Erdélyi magyarok a világban

"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"

Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

állatbarátok

Információ

Egy hely azoknak akik szeretik az állatokat. Egy hely ahol információkat cserélhetnek állataikról és azok tartásáról. Jó szórakozást !

Tagok: 151
Utolsó aktivitás: Jún 28, 2013

Tetszik

14 tagnak tetszett

"Ne hidd, hogy gyöngédség és önzés késztet az állatokat szeretni . Testvéreink ők , s ugyanabban a műhelyben készültek, mint az ember s értelmük is van, néha bonyolultabb és finomabb, mint a legtöbb embernek... "
(Márai Sándor: Füves könyv)

Beszélgető fórum

Sünimanó

zsoka indította. Utolsó válasz Kovács Róbert által Szept 21, 2011. 6 Válasz 1 Tetszik

Amint már emlitettem, sünit találtam, s most ugy néz ki, hogy nekem kell felnevelnem: az útóbbi években még müködö süni-nevelök már nincsenek. Egy idösebb, vidéken élö házaspár szervezte volt az egészet, de egyik meghalt, a fennmaradónak meg már…Folytatás

A kutya etetése

Lévai Katalin indította. Utolsó válasz Koppányi Zsuzsanna által Ápr 11, 2011. 7 Válasz 0 Kedveli

Bár a kutya a Húsevők körébe tartozik, a vadon élő kutya vagy farkas nem csak húst eszik, hanem megeszi az egész zsákmányállatot.Ebből különösen szívesen fogyasztják el a belsőségeket és a teli gyomrot és beleket azok előemésztett tartalmával…Folytatás

Megjelölések: etetése, kutya

kis történetek kedvenceinkről

Szilágyi László indította. Utolsó válasz Szilágyi László által Febr 8, 2010. 9 Válasz 0 Kedveli

Mindig szerettem hallgatni mások kis állatos történeteit és van egy pár amit talán én is elmondhatok. Tudom, hogy az ilyesmiben, csak a kezdet nehéz., hát vállalom ezt a szerepet. Meg kell jegyeznem, hogy az állatos történetek sokszor hasonlítanak a…Folytatás

Az összes megtekintése

Üzenőfal

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a állatbarátok –nak.

Hozzászólt Gálffy Mária Január 31, 2011, 4:50pm: Kemény sorsú állatkák,azért mosolyog álmában is!!!.Látszik a gazdi szigorúsága..

Hosszú ideig tudnám nézni őket.Jó egészséget,kellemes órákat gazdinak és kincseinek.

Marika

Hozzászólt Irányi Ágota Teréz Január 31, 2011, 4:06pm

Hozzászólt Irányi Ágota Teréz Január 31, 2011, 4:05pm

Hozzászólt Irányi Ágota Teréz Január 31, 2011, 4:03pm

Hozzászólt Sárközi Erzsébet Január 9, 2011, 8:37pm: Szomszédé, mert az enyém 2 éve elaludt örökre! Nagyon hiányzik még mindig!

Hozzászólt lászló istván Január 6, 2011, 7:15pm: miért nem tudom feltölteni a kiskuvaszokat?

Hozzászólt csoregi_ferencz Január 4, 2011, 12:07pm: Udvozlom az allatbaratokat.

Hozzászólt Sárközi Erzsébet Január 3, 2011, 11:38pm: Boldog Új Évet, minden állatszerető barátnak!!!

Örülök, hogy felfedeztem ezt a csoportot, mert nagyon "állatbolond" vagyok.!!!

Nagyon sok szép képet, történetet olvastam már! Gratulálok mindenkinek, aki gondozza törődik egy állattal , épp úgy,mint egy családtaggal.!!! Micikém, mikor még nagyon kicsi volt, mindig rám feküdt, ez a szokása most is megmaradt, vagy ül az ölembe, ha le leülök!!Most mér ilyen szép , nagy cica és nagyon okos! Igaz csak nekem fogad szó!

Hozzászólt Laza Kozma Eniko Január 2, 2011, 10:43pm: Szeretetben es megertesben gszdag boldog Ujevet kivanok .......................csaladom es egyeb allatfajok

Hozzászólt Bálint Mária Január 2, 2011, 5:36pm: Madár és kutya

Alant láthattunk egy madarat és egy cicát. Egyszer valamelyik csendesebb utcán cipekedtem hazafele és egy galamb totyogott előttem megnehezítve az utamat. Mondtam neki: elmenj az utamból, mert ha nem, hazaviszlek! Rögtön kapott ezen egy járókelő társ, megfogta és ideadta: tessék hazavinni, biztosan leesett valahonnan és még nem tud visszarepülni. Mit volt mit tenni, helyet csináltam valamelyik szatyor tetején, s vittem. Útközben betértem egy boltba - szerencse, hogy ott volt -, vettem neki napraforgómagot. Hazaérkeztünk, lepakoltam és etetni kezdtem. Csepegtetővel vizet is adtam neki, hátha még nem tud inni. Igy ment ez napokon keresztül, közben megbarátkozott a macskával, meg a kutyával is, akik eleinte csak nézték, hogy milyen fura szerzet, de látták, hogy "lakótárs", elfogadták hát. Ő meg sípoló hangon beszélgetett velük. Már kezdtem tanítani repülni, egyre magasabb fokra tettem fel az udvaron egy falhoz támasztott létrán. Már felvergődte magát egyikről a másika és a legfelsőn üldögélt, gyakran megosztva szándékait az alant farokcsóválva felfelé bámuló kutyaval, amely néha még az elérhető létrafokokra is feltámaszkodott. Egy napon aztán nem volt sehol többé a galamb. A kutya még két napig szűkölve bámulta a felső létrafokot.