TELEKIÉKET  KÉT  FURCSA  TÁMADÁS  ÉRI

Rendben tovább mennek, körülöttük vadon,

Az esti tüzeket nem hagyják szabadon.

Éjjel is ápolják, mint a vesta- szüzek,

Szentjánosbogárként égnek itt a tüzek!

Másnap, már nehezen viselik a Napot,

Új támadás éri ekkor a csapatot.

Pihent a had éppen, de nincs maradása,

Bekövetkezett a hangyák támadása!

Veszedelmes bogár a sziáfuk hangya,

Ha raja elkapott, nyugalmad nem hagyja!

Forró hamu s parázs, mivel védekeztek,

Sokan, félig-meddig még le is vetkőztek!

Így támadott hát, a vándorhangyák raja,

Szerencse, senkinek nem lett komoly baja!

E mellett, másnap a piócatámadás,

Alig csak egyórás úti lemaradás!

Mákujumi mellett történt a patakban,

Piócák támadták lábaik csapatban!

Mire a négerhad kiugrott a vízből,

Tele volt a lába kilencnek a tízből!

Ezeken már bizony, nem kell eret vágni,

Egy részük megijedt, s elkezd kiabálni!

Ki-ki tenyerezi mezítelen lábát,

Tovább kell menni, hát, befogja a száját!

Innen már Mombóig buja a növényzet,

Szép legyezőpálmák, javul a közérzet!