Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

        Nyelvünk oly gazdag, de a helyi  tájszólás  kiegészíti, még változatosabbá teszi.

Nekem egyik legérdekesebb, máig emlékezetes, egy nógrádi kolléganőm szájából hangzott el:

-Van nektek tek?

Ezen mindenki mosolyog, mert érthetelen, de mikor megtudják miről is van szó akkor már hahotában törnek ki. Lefordítom. Azt akarta kérdezni egyik kolléganőmtől, hogy van nektek (eladó) tökötök.

 

A kullancs, paklincs változata is tőle származik.

 

 

Megtekintések: 3851

Válaszoljon erre

Válasz erre a beszélgetésre

Na ha pityókatokányt írtál volna biztosan tudtam volna,  na látod még mindig nem vagyok pesti.
Nem es leszel az sohasem, igazán! :)
RÁTÓ= B.hunyadon öblösz szilke volt,szilvalekvárt tartottak benne.Fehér mázas volt kék virágokkal díszítve.Ha jól emlékszem szilágysági fazekasok készítették.
Igen, Dézsházán készültek ezek a szilkék. A minap meséltem el éppen a Boci-boci tarkában, Ozsváth Sándor blogjában, dézsházai élményeimet. Köszönöm a hozzászólást!
gergyoremeten a tejet -legelbe-savanyitottak udv-
Vajdakamaráson (Mezőség) nyáron a vizet légelyben vitték a mezőre . Fenyőfából készült  hordócska . Székelyföldön a vajat küpülő kászúban készítették , a júhtúrót fenyőfa kászúban tárolták télire , fedelét légmentesen agyaggal lezárva, betapasztva. Ezt a mezőségi ember deberkének nevezte .A minap telálkoztam egy ilyen edénnyel Kézdivásárhelyen az őszi sokadalomban. A kászú helyét manapság a mélyhütő , a fagyasztó láda vette át . Sajnos az ízét is elvette a finom , érett júhtúrónak .
Mennyivel ízesebb a "haragvó" (Hargita) mint a haragos. Vihar előtt haragvó, nagyon kifejező János egyik képének felirata, címe...
NAgyapám fából készült LIUja pedig arra szolgált Szilágyságban, hogy beletöltsenek egy veder bort, s azt szép lassan a féloldalt kialakított tölcséren keresztül a hordóba eregesse.
Mária, nem ez a kármentő? Liuról még nem hallék...:)
s

Nem, mert azt a csap alá teszik, de ez a hordó tetején áll és borfejtéskor (borlehúzás, azaz egyik hordóból a másikba hordják óvatosan a bort, miután lopóval vagy borszívó gumival/ gumicsővel leszívják, a seprő pedig az eredeti hordóban marad) használják. Beletöltenek egy veder bort, s amíg az lefolyik, addigra újból megtelik a veder a régi hordóból. Nem folyik gyorsan, hogy ne törjön össze nagyon a bor

Most olvastam Fekete Erzsébet legújabb versében az odor szót, amit én sem ismertem eddig. Jelentése: csűrpadlás vagy annak egyik gabona vagy szénatároló része, rekesze (Erzsébet retesznek magyarázza, pedig a retesz az zárat jelent az én tudomásom szerint...) - Székelyföldön.
Igen,az odor az a csűrpadlás. Gyerek koromban sokszor mondta ( Korondon) a nagyapám,menj fel fiam az odorba,s vessél le 5 vella szénát.

RSS

Hogyan segíthetsz?

PayPal segítségével

adományozok itt

átutalással

Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany@erdelyimagyarok.com email címre!

© 2024   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek