sétálgatok  csöndben békességben a réten,

azon töprengek mi történt velem az elmult idökben,

tördeli a lelkem a fájdalom

peddig gondom egy szál sem ugy tudom

de a fájdalom nem mulik akárhogy is akarom.



A frissen kaszált gyógynövényes széna illata

Az ép készülöben lévö boglyák tetején kacarászó menyecskék kacaja

Delelöben fris kenyérben szalonában hasitó bicska hangja

Igen ez hiányzik ez volt a…

Volt egyszer hol nem volt

Nem az óperenciás tengeren túl

S nem is az üveghegyeken túl

Hanem tényleg ott ahol a kurta malac túr

Annak közeli szomszédságában a tikólban.

 …

A kapkodó furcsa pesti életemben nem találtam semmi lelki táplálékot, ily módon csak gyötört az éhínség egyre jobban, olyan erősen hogy a szomorúság is erőt vett az életvidám lelkemen. Bár kedves emberek vettek körül, mai napig jó barátaim, akik elfogadták másságom, azt hogy másként gondolkodom, megértették cselekvő, Istent kereső lelkemet, mégis éheztem. Nem bírtam tovább……

Diskurzus,

Gyökértelen lettél hogyan tehettél ilyet

Elhagytad a szülőhazád eldobtad mindened?

Hol maradt amit felépítettél

Sorsára hagytál mindent s elmenekültél?

Az nem gyökér amit otthagytam azt magammal elhoztam,

Ami ottmaradt azok a rossz emlékek s néhány kedves

Emléktárgy ami nem fért a kézitáskámba

a jó emlékeket mind  elhoztam mert kis helyen elfértek

szívem piciny csücskébe.

A gyökereidet nem viheted el azok maradtak nekem aztán…

Legény koromban történt a nyolcvanas évek végén 1988 februárjában.



Januárban szereltem le védtem a román hazát idézőjelben mert fegyvert nem adtak a kezünkbe csak lapátot, csákányt és sok keserűséget.



Jó volt ismét szabadnak lenni ha az szabadságnak nevezhető, csakhogy munkát nem adtak mert állat-egészségügyit végeztem azt erre azt mondták volt,

hogy fehér köpenyes munkát nem adnak bozgornak meg minek is eszem én itt a román kenyeret miért nem takarodok el innen.…