Erdélyi magyarok a világban
"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!"
Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!
Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.
Amit nagyon akar az ember..
..az előbb utóbb sikerülni fog.
A sok csipkebogyó, amit sikeresen le is szedtem már, a jó időnek hála, hogy kerül lekvárként az üvegbe? Ez motoszkál a fejemben, mióta naponta gyűl a kincs. Bor már készül, teának elég van, de a gyerekkori hecserliízes kenyérhez nem lehet, hogy nem találok megoldást. Elképzelésem volt csak, mert látni csak azt láttam édesanyámtól, hogy a kész masszát becukrozza és üvegekbe teszi. Akkor volt nálunk ráérősebb ember, (meg szegényebb..., de nem lelkiekben) aki leszedte és tudta is a titkát, hogy lehet a szösztől megszabadítani az értékes, finom husit.
Volt itt már minden variáció, de az este jött a megoldás. Ma reggel már jókor hozzáláttam, és adta magát lépésről lépésre. Kis adagban kezdtem, próba cseresznye, és elkészült a finomság. Két kis üvegnyi egyelőre, de kis pihenő után neki állok a nagyobb adagnak.
Akkor most elárulom nektek is a titkot. Legalább fél órát főztem annyi vízben, hogy jól ellepte. Mosás előzte meg, a bajszát nem vágtam le, csak a kis szármaradékot szedegettem le.
Kiszedtem egy lapos zománcos tepsire, ahol krumplinyomóval jól osszetörtem a bogyókat. (a fővővizzel együtt persze) Laska szűrőn, kevés vizet még ráöntve szűrtem le a magocskáktól, állandó kavargatással. Nem dugultak el a lyukak, szépen átment a szöszös massza, a láthatatlan kis szúrós nemodavalókkal.
Ennek eltávolítására jött a tésztaszűrő, amiben mint egy gombóc, a nem kívánt szúrós rész összegömbölyödött, az íznek való pedig szépen a lábosba folydogált.
Már ekkor nagy volt az örömöm. Gyorsan még főztem fél órát, majd bele a cukot, ízlés szerint. Egy aspirinnel megtoldottam, ez a biztonság (és a Kata) kedvéért.
A C-vitamin lehet hogy kifőtt belőle, az aspirin viszont nem fog megártani télvíz idején.
A gyerekkor ízét sikerült visszahoznom, hátha nektek is segíthetek ebben. Még nem késő, ha Ti is nagyon akarjátok.:-)))
Szólj hozzá !
-
Hozzászólt Nagy Magdolna November 22, 2010, 10:23pm
-
Sikerült, mert már mindenhonnan összeszedtem valami okosat, meg a kitartó gondolat.. is sokat segített. Nem utolsó sorban a pepecselős munka.
Kata, Mária köszi a tapasztalatotok megosztását.
-
Hozzászólt Bálint Mária November 22, 2010, 4:41pm
-
Ami a lekvárnak való szőrtelenítését illeti, én azt nullás malomszitán keresztül szoktam végezni, de mivel azt manapság már nemigen lehet "szerezni", megteszi egy erős és sűrűszövésű függönyanyag is. Bemész egy függönyboltba, s olcsón veszel egy reszlit.
-
-
Na, igen. Én sem lelem a módját, csak a vásárlási lehetőséget. Annyit tudok, hogy acsipkebogyó teát anyukám nem főzte. Leszedte a bajszát, farkát, hideg vízbe tette (jó két marékkel egy liter vízhez), és a régi, nálunk asztali spórnak nevezett, fával táplált főzőkályhának a szélén egész nap ide oda tete, nehogy felforrjon, csak langyosodjon. Viccelődtünk, hogy teát fonnyaszt, de másnapra kis forrósítással már finom lett. A negyedik eresztés volt a legfinomabb (annyiszor lehet újra feltölteni vízzel a zárt edényt), azzal vége. Ötödször már nincs jó íze.
-
-
Kedves Attila!
Köszönöm a hasznos infót.
Amit magam készítek azért az mégis más, főzés ide vagy oda. Mikor már nem tehetem, megveszem majd készen, házhoz szállítva:-)))
-
-
A második adag nincs meg olyan ripsz-ropsz, de már fő a tiszta, szőrtelen, illatos alapanyag.
Üdvözöljük az
Erdélyi magyarok a világban közösségében!
© 2024 Created by erdelyimagyarok.com.
Működteti:
A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.
Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz