Pénteken a sáromberki református templomban, Porkoláb Levente református lelkipásztor meghívására, lg. Mireisz Tibor tartott előadást A Szent Korona keresztény küldetése címmel. Az előadás előtt és után az érdeklődők megtekinthették a Szent Korona egyik mérethű másolatát, amelyet d. Hummel Gizella liturgikus ötvösművésznő alkotott.

            Az előadást megelőzően Porkoláb Levente református lelkipásztor köszöntötte a megjelenteket egy alkalomhoz illő igét olvasva a Bibliából. A rövid igemagyarázatban, a lelkész a Szent Koronát a szövetség ládájához hasonlította, amelyet Isten a kiválasztott népre bízott, hogy megőrizzék. „Az Isten nekünk is adott egykor egy páratlan értékű koronát, amely a magyarság összetartozását is jelképezi. Összehasonlítva a frigyládát és a Szent Koronát, azt tapasztaljuk, hogy csak az utóbbit sikerült megvigyázni. A Szent Koronát tiszteli, becsüli, értékeli a magyar, bárhol is éljen” – mondta a lelkipásztor.

A főhatalmat jelképezi

A magyar államiság jelképét, a két legismertebb koronázási jelképpel: a jogarral és az országalmával együtt, a Szent Korona lovagrend tagjai hozták be a sáromberki templomban és helyezték el megtekintés végett az Úrasztalán. Lg. Mireisz Tibor, egyetemi tanár előadásában kihangsúlyozta, hogy a magyar korona egy zárt, boltíves, keresztpántos korona, amely egy egyedülálló, különleges, hatalommal felruházott, személyiségi jogokat tükröző ötvösmunka. A magyar Szent Korona Európa egyik legrégebben használt, épségben megmaradt koronája. A koronát, vagy legalábbis annak felső részét II. Szilveszter pápa küldte Asztrik érsek révén I. István megkoronázására. „Szűzanya koronáját, amely a főhatalmat jelképezi, valószínű örmény ötvösművész alkotta, valahol a Kaukázus lábainál a IV. században. Aki a Szent Koronát megalkotta, az mérhetetlen nagy tudással rendelkezhetett. (…) A korona egyszer maradt őrizet nélkül, a kalapos király, II. József idejében, aki félreállította a magyar koronaőröket, és nem koronáztatta meg magát.”-  tudtuk meg lg. Mireisz Tibortól.

27 évet volt amerikai fogságban

A jelenlévők részletes információkat szerezhettek a Szent Korona részeiről, valamint paramétereiről. Lg. Mireisz Tibor elmondta, hogy a korona anyaga 900-930 finomságú arany, 19 zománckép díszíti, a keresztpántokon pedig 72 gyöngyszem és 64 vércsepp alakú kő van. A magyar korona beavatott korona, amit csak királlyá szentelésekor viselhetett a szakrális uralkodó, aki Istentől kapta hatalmát. A d. Hummel Gizella által készített másolatrézből van, de kiválóan elkészített, mérethű alkotás, amely 5 millió forintra van biztosítva. A közel 100 fős hallgatóság megtudhatta, hogy a Szent Korona 1301-ig egyházi őrzés alatt állt, amit később bizalmi őrzés váltott fel. Az utolsó magyar koronázás napján, 1916. december 30-án koronázták meg Budapesten IV. Károlyt és felségét, Zita Bourbon – pármai hercenőt. „A II. világháború idején, a Nyilaskeresztes Párt hatalomátvétele után a Szent Koronát az ausztriai Mattsee-be vitték, és története során nem először elásták. Később, a korona amerikai hadifogságba került és 27 éven át a Fort Knox katonai támaszponton tárolták, ahonnan 1978. január 5-én került haza. 2000. január elsejétől a Parlament kupolacsarnokában került, a jogarral és az országalmával együtt.”- fejezte be háromórás, igencsak érdekes és színvonalas előadását lg. Mireisz Tibor, aki zárószóként még hozzátette, hogy a Szent Korona Tan az alkotmányos magyar államelmélet alapja, ahol minden hatalom Istentől ered, melynek országát kívánja a Földön megvalósítani.

            A kimerítő előadást követően a résztvevők közelről is megnézhették a Szent Korona másolatát, s kérdéseket tehettek fel az előadónak. A helyszínen a témával kapcsolatos hanghordozókat lehetett vásárolni, a megjelentek fényképeket készíthettek a mérethű másolattal.

                                                                                                                                 Berekméri Edmond