Juhászné Bérces Anikó verse:

Újévi jókívánság

Lelked erős legyen,
tested egészséges,
súlyos bankó tömje teli
degeszre erszényed.
Jókedved szárnyaljon,
arcod mosolyogjon,
szíved húrja zengjen,
és ajkad daloljon.
Az év minden napja
boldogságról szóljon!

Buddha: Tanítás a boldogságról







- Így érvel az ostoba: ez a föld, ez az otthon az enyém, ezek itt a gyermekeim. Íme minden együtt van, hogy teljes legyen a boldogságom - mondta Buddha a tanítványainak.



Hallgatói megkérdezték: - Miért ostoba az efféle gondolkodás?



- Mert aki ezt mondja, az azt sem érti, hogy még ő maga sem a saját tulajdona. Valóban semmit sem birtoklunk, csak őrizzük egy ideig. Aki képtelen a dolgokat továbbadni, azt a dolgok… Folytatás

"Szélyes Sándor

Székely Karácsony





Hóba temetkezett csíki havasokon

Áron egymagában, fönn a Madarason

Uram, fohászkodik, Fiad megszületett.

Karácsony este van, hogyha megteheted

Te, aki rendezed ezt a nagy világot,

Juttass nekünk is egy kicsi boldogságot.

Hallottalak Áron, de nem mondottad kinek.

A népemnek, Uram, szegény székelyeknek.

Az Úr kicsit hallgat, majd így szól:

Áron jókedvemben kaptál,

legyen úgy, nem… Folytatás

“Ha arra törekszel, hogy az örök mértéket kövesd: ne botránkozz azokon, kik nem erre igyekeznek, hanem törekvéseik ingadozva ágaznak a sokféle véges és változó mérték között. Ne azt nézd, hogy mijük nincsen, hanem mijük van: mert még a legnyomorultabbnak is van olyan lelki kincse, mely belőled hiányzik. Kifogásolni, fölényeskedni bárki tud. Tanulj meg mindenkitől tanulni.”
(Weöres Sándor)

Sokkal okosabb, ha az ember türelmesen elviseli azt, ami csak neki fáj, mintha elhamarkodottan olyasmit tesz, aminek káros következményeit mások is megsínylik.Egyedül félszárnyú angyalok vagyunk, s csak úgy tudunk szárnyalni, ha összekapaszkodunk.

Reviczky Gyula

Magamról

Rossznak mondod a világot,

Dőresége bosszuságod;

Siratod az élet álmát,

Földi gondok durva jármát;

Felpanaszlod lázban égve:

Bölcs elméje, jók erénye

S fényt sugárzó lángod, ég,

Csak hiúság, búborék.



Óh, pedig hány perczed, órád

Volt, midőn e sujtoló vád

Könnyeidben elviharzott

S kiderült rá szíved, arczod.

Gyönyörűség volt az élet,

Megáldottad születésed';

Rózsák közt jársz, azt… Folytatás

A hang,mely felordít a csendben,

karcos és mindent elsöprő,

Szavakat formál,értelmük idegen,

ritmusuk káoszt idéző.



A XXI-edik század Homo Sapiense

különlegesen akarja exprimálni magát,

Legátorok reguláris mondatait

régóta nem forszírozza már,

És mert géniusznak tartja magát,

a múlt számára már túlságosan emocionált,

A társadalmi elvárások

ma arra stimulálják,

Hogy egoizmustól duzzadva építse fel

a jövő materiális… Folytatás

“A türelem nem egy passzív dolog, ellenkezőleg, az aktivitást jelenti, valójában az erőfeszítéseink összpontosításáról van szó.” (Edward G. Buwer)

"A Megismerés és a Szeretet: egy. Akit valóban szeretek - ismerem is.

És fordítva: csak akkor ismerhetem valóban, ha szeretem.

Ha szeretlek, beléd bújok, körülnézek benned. Először mintha egy idegen országba érkeznék, aztán, amikor befogadsz, egyre ismerősebb leszel. Megértem, milyen neked, egy másik Én-nek lenni, sőt, egy kissé én is Te leszek. Már látom, mi fáj neked, keserves és boldog emlékeid mintha az enyémek lennének. Ki tudok nézni a szemeden, onnan látom most magamat - és… Folytatás