Erdélyi magyarok a világban

"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"

Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

Reneszánsz a 21-ik században

Egy ideje azon gondolkozom, hogy bizony beköszöntött a modern reneszánsz. Mit is jelent eredetileg a reneszánsz? Nos, nem más, mint "vissza a természethez!" Mielőtt mindenki azt hiszi, hogy elment az eszem, bebizonyítom, hogy nem így van. Igenis RENESZÁNSZ van. Méghozzá így, nagybetűvel.

Most következzenek a bizonyítékok...

Nagyanyáink:

-otthon, kemencében sütött kenyeret adtak a családjuknak. Sok esetben nem búzafinomlisztből, mert az nem mindenkinek volt. Mindenféle más gabonát felhasználtak, és ha mégis búzalisztből dagasztottak annak sem a finom változatát, hanem a kenyérlisztet, ami barnább, laktatóbb volt. Térfogatnövelőnek nem élesztőt használtak, hanem kovászt, ami az előző sütésről maradt a kamra polcán.

-a konyhakertben megtermeltek minden zöldséget, amire a háztartásban szükség volt és nem vegyszereztek, mert egyrészt nem volt ennyi vegyszer, másrészt a rézgálicon kívül nem nagyon jutottak hozzá máshoz

-mindig idényzöldségeket ettek, mert nem voltak nagy fagyasztóládák és hűtők, nem lehetett mirelitet venni, készíteni

-a száraztésztát hírből sem ismerték. Ha kellett valami a levesbe, gyúrtak, sodortak, kevertek. Milliónyi levesbetétet ismertek.

-a lekvárt, kompótot, savanyúságot maguk tették el abból, ami termett. Ha nem termett, elcserélték a falubeliekkel.

-az udvarban ott kapirgált egy-két-három fészekalja csirke, tyúk, kacsa, liba, az ólban röfögött a disznó, akinek szerencséje volt, tehenet és lovat is tudott tartani. Csupa háztáji húst és tejet, tejterméket ettek. Mert akinek nem volt tehene vett attól, akinek volt, akinek nem volt lova, az elhívta szántani, vetni azt, akinek volt. Gyönyörű szépen működött a cserekereskedelem és a ma olyan divatos „helyben termelt terméket vásárolunk”.

-az olajat az általuk termesztett napraforgóból sajtolták, nem szűrték, finomították, hanem "extraszűzön" használták. Ha pedig az nem volt, akkor disznózsírral főztek és nem volt magas a koleszterinjük.

-gyalog, biciklivel utaztak mindenhová. Nagy luxus volt, ha valaki épp arra ment és felvette a szekérrel.

-a mezőn kétkezi munkával tartották magukat fitten. Hajnalban keltek, indultak és napnyugtáig csak ebédszünetet tartottak. Nem kenték magukat 50 faktoros krémekkel, mert nem kellett. Nem volt UV riasztás és nem harsogta a TV és a rádió, hogy mikor nem szabad a napra menni. Egyrészt, mert nem volt ilyen készülék, másrészt, mert délben bevonultak az árnyékba, ebédeltek, megpihentették megfáradt végtagjaikat és aludtak egy jót. Majd 3 órakor folytatták a munkát esti harangszóig.

-ha megbetegedtek nem a felírt gyógyszerekhez nyúltak, hanem kimentek a kertbe, mezőre, erdőbe és a természet gyógyító erejére bízták magukat. Ismerték a füvek, fák, lombok titkát és azt hívták segítségül, ha baj van.

-a pulóvert, zoknit, sálat megkötötték maguknak, nem a boltban vették szuperleárazáson. Mindezt a gyapjúból, amit a juhokról lenyírtak. Akinek nem voltjuha, az megvette a fölösleget attól, akinek volt.

-a paplanokat kézzel varrták, gyapjúval töltötték nem antiallergia csodákkal és mégsem voltak allergiások. Télen melegített, nyáron nem izzadtak alatta.

-abroszt, ágyterítőt, lepedőt,konyharuhát megszőtték maguknak azt általuk termesztett és megmunkált lenből,kenderből. Igen, akkoriban a kender nem ördögtől való volt, hanem fontos kultúrnövény.

-házilag főzött szappannal mostak, tisztálkodtak

-a mosáshoz nem mást, mint a boltban kapható mosószódát használták. Nem volt öblítő, koncentrátum, hanem a friss levegőn való szárítás adta.

Lehet mondani, hogy volt idejük, egész nap otthon voltak, nem dolgoztak irodában, gyárban, stb... Persze, de közben 4-5 sőt több gyermeket neveltek.

Anyáink:

-gyárban, irodákban dolgoztak/dolgoznak

-mindent ami a főzéshez kell, megveszik a boltban, gyorsan elkészíthető ételeket főznek, hiszen nincs idő

-minden kapható, nem kell tésztát gyúrni, kenyeret dagasztani, lekvárt, kompótokat elrakni.

-nem termesztenek semmit, mert az urbanizáció bevitte őket a városi panelekbe amihez nincs konyhakert. Ha lenne, akkor sem lenne idő és kedv a 8-10 óra munka után még a kertben is kapirgálni.

-modern mosóporokkal és öblítőkkel mosnak

-porszívóval takarítanak

-a pulóvert megveszik a boltban

-a gyógyszert a patikában

-az esték nem a tűz mellett töltött beszélgetéssel telnek, hanem a tévét bámulva. Társadalmi gyakorlatilag nincs. Csak fáradt, unott arcok, mindenki begubózva a maga kis vackába. Bármire szükség van, leugranak a boltba és ha pénz van, akkor mindenhez hozzá lehet jutni. A modernizáció megkönnyítette az asszonyok életét.

MI:

-magunk sütjük a kenyeret, mert a bolti minden csak nem kenyér

-magunk gyúrjuk a tésztát, mert rájöttünk, hogy nem is olyan ciki az a "fekete"

-keressük az extra szűz, finomítatlan dolgokat és azzal főzünk, mert rájöttünk, az mennyivel jobb.

-tanulunk kötni/horgolni, mert újra trendi a kötött holmi

-háztáji termékeket vásárolunk, mert az a frankó

-mangalicát eszünk, mert kiderült, hogy mégsem olyan koleszterindús, mint mondták

-lekvárt főzünk, befőtteket teszünk el, mert mennyivel jobb, mint a bolti és nincs tele tartósítószerrel, adalékanyaggal és az áfonyalekvár tényleg áfonya és nem színezett alma

-idényzöldségeket eszünk, mert kiderült, hogy az a jobb, nem pedig a több ezer kilométerről ideszállított vackok

-megpróbálunk az erkélyen paradicsomot, paprikát és zöldborsót termeszteni. Nem éri meg a befektetett munka, de legalább a mienk, vegyszermentes, tiszta

-újra visszanyúlunk a füvekhez, ha valami nyavalya gyötör

-nem használunk öblítőt, max. illóolajat és ecetet

-vegyszerek helyett az ecet, citromlé és szódabikarbóna képezik a takarítási csodaszereket

Azt állítjuk, hogy ez mind a modern tudomány találta ki. Pedig dehogy. Ezt felmenőink tudták. Hiszen együtt éltek a természettel, ismerték annak minden rezdülését. A modern tudomány csak bebizonyítja minden esetben, h nekik volt igazuk, nekik volt több eszük. Mert igen, nem jártak magas iskolákat, nem volt 5-10 diplomájuk, de többet tudtak az Életről és a világról amiben éltek, mint az Y vagy Z generáció. Mert odafigyeltek, tapasztaltak, egymásnak adták át a tudást és büszkék voltak mindenre, amit tudtak! Én meg arra vagyok büszke, hogy mindhárom folyamatnak a részese lehettem.

Tudom, hogy a lista korántsem teljes. Csak pár dolog, amit felsoroltam. De ezek nagyon jól rávilágítanak arra, hogy itt van újra a „vissza a természethez” és igenis létezik 21-ik századi megújulás.

Megtekintések: 552

Tetszik

28 tagnak tetszett

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Pintye Tamás December 18, 2016, 7:29pm: HÁÁÁT EZ BIZA ÍGY VAN! -sajnos

Hozzászólt Veress Gáspár Június 23, 2014, 10:08am: Ezt is tudták és tovább adták az Ösök:

Így cselekedj ….

Ne bántódj meg, hiszen csak gyengülsz általa.

Ne hajtsd a sikert, hiszen az magától is eljön.

Inkább figyelj, észlelj, tapasztalj, tárd ki elméd.

Így majd megnyílik neked a tudás kapuja.

Nem mindég van igazad, hiszen nem vagy mindent tudó.

Szeretnél nagyon boldog lenni, akkor járd saját utadat.

A boldogság ára a szeretet, hát feltétel nélkül add oda.

Akkor te is visszakapod s mosolyt fakaszt majd arcodra.

Ne tekints másokra fennhéjázva, hiszen így rontod önmagad.

Fogadd el magad s így másokat, mert a szeretet szívedből fakad.

Ne akarj örökké többet, hiszen mindent már megkaptál.

Ne várj el sokat másoktól, majd többet kapsz a vártnál.

Ne a hírnevet hajszold, hiszen híressé csak mások tehetnek.

Szellemed alkosson, teremtsen Istennek tetsző életet.

Nem a teljesítmény a lét lényege, hanem a lét maga.

Azonosulj sorsoddal, fogadd el s így leszel Istennek szava.

Járj az Úton jó kedvvel, hiszen átalad is testesül az Ige.

Törekedj a jóra, szépre, így teljesül szellem s lélek egysége.

Ha tévedsz, ismerd el, hiszen csak így emelkedsz magasabbra.

Törekedj mindég az igazságra, hiszen így leszel az Igazság maga.

(Turulfia Gáspár, Sopron 2013 ígéret hava 6-án)

Hozzászólt Páll Albert Június 21, 2014, 11:37pm: Köszönöm, Gáspár!

Hozzászólt Veress Gáspár Június 21, 2014, 5:38pm: Nagyon is igaz amit írsz Testvér!!! Gratulálok! Ki mint vet úgy arat! Nincs kibúvó!

Hozzászólt dr. Szabó Dániel Június 13, 2014, 11:05am: Az ember ahová születik,ott kell megélnie az adott természeti körülmények között,mert a természet adja az ennivalót,az építőanyagot (kő,fa,jég,föld). Az arabnak a teve szar kincs,abból,( az a malter) építi a házát, avval főzi a teáját.Ezért a megfigyelésekből,a környező elemek használhatóságából alakulnak ki a szokások.De a politika rájött,hogy az emberek beterelése nagy városokba,nagy lakónegyedekbe ahol a hideg, a meleg , a víz, ennivaló,egy helyről jön, ott a tömeg manipulálható. Amerikában sokan már rácsodálkoznak arra az emberre aki alapanyagból tud főzni, mert ott minden ipari ,előre gyártott,csak melegíteni kell és egy az íze.Ezt sokan elfogadják, mások meg visszavágynak az önálló életbe,a maguk által megteremtett miliőbe. Vajon melyik a jobb ?

Hozzászólt Páll Albert Június 9, 2014, 4:12pm: Kedves Zsuzsanna, köszönöm szépen véleményed, nagyon helyénvaló a meglátásod. :)

Hozzászólt Koppányi Zsuzsanna Június 9, 2014, 10:10am: Nagyon kedves kis összefoglaló változó szokásainkról, nekem tetszett. Természetesen akad benne általánosítás, hiszen soha, semmi nem volt egészen "úgy"... a változások okát viszont sokszor nem gondoljuk át... és lehet, a megoldást is máshol kellene keresni...

Az első részhez nem nagyon tudok hozzászólni, nem láttam nagyszüleim életét. Gyakran idealizáljuk azt az időt, mint valami természetközeli aranykort. Nagyon nehéz élet lehetett, én másokkal ellentétben még abban a legendás "vasegészségben" se hiszek... Elég a sok járványban és egyéb betegségben meghalt kisgyerekre gondolni, akiket ma könnyen megmenthetnének...

A dolgozó nőknek, anyáknak bizony nagyon jól jött, hogy mindent készen megvehetnek, de akkor is voltak sokan, akik nem éltek ezzel a lehetőséggel, otthon főzték a veteményes kertben termett zöldséget, tyúkot neveltek, varrtak, pulóvert kötöttek - a munka után. Aki városi panelházban lakott, természetesen nem lustaságból vásárolt boltban... a dolog jól működött, egészen addig, amíg megfelelő minőségű árut kaptunk... mert ilyen is volt...

És végül a nagy visszatérés a természetes élethez ... El lehet rajta gondolkozni miért lett újra divat a rendkívül idő- és munkaigényes önellátás, és vajon mennyire teljesíthető? Milyen széles körnek teljesíthető ez az életforma? Akinek olyan a munkája, hogy reggeltől estig hivatalban, gyárban dolgozik, végre fáradtan hazaszédül, annak nem hiányzik a paradicsomtermesztés az erkélyládában... Nem is teszik, mert a nagyszülők tudása már több nemzedéknyi távolságban dereng... ugyanakkor minden lehetséges csatornán dől a leghitványabb műanyag áruk reklámja... mintha az évtizedek során lényeg valahol elsikkadt volna, és vakon tapogatózva, rossz helyen keressük.

"Mert odafigyeltek, tapasztaltak, egymásnak adták át a tudást és büszkék voltak mindenre, amit tudtak!"

Hozzászólt Páll Albert Június 8, 2014, 12:00pm: "Szanderka" :))) , örülök, hogy nem vesztél el. Köszönöm a megosztott eszmefuttatást, a jópofa kis történetet. Neked is áldott Pünkösdöt ! Üdv. Albertke :)))))

Hozzászólt Páll Albert Június 8, 2014, 11:04am: Köszönöm, Csaba. Nem végeztem egy pontos felmérést arról, hogy hányan tartozhatunk a "Mi" harmadik szakaszába, de merem remélni, hogy ha lassan is, de gyarapodunk :)

Hozzászólt Mátis Csaba Június 7, 2014, 9:21pm: Nagyon tetszett az írás.

Nagyon sok a filozófálás egy ilyen kézenfekvő, érthető, talán idillikus írás nyomán. számomra a nagy kérdés az, hogy hányan tartoznak az írás harmadik szakaszában lévő "Mi"-khez? Szinte minden községben (még faluban is) pékség működik. De jó lenne helyre állítani (megreperálni) az udvarokban omladozó kemencéket.....Hű, de lassan haladunk a "vissza a természethez" úton !