Van ilyen is Írta: Attila-benczi

Sötét szeme felcsillant, mikor meglátta először. Igen. Mindig erre vágyott, mindig várta, hogy eljön, és most itt van, feketén csillogón, merész vonalakkal. Már az első percben megérezték.Egymás kisugárzását.

Az élettelen test és az élő barátságot kötöttek olyan szálakkal, mely erősebb volt a szerelem, a testvér iránti szeretet és a győzelemvágy kötelékeinél is. Hozzásimult bársonyos üléséhez és az puhán magába fogadta. Bőrkesztyűs kezével a kormányhoz nyúlt, s az, mint egy finom női kéz, úgy mozdult, úgy válaszolt. Tudta, hogy ez a beteljesülés-együtt lehet egy örökkévalóságon át, vele- És a hangja. Ó, ti zeneszerzők nem tudtok ily dallamos muzsikát összehozni. Ti tőle kell, tanuljatok.

Elfordította a kormányt s a kis Hyundai simán fordult a keskeny utcában. Aztán nőtt a sebesség, csak nőtt, váratlanul ismeretlen fényekben úszott, és minden elsuhant. Ezernyi kilométerek tűntek el kerekei alatt, a sebesség által eggyé váltak. Hirtelen egy éles kanyar… Az ő fényes teste megéget, a másik test kihűlt, de együtt mentek, együtt maradtak még itt is…