjunk együtt! Ha a problémá(k), a helyzet(ek) megoldására képtelen ember belefárad a próbálkozás(ok)ba, elfásultan beletörődik a sorsába, elveszíti a (lelki) integritását, sőt legtöbbször az identitását  is, nos, ennek a visszanyeréséhez elsősorban az önmegértés és az önmegbékélés szükséges! A pszichológiához nálamnál jobban értők talán megerősítik ezt az állításomat...

Amikor leírtam a verset - általában nem kotlok a gondolatokon, legtöbb negyed óra alatt bepötyögtetem a gépbe - valami ilyesmire gondolhattam.

Hozzászólt Andre Ilona-Ibolya Május 15, 2011, 11:32am

Keresem magamban azt az érzést, ami veled megíratta ezt a verset. Nem értem, hogy miért van az utolsó sor, bennem az istenálddmegamgyart-tal kerek a vers. A 'Taposs ösvényt az önmegbékéléshez!' felszólítást nem értem, vagy akkor a verset nem értem? Beugrott egy asszociáció, egy verssor, amit félórája keresek, hogy kitől van, melyik versben, hogy azt elolvasva rendeződjön el bennem az érzés, a gondolat. ( tömjétek be kövekkel a szám... ha már igazat szólni nem lehet???)

Miért önmegbékélés, ha éppen a beletörődés, a belenyugvás, a belehalás ellen kell szólni, üvölteni, rikoltani?

• ‹ Előző
• 1
• 2
• Következő >
• Lap