Erdélyi magyarok a világban
"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
Sütő Andrásról szubjektív hitelességgel
Sütő András emlékére születésnapján
Nincs ellentmondás, sem képzavar a címben. Tanú vagyok, szubjektív, de hiteles is ebben a minőségemben. Tehát tanúvallomást teszek.*
1968 augusztusától az Igaz Szó szerkesztőségében dolgoztam korrektorként majd kép- és tördelő-, meg olvasószerkesztőként, és a Látóvá lett lapban is folytattam ezt a munkát 2003-ig. A földszinten az ÚJ Életet szerkesztették, amelynek főszerkesztője Sütő András volt, de itt dolgozott Szépréti Lilla, Balázs Imre, Kemény Zsuzsa, Varró Ilona, Elekes Ferenc, Erdélyi Lajos, Szekernyés László, majd Nagy Pál, aki itt lett Sütő barátja (azelőtt ő is az Igaz Szó szerkesztője volt, ő vett fel engem a laphoz Hajdu Győző bizalmasa és barátjaként). A névsor hiányos és elfogult, elsősorban az én barátaimat említettem. A 60-as évek végétől, Az anyám könnyű álmot ígér részleteinek megjelenésétől az Egy lócsiszár virágvasárnapja c. drámán át, a számomra oly kedves Csillag a máglyán keresztül, a csodálatos esszén, az Engedjétek hozzám jönni a szavakat felkavaró élményétől el a szánalmas Balkáni gerléig, Sütő szinte minden ekkor született műve átment a kezemen, gondoztam szövegeit, és megbeszéltem vele minden apró tévedését, észrevételeket tettem, és minden apró észrevételért rendkívül hálás volt, ami egyik jele csak úgy zárójelben a tehetségnek és nagyságnak.
Íróként tehát érzékeny, környezetére figyelő, a nagy, a magyarságot, a nyelvet, a nemzet megmaradását érintő kérdésekben mindig is hajlíthatatlan volt. Ha valamiért kompromisszumot kötött vagy látszólag megalkudott, azért tette, mert úgy vélte, a magyarság, és nem utolsósorban a magyar nyelv érdekei ezt kívánják. Így volt eleresztve otthonról, ez tudatosodott benne már az 50-es években is. Magyar szakos diákként jómagam a 60-as években nem véletlenül választottam szemináriumi dolgozatnak Sütő András kijelentő mondatait mai magyar nyelvből, mert az akkori alkotók közül az egyetlen hitelesnek tűnő szerző volt, és igazán nem voltak unalmasak és hiteltelenek akkori remek kis novellái, elbeszélései. Vígjátékában, az egyfelvonásos Fecskeszárnyú szemöldökben még édesapám is játszott amatőrként, ebből lett aztán három felvonásban a Tékozló szerelem erdélyi sikertörténete, amit nem is említenek újabban, vagy akár a Harag György rendezte igazán pompás Vidám sirató egy bolyongó porszemért előadása. Emlékszem, abban az esztendőben, valamikor a 70-es évek végén Budapesten jó néhány színházi előadást néztem meg, köztük volt a Vörös postakocsi a Vígszínházban Darvassal és Ruttkaival, de mégis itthon, a Sütő-Harag produkció jelentett igazi élményt Tarr Lacival, Lohinszkyval és Gyarmati Pityuval. Ezután születtek a nagy drámák, amiket szintén a zseniális Harag vitt színre. Sütő jelen volt a magyarság művelődési életében, és megtalálta a módját, hogy jelen lehessen, hiszen valóban a 75-80-as években már lélegzethez sem jutott itthon. Magyarországra csempésztük ki műveit, egyszer jómagam is postás voltam, gyanútlanként, és Kormos Istvánnak, a kitűnő költőnek kellett átadnom valamelyik művét a Kortársnál. Boldogan segítettem, mert amikor kávémizéria volt, ő is hozott nekem Bukarestből. Fel sem fogtam, de nem is érdekelt, hogy mi lehet a következménye tettemnek. Egy barátom, ha mondhatom ezt, bajban volt, és segítenem kellett.
Legfontosabb írói korszakában közelében voltam, és láttam, hogyan veszíti el rendre elvei miatt a hatalom bizalmát, és jut az üldözöttek sorsára, mint sok más magyar író Romániában. A hatalomnak kifinomult eszközei voltak az ellenállók megalázására. Egy tanárt, orvost kirúgtak az állásából, egy neves, népszerű íróval ezt nem merték megtenni, mert a látszatra adtak, de minden módon megakadályozták, hogy nyilvánossághoz jusson. A legnagyobbat mégis ő zuhant, mert egyrészt csalódnia kellett abban, amit fiatal fejjel annyian megváltásnak véltek a magyar értelmiségiek közül Trianon és a 2. világháború után, vagyis az új rendszerben és a magyaroktól elvett autonómiában, magas politikai tisztségeit fokozatosan elorozta előle a barátja, Hajdu Győző, az Igaz Szó főszerkesztője, aki árulásával egyre magasabbra emelkedett a politikai szamárlétrán, és akit mégsem tagadott meg, mivel műveit, amíg lehetett, leadta a lap hasábjain, ha cenzúrázva is, és 1989 decemberében az izgatta, mi van vele. Én vettem fel a telefont, és tájékoztattam, hogy híre-hamva.
De ez már az ember, és nem az író. Emberként Sütő bohém volt, hiú volt, szerette a nőket, és nem tudta megválogatni a barátait. Na de hát nem ő az egyetlen magyar író ezekkel a tulajdonságokkal. Mit érdekli ez az olvasót vagy nézőt? Adyt nem szeretjük, mert nőzött és alkoholista volt, Vörösmartyt meg József Attilát mert őrült volt kicsit? Sorolhatnám tovább, de ez már bulvártéma, és csak kicsinyes, irodalomban kontár ember, aki ilyesmit kér számon egy írón. Igaz, parasztból lett értelmiségiként magánéletében sznob volt, s azokkal barátkozott, akik a társadalmi ranglétrán szemében elég magasra hágtak. De tisztelte és imádta nagy elődeit, elsősorban Tamási Áront, akit kicsit utánozott is. Meg Kemény Jánost. Hiszem, ha élne Sütő, most Kemény Jánosnak, az erdélyi irodalom mentorának állíttatna szobrot az erdélyi magyarság.
Azt azért még elmondom, hogy érdekes volt Sütőnek a nőkhöz való viszonya. Édesanyján és a lányán kívül, kettesek voltunk, akár a személyinkben, de szerette, ha nők veszik körül. Jól tudtak vele dolgozni, mind imádták (én is), mert szeretnivaló főnök és férfi volt. Ezt a saját bőrömön is éreztem a vele való munkakapcsolatomban. Hiába tudtam többet nála sok tekintetben, átláttam rajta, csak azért s akkor volt figyelmes velem, amikor szüksége volt a tudásomra. De egy zseninek minden megbocsátható.
Mindezek ellenére és ezzel együtt is, úgy vélem, szerencsésebb lenne, ha a Sütő András Baráti Egyesület nem Sütőt, hanem az általa képviselt eszméket tűzné zászlajára. Sütő András írt olyan értékes műveket, hogy mindenféle baráti társaság támogatása nélkül is megállják a helyüket. A magyar nyelvnek és irodalomnak, amiért Sütő is élt és küzdött, sokkal nagyobb szüksége lenne egy ilyen, esetleg az ő nevével fémjelzett társaságra Marosvásárhelyen vagy másutt, ahol magyarok élnek..
(2010)
* Lábjegyzet: Port kavart az utóbbi időben egy Kuszálik Péter nevű gépészmérnök, irodalmi terminátor Sütő Andrásról (akit inkább szolgálatos inkvizítornak neveznék) szóló rágalomhadjárata. Ez már bulvár. Ő megbújt gépészmérnöki állásában, kivárta a rendszerváltást, most pedig szórja a sarat azokra, akik megpróbálták túlélhetővé tenni a diktatúrát. Pusztítani, önmagát reklámozni, fontoskodni tud, ezért rúgták ki a Látótól, illetve az Aranka György Alapítványtól is. Több szót nem érdemel. Sajnálom, hogy sok jeles magyar értelmiségi komolyan vette, és bedőlt a provokációjának. Ez volt a szándéka. K. M.
Szólj hozzá !
-
Hozzászólt Kuti Márta Június 19, 2013, 12:58pm
-
Kedves Ibolya, nagyon köszönöm az észrevételeit, mert bizonyság arra, hogy Sűtő műveinek üzenete oda jutott el, ahova mindig szánta: az anyanyelvét, irodalmát, önazonosságát vállaló magyar emberekhez. Ön még fiatal, ez külön öröm. És Sütő is örülne neki. Egyébként írói nagyságát, jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint ez a heves vita, amelyben egyértelműen az ő javára billent a mérleg a percemberkékkel szemben.
-
Hozzászólt Perczel Papp Ibolya Június 19, 2013, 12:12pm
-
Igen erős késztetésem támadt a hozzászóláshoz, nem is értem pontosan, hogy azért-e, mert én, mint ahogy e közösségben többen is, az „átkosban” is ideát éltem, nem Marosvásárhelyen, és itt most nem böllenkedni akarok az ismeretlen arcú Erikával, semmiképp, sőt megvallom azt is, hogy az ottani életről a nagyszüleim elbeszélésein kívül, ami ugye azért kellően szubjektív, alig tudtam valamit. Mégis, a drámaíró Sütő Andrásról tudtam. Olvastam az írásait. És úgy véltem, ma is úgy vélem, a magyar nyelvű irodalom egy fényes csillagát fölhelyezte ragyogni az égre.
Magánemberi mivoltához kapcsolódó adalékok persze érdekesek lehetnek, főleg a kíváncsiak számára, és itt ez a kíváncsiság sem böllenkedés akar lenni, szóval érdekesek lehetnek, azonban az irodalmi teljesítmény szempontjából abszolúte irreleváns. Én például Vörösmartyval, mint magánemberrel, olyan elfogult vagyok, amilyen csak létezik, mégis, igyekszem megérteni azokat, akik nem kedvelik sem a verseit, sem Őt magát. Sokfélék vagyunk, természetesen.
E sokféleség kapcsán van üzenetem a hozzászólóknak:
az egyik ember
szereti érteni a másikat
még ha csak úgy
találta is az utcán
mint mondjuk egy követ
a másik meg nem
még csak eszébe sem jutna
talán szólni kéne neki….
-
Hozzászólt Bálint Mária Június 18, 2013, 10:34pm
-
Mi nem a magánéletüket firtatjuk. Az irodalom és az itt megjelent írások mindegyike közkincs. Erika ma ismét a tagok szólásszabadságát támadja.
-
-
Erika, mostmár érthetőbben mondom: nem szeretjük az áskálódókat.
-
Hozzászólt Kenesei Aurélia Június 18, 2013, 2:48pm
-
Azok az olvasók akik tanúi lehettünk az élő Sütő András életének és munkásságának , mindannyian tudjuk , hogy volt és hogy van ma . Az írás szubjektivitásán kívül , vagy belül, azt gondolom, hogy bizonyos személyes érzelmek, vagy gondolatokon hiányával én is így gondolom. A lehetőség adott , Sütő Andrást lehet szeretni vagy nem szeretni. Azonban , az író munkássága és szép , magyar nyelvezete elvitathatatlan. Sokszor vettem részt diákként író -olvasó találkozón, akkor is és ma is tudjuk mi és hogyan volt. Mint írónak ( mindamellett , hogy " Tamási Áront kicsit utánozta " ( volna???) .....övé mindenkori olvasói tiszteletem .
-
Hozzászólt Kinda Rozália Június 17, 2013, 10:54pm
-
bocsi, pogrom
-
-
-
-
Szebeni Erikának csak annyit, hogy aki nem meri vállalni az arcát, az ne ossza az észt.
-
-
Ne is. Ennyi is kár volt bizonyos szempontból, hiszen benne van a címben: "szubjektív".
-
Hozzászólt Ozsváth Sándor Június 17, 2013, 10:27pm
-
Sütő Andrást én is ilyennek ismertem, amilyennek Kuti Márta "szubjektív hitelességgel" leírta.
- ‹ Előző
- 1
- 2
- 3
- 4
- Következő >
Üdvözöljük az
Erdélyi magyarok a világban közösségében!
© 2024 Created by erdelyimagyarok.com.
Működteti:
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz