Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.


Bizonyára vannak népek, amelyek piros betűvel írják be naptárukba e dátumot: augusztus 29. - a szlovákoknál például ez a nap nagy ünnep, az 1944-es nemzeti felkelés ünnepe. Amúgy semmi különös nem történt, mely megrengette volna a világot. Néhány kivégzést (pl. az utolsó inka uralkodóét 1533-ban) meg békekötést tart számon a história (1842-ben Nankingban ekkor ért véget a hírhedt ópiumháború); születtek és meghaltak híres emberek, kineveztek vagy leváltottak vanlakit; a szovjetek első atombombájukat például ekkor robbantották 1949-ben, de e napon volt a Beatles utolsó nyilvános koncertje is (1966), nemrégiben pedig cunami tört ki…

A magyarság történelmének azonban ez az egyik legsötétebb napja! Minden 1521. augusztus 29-vel kezdődött, mikor is – hatvanöt évvel Hunyadi fényes győzelme után - az oszmán haderőnek végre sikerült elfoglalni Nándorfehérvár várát. E nap innentől az igen ambiciózus, a franciákkal szövetséges (!), nyugati politikát folytató I. Szulejmán szerencsenapja lett, nemzetünk számára pedig a tragédiáké, a gyászé. A szultán pontosan öt év múlva aratott diadalt felettünk a mohácsi síkon, majd tizenöt évre rá ugyanerre a napra időzítve foglalta el csellel Buda várát.

A dátum erejében bízva Szulejmán halála után máskor is e napra időzítettek a törökök. 1602-ben például a 15 éves háború során Jemisdzsi Hasszán nagyvezír ugyancsak augusztus 29-én foglalta vissza a császáriaktól Székesfehérvárt. Az ötödik s egyben az utolsó e napi próbálkozásuk azonban már kudarccal végződött. 1686-ban a törökök sikertelenül próbáltak kitörni a Szent Liga által ostromolt Buda várából!

Újabb történelmi korszak, s újabb gyalázat augusztus 29-én!  Az 1849. augusztus 20-i minisztertanács kifejezetten Ferenc József akaratából döntött a szigorú magyarországi megtorlás mellett. Haynau augusztus 26-án a császárhoz írt levelében kért szabad kezet ahhoz, hogy „gyökerestől kiirtsa a gaz mérges gyökereit”, azaz a törvény teljes szigorával sújthasson le a magyar szabadságharc politikai és katonai vezetőire.
A trónbitorló Ferenc József augusztus 29-i utasításában hatalmazta fel a kíméletlen megtorlásra, egyúttal a halálos ítéletek addigi előzetes felterjesztésének kötelezettségét eltörölte, s a fővezérnek csak utólag kellett jelentést tenni a császárnak azokról a személyekről, akiken a halálbüntetést végrehajtották. Így, bár a kíméletlen megtorlás végrehajtója Haynau lett, annak tényleges elrendelője és jóváhagyója Ferenc József volt.

De meg kell emlékeznünk a későbbi, 20. századi nagy hódítókról is! Például: „1944. augusztus 29-én érték el a zászlóalj teljes arcvonalát a Gyimesi-szorosban támadó szovjet erők” – olvashatjuk a 32. Határvadász Zászlóalj történetéből. Az augusztus 23-i román köpönyegfordítás után, az Árpád-vonalat kikerülve könnyen megtehették. Ekkor léptek először hazánk földjére a „dicsőségesek”, hogy aztán majd fél évszázadig tapossák is „ideiglenesen”. Igaz, hogy már augusztus 26-án voltak az Úz völgyében komoly csatározások, de a nagy offenzíva 29-én kezdődött! (Zárójelben jegyzem meg, hogy bizonyára e hadi események miatt ugyanezen a napon váltotta le Horthy Miklós Sztójay Döme miniszterelnököt és nevezte ki helyére Lakatos Géza vezérezredest).

Kisebb, hasonló ilyetén próbálkozás már előbb is volt! 1921. augusztus 1-én például a következő hirdetményt jelentette meg a Szövetséges Katonai Bizottság Nyugat-Magyarország városainak közterein (részlet): „Nyugatmagyarország felségjogát Magyarország az antantnak és az antant Ausztriának 1921. augusztus 29.-én 16 órakor adja át”.  Külső sugallatra jelölték ki e napot, amint az később kiderült, a súgók pontosan tudták, hogy mikor kell belénk döfni a kést, hogy az a legjobban fájjon.  De hogy nem sikerült az újabb „szeletelés”, az nagyrészt a Rongyosgárdának köszönhető!

S lehet, hogy ez már tényleg összeesküvés-elméletnek tűnik, de négy éve éppen e jeles napon írta meg az Amerikai Népszavának nyílt levelét Kertész Ákos (ez a szerkesztők történelmi jártasságát dicséri ám!). Gyalázkodó és igaztalanul vádaskodó opusából most csupán egyetlen emelkedett gondolatfoszlányt idézek: „a magyar… boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni”.


Kiegészítő megjegyzések:

-    Augusztus 29-e Keresztelő sz. János fejevételének napja (ezt I. Szulejmán - aki jártas volt a keresztény tanokban is - pontosan tudta! Mint ahogyan az is érdekes, hogy valamennyi magyarországi hadjáratát Szent György napján - vagy a tájékán - indította el a gyülekezőhelyről).
-     Kőszeget úgyszintén 1532. augusztus 29-én adta fel Jurisics Miklós, mivel a döntő ostrom előtt Szulejmán felajánlotta neki, hogyha beleegyezik a vár békés feladásába, megkíméli Kőszeget. Úgy is történt, kitűzték a lófarkas lobogót, mire a török 11 órakor elvonult, így Jurisicsék a várban maradhattak!


(Fentiek 2015. augusztus 29-én hangzottak el Vókonya pusztán, a pásztorszentély avatásakor, annak indoklásául, hogy miért éppen e napra időzítették az eseményt…)

Megtekintések: 219

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hogyan segíthetsz?

PayPal segítségével adományozok


átutalással

Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany[kukac]erdelyimagyarok[pont]com email címre!

© 2020   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek