Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

Ballada egy bábszínházosról (Börtönéveim alatt íródott) Villon

Eltékozolt ifjúságom hóhéra utolért.

Bűnhődnöm kellett bohó szabadság vágyam miatt.

Léha életem, így egyszer csak véget ért.

Cellám ajtaján kattanva zárult a lakat.

Meg is bolondultam volna, bizony isten.

De irgalma végtelen, ilyen Ő, az Isten.

A cellám ablaka épp a várostérre nézett.

Így láthattam ott két kócos gyerekarcot, szépet.

 

 

A börtönőr megsúgta árvák a gyerekek.

Hozzám hasonló, kicsit elszállt szüleik lehettek.

Egy öreg görög szíve megesett rajtuk.

Ő lett egyben anyjuk is és apjuk.

Bábszínházazásból tengette életét.

Erre tanította hát mind a két gyerekét.

A kislányt elnevezte Esmeraldának.

Adolfot pedig fogadta szívében fiának.

 

 

Szekerét minden reggel a térre behúzta,

Zöld ponyvával az egészet be is borította.

Középen pedig vágott egy ablakot.

Ahol megjelentek sokféle alakok.

És lássatok csodát tömeg jött a térre.

Szinte mindenki a két árvát nézte.

Amint kezük közt a bábuk életre keltek.

S az emberek pedig magukra ismertek.

 

 

Ravasz volt a görög, mivel kitalálta.

Miről is szóljon neki a színháza.

Emberi sorsokat mutatott be szépen.

Kezdve a gazdagon, fojtatva szegényen.

Fösvényen, irigyen, kapzsin és fukaron.

Nagylelkűn, jó szívűn, szenten és angyalon.

Gyilkoson, katonán, kegyetlen hóhéron.

Papon, utcalányon, hercegen s királyon.

 

 

Börtönöm ablakából mindezt én láthattam.

Miasszonyunknak ezért hálát is mondottam.

Mert ami a leginkább engem megfogott.

Romlott lelkembe mély nyomot is hagyott.

Az előadás végén eltűntek a bábuk.

Megjelent a görög, s mutatott is rájuk.

Két kócos gyerekarc tűnt fel az ablakban.

Nekik köszönjétek mindazt, ami van.

Életet hoztak ők ebbe a városba.

Áldja meg hát őket a Szép Szűz Mária.

 

 

S nekem, pedig aki könyörögve kérem.

Nem kérek én semmit, hisz ilyen a vérem.

Ha meghalok, ott se lássak én egyebet.

A görög szekerét s a két szép gyereket.

Ez lenne hát nékem utolsó sóhajom.

S azzal ezt a pennát messzire hajítom,,,

 

 

 

Megtekintések: 58

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Ruszka Zsolt Július 11, 2013, 1:35pm

Mihály én köszönöm a kedves szavakat.

Hozzászólt Szilágyi Mihály Július 11, 2013, 11:24am

Szép, mint egy ballada! Vagy talán az is? Ne foglalkozzunk a műfajjal, a tartalom, a mondanivaló a lényeg!

Szép!

Megrázó!

Érdemes olvasni!

Köszönöm, hogy olvashattam!

Hogyan segíthetsz?

PayPal segítségével

adományozok itt

átutalással

Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany@erdelyimagyarok.com email címre!

© 2024   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek