Máramarosban született Hosszúfaluban, 1904-ben, hétgyermekes családban, apja a Teleki család hosszúfalui uradalmának udvarbírója, megbízható ember. Innen, messzi földről került a falunkba, szolgálni a patikába. 

   Ott ismerkedett meg a későbbi férje urával, Sándorral a nagyapámmal, aki fél kezére nyomorék volt, de áldott jó ember. Tízévesen törte el a karját, szánkózás közben, és a bába rosszul tette sínbe. Így forrott össze a karja, a jobbik, örökre derékszögbe gémberedve, de…

   Meleg nyári nap volt a Fekete tenger partján a nagy tömegben, valahol nem a vízben és nem a szárazon, azon a helyen, ahol a homok elég nedves már, de még nem mossa el a víz, ott játszott Lacika és Áronka, a két testvér. Homokvárat építettek, a ki tudja hányadikat.

   Édesapjuk a nagy építő vezette rá őket a várépítés szeretetére. Mindig azt mondta: „Ha van rá idő,…

   Valahol a Mezőségen, ahol a hegyoldal már májusban kopár és a jó bor ritka termék, messziről hozzák. Csak a ház mellett terem meg a szőlő, az is csak nova. Itt egy faluban szüretibálra készültek. Kosaras bálra gondoltak. Hozza csak mindenki kínálásra a portékáját: szalonnát, száraz kolbászt, rántott csirkét, friss lágy kenyeret. Legyen diós kalács, mákos bejgli, szilvaízes rácsos tészta, de azért az ital se maradjon el.…