Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

Vásárhelyről Szászrégenbe kerültem,középiskolai tanulmányaim itt fejeztem be.
Tizenegyedikes voltam.Szerettem sportolni,zenélni és a tanulás is elég jól ment.
Május elseje közelgett.Lázas készülődés előzte meg a nagy napot iskolánkban is.
Délutánonként a sportpályán tartottuk a főpróbákat(hazafias dalok,menetelés,
tornagyakorlatok).Ment minden.mint a karikacsapás.Gyönyörű verőfényes reggelre
ébred a város,ünnepi a hangulat.Kezdődik a felvonulás.A diáksereg is hadrendbe áll,
végre szabad az út.A tornászcsapatban feszítek,kezemben zászló.Menetelünk és
torkunk szakadtából énekeljük,hogy:"Éljen május elseje,énekszó és dal köszöntse.."
Tetszett az elvtársaknak az ünnepi műsor,a felvonulás.Már hogyne tetszett volna,
hisz ott volt az ifjúság színe-java,lelkes és öntudatos ifjú derékhad.Hogy még
emlékezetesebb maradjon számunkra e nap,díszebéddel tisztelt meg a városi
KISZ-bizottság.Akit ez a megtiszteltetés ért,annak valamiben ki kellett tűnnie az
iskolában.Hát én is ott voltam az asztaltársaságban.A meghívottak már el is foglalták
helyüket a bentlakás ebédlőjében az asztaloknál.A szónokok itt is elmondták,amit
ilyenkor még szokás,aztán hozzálátott mindenki az ünnepi ebéd elkötéséhez.
S.Ioan ül velem szemben,ő volt a diák titkár.Nagy buzgalommal törli homlokát,lehet,
hogy a forró leves,de lehet az is,hogy a"belső láz"hevítette fel,az előbb fejezte be
ünnepi mondókáját.Eközben már tálalják is a paradicsomszószos krumplit marhahús
szelettel.A szegény átszellemült állat nem lehetett a fiatalabbak közül,mert tányérunkba
juttatott darabjaival sehogy sem boldogulunk.Akinek sikerült elvágni,az nem tudta megrágni,
aki meg rágott belőle valamit,nem tudta lenyelni.Tanácstalanul nézegetjük egymást,hátha
valaki mégis megtalálja a módját,hogyan kellene elbánni a rágós hússal.Nélura pillantok.
hátha ő többet tud.Először nem jöttem rá,mivel próbálkozik,azt hittem jobb híján a szószt
nyalogatja,mert a feje a tányérba lógott.Jobban szemügyre veszem,s ekkor látom,hogyan
kell a "díszmarhahúst"ünnepi külsőségek között elkölteni.Villájával leszorítja a hússzelet
egyik végét a tányérjára,mivel késsel nem boldogul,a hús felkunkorodott végét a fogai közé
veszi,nekifeszül,s jól meghúzza...!A hús kipattan,mint a parittyakő,hisz erős,mint a gumi,
úgy repül a másik asztalig vörös szósszal körítve.A városi KISZ titkár ugyancsak bámul,
hogy kerül a kitüntetés kabátja fazonjára?Úgy festett ott a hívatlan vendég,mint egy vörös
csillag a nagy naphoz illően,a maga méltóságában.Hát ezért volt emlékezetes számomra
az a május elseji díszebéd.

Ősz P. Zoltán

Megtekintések: 105

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Zsigmond Sándor Február 6, 2011, 10:19pm
Engem is noszogat Fábián András. Legutóbb a Régeni 60 évesek találkozóján amit Augusztus 20-át követő vasárnap rendeztünk meg és amit szeretnénk hagyománnyá tenni.Azonban  kivagyok esve a helyi eseményekből. Nosztalgiázni, állandóan a régi dolgokról irni, beszélni már nem egy sikertörténet.Ráadásul ez az öregség csalhatatlan előjele. Utoljára a 40 éves érettségi találkozóról irtam és megdöbbentem milyen hosszú lett a lista amikor a halottakat kellett felsoroljam. Baráti üdvözlettel Zs. Sándor
Hozzászólt Ősz P.Zoltán Február 6, 2011, 10:02pm

 Nem tévedtél kedves Sándor és kiváltképp örülök,hogy egymásra találtunk ezen az oldalon is.

 Sok szép emlékkel kötődöm Régenhez.A lapnak még munkatársa vagyok,igaz,van már egy

jó ideje,hogy nem küldtem anyagot,pedig ugyancsak noszogat András barátom,a mostani

főszerkesztő.Remélem,a baráti kapcsolat nem fog itt megszakadni,üdvözöl,Zoltán

Hozzászólt Zsigmond Sándor Február 6, 2011, 9:42pm

 TISZTELT ŐSZ ZOLTÁN ÚR

Utána néztem és nem tévedek. Egykor munkatársak voltunk éspedig Szászrégen és Vidéke Régenben megjelenő havilapnál amit Csernátoni József szerkesztett,Pakó Benedek plébános szponzorizált és én a kezdetektől külső munkatársa voltam.  Pld.a 2003 Áprilisában megjelenő számban az ÖN grafikája ilusztrálta egyik sikeres irásomat REKVIEM EGY LELKIPÁSZTORÉRT. Igaz azóta sok viz lefolyt a Maroson.A régi gárda is kicserélődött de gondolom mint ugyanazon földiek lehetünk ismerősök ezen a honlapon is

Baráti üdvözlettel Zsigmond Sándor mérnök-tanár

Hozzászólt Baranyainé Tóth Éva Szeptember 7, 2010, 11:27am
Kedves Zoltán! Nagyon kedves történet! Derűt csalt az emlékezés az ember arcára! Köszönet érte!
Hozzászólt Ősz P.Zoltán Szeptember 7, 2010, 10:46am
Megjegyzés:Derűs pillanatok a diákévekből.
Az eset valószerű,megtörtént(196O-ban)

Hogyan segíthetsz?

PayPal segítségével

adományozok itt

átutalással

Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany@erdelyimagyarok.com email címre!

© 2020   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek