Szólj hozzá !

Hozzászólt Csőregi Márton Május 3, 2011, 6:11pm

"Nem úgy van most ,mint volt régen .Nem az a nap süt az égenˇ"énekli Sebestyén Márti és vele együtt mi is.A mi legénykorunkba is volt egy vékonydongáju,napbarnitott kis primásunk,egyszerüen csak Kismarci (Kiscsipás) kinek hegedűjátékát nagyon sok mulatságba örömmel halgattuk.Mindenkinek ismerte a nótáját,csak intenünk kellett és máris rázenditett kedvenc nótánkra.Általában egyedül jelent meg névnapot,születésnapot vagy ünnepet köszönteni,hona alatt a kopott hegedüjével.De szüretkor is megjelent a szöllő hegyen,a szüretelők nagy örömére és még hazáig is elkísérte a jókedvű társaságot.Már Ö is az égieknek húzza a talpalávalót vagy a kalotaszegi hajnalit.Nagyon sok magyarországi muzsikus tanult tőle és szerencsére a fia is folytatja e "mesterséget".Minden nyáron agusztus első hetében a kalotaszentkirályi tánctáborban, sok fiatal zenésszel együtt muzsikálnak de fellépett már Budapesten is a táncháztalálkozókon is.Reménykedünk ,hogy újra ígény lesz az igazi népzenére,népdalokra és visszaszorul majd a szintetizátorok okozta monoton gépzene.Mindenkinek jó egészséget,jó borokat és jó mulatást kívánok.Marci-bá

Hozzászólt Boros Magdolna Április 26, 2011, 9:48pm

Kedves Zsuzsa!

Igazad van!  Ami évszázadokon keresztül hozzátartozott az életünkhöz, annak helye kell hogy legyen mai világunkban is.Szerencsére sok jó kezdeményezéssel lehet már  találkozni néptáncoktatás terén. A mi településünkön is működnek ilyen csoportok óvodában, iskolában, mivel ezt a tevékenységet  is minél fiatalabb korban érdemes elkezdeni.Jó lenne, minél több gyereket beszervezni! A felnőttek az  "ecsedi lakodalmas "-t újították fel, és sikeresen szerepelnek különböző szintű versenyeken. Igen népszerűek a helybeli fiatalok körében.Utánpótlás van bőven!

Pozitív dolog az is, hogy disco helyett, egyre több fiatal a szaporodó táncházakban keres kulturáltabb szórakozást.

Örvendetes, hogy a modern zene mellett , nő pl. a Csík zenekar, vagy több, hasonló stílust képviselő  zenekar népszerűsége.

Mintha történt volna egy pici elmozdulás jó irányba!

Hozzászólt zachari ilona Április 26, 2011, 9:21pm

kedves tortenet tetszik

 

Hozzászólt Nagy Magdolna Április 26, 2011, 1:18pm

Minden pedagógusnak, kiállítás szervezőnek, kiemelt jutalmat kellene adni, ösztönözni másokat is. Szerencsére vannak még ilyen példák, nem szabad csüggednünk. Örvendetes, hogy itt Gencsapátiban is nagy hagyománya van a népdal-, néptánc- és kézművességnek. Aki fogékony rá, országos sikereket ér el. Bognár Szilviát említem és van utánpótlás is. A néptánccsoport is híres külföldön és itthon egyaránt.

Hozzászólt Koppányi Zsuzsanna Április 26, 2011, 12:37pm

Mindennek, ami évszázadokon keresztül hozzátartozott az életünkhöz, volna helye a mai világban is, természetesen a mostani igényekhez igazodó formában. Leírom néhány hirtelen jött gondolatomat - a mulatós zenén túllépve.

A napokban zárult a Néprajzi Múzeumban az Élő népművészet c. kiállítás. Aki látta, meggyőződhetett, hogy a kiállított tárgyaknak bármelyik háztartásban, bárki ruhatárában helye volna ma is. 

A kerületünk egyik iskolájában (Budapest) egy lelkes pedagógus - talán 10-15 éve - néptáncot kezdett tanítani. Mára művészeti iskolává alakultak, kinőtték a fővárost is, külföldi meghívásaik vannak. Iskolákból toborozzák az utánpótlást, és van ám rá igény! Ha egy fiatal csak néhány évig tanul náluk, annak biztosan nyomot hagy az életében. Sorolni lehetne még a példákat, csak észre kell venni és segíteni őket. A népzene, néptánc reneszánszát élhetné... Nemcsak a színpadon, hanem a hétköznapokban is... Hogy a mai fiatalok kire-mire fognak emlékezni, részben rajtunk is múlik... Nem felejtik el, hol érezték jól magukat...

Hozzánk hasonló gazdag hagyományrendszerrel kevesen rendelkeznek Európában, mégis, amerre jártam, mindenütt azt láttam, hogy más nemzetek nálunk sokkal jobban védik, őrzik, becsülik a meglevő értékeiket. Talán ezt kellene újra megtanítani itthon... Az északi országokban pl. (Norvégia, Finnország) a népviselet bármilyen ünnepélyes alkalomra megfelelő öltözék. Van is mindenkinek, aki ad magára - férfiaknak, nőknek egyaránt. Nagyon büszkék arra, ami az övék. A híres finn "design" is a népművészetből nőtt ki... Hozzátartozik a mindennapjaikhoz.

Az két kép lejjebb nagyon tetszik...

 

Hozzászólt Nagy Magdolna Április 26, 2011, 11:01am

Ezen képek minden szegletében valami mondanivaló rejtőzik, jó lenne egy előadást hallagtni róluk, egy jó mulatság előtt. Köszönjük.

 Jó készülődést a partiumi látogatásra, és nagyon jó utat! Várjuk a képes beszámolót eredményes utadról. Az írást majd a következőkben.

Hozzászólt Ozsváth Sándor Április 26, 2011, 7:59am

Márk Gábornak:

Köszönöm a "Paganinis" történetet! Mennyire hozzátartoztak ők kamasz- és/vagy ifjúkorunk világához! S milyen mélyen bevésődtek emlékezetünkbe...

Vajon a mai fiatalok - élemedett korba lépve - kire-mire fognak emlékezni?

Hozzászólt Ozsváth Sándor Április 25, 2011, 9:55pm

Jó bizony, Magdolna!

Legutóbb pénteken,  Makoldi Sándor festőművész barátunk kiállításának megnyitója után, egy Balamzújváros melletti tanyán, a Rózsa-testvérpár vendégszeretetét élvezve mulattunk - jó magyar emberek társaságában. Igaz, nem cigányprímás húzta, "csak" egy szál citera szólt, de virtuózan ám, s persze pálinka meg bor is akadt a jófajta slambuc mellé...

Mellékelek két Makoldi-képről készült fotót is, bizonyítékául annak, hogy ősi jelképrendszerünket hogyan lehet zseniálisan  beemelni a modern magyar festészetbe!

Hozzászólt Nagy Magdolna Április 25, 2011, 9:36pm

Erre nem is gondoltam, kedves Zsuzsa. Nekem az a természetes, hogy bennem vannak ezek a nóták, néha gyakoroljuk, és nem mennek feledésbe. Úgy hozzám nőttek ezek, magam sem tudom mikor, hol. Itt Vasban vannak egész más nóták is. Olykor csodálkozom ezek hallatán. Bizony jó lenne mindenkinek minél többet tudni, mert ezzel is gazdagabbak vagyunk lelkiekben. Mulatni pedig jó, igaz Sándor atyámfia?

Hozzászólt Koppányi Zsuzsanna Április 25, 2011, 9:15pm

Kedves Magdi!

Nemcsak a harmincévesek csodálkoznak manapság egy igazi mulatságban, hanem sokan az én korombeliek közül is - ha alkalmuk nyílik rá. Aki például nagyvárosban élte le az életét (mint én) és nem voltak vidéki rokonai, barátai, aligha találkozhatott ilyesmivel. Önhibámon kívül nem tudtam megtanulni a nagyszüleim nótáit, mert nem abban a közegben éltem ahol ők, nem voltam részese az életüknek. Tátott szájjal hallgatom a mulatozókat és restellem magam, mert nem tudok bekapcsolódni. Nagyon sokan vannak ezzel így. Egy-két nemzedéknyi törés után már nagyon nehéz visszatérni a gyökerekhez... Továbbadni, amit én sem kaptam meg, még nehezebb... Pedig érdemes volna újra megtanulni, hogy a hagyományok - legyen az mulatós nóta vagy bármi más - értéket, erősséget jelentenek egy közösség életében. Az évszázados szokásokat őrizni, ápolni kell, mint ahogy minden magára adó nemzet teszi is.

Baráti üdvözlettel: Zsuzsa

• ‹ Előző
• 1
• 2
• Következő >
• Lap