Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

 

 Bágyéá Joán szorosabban magára tekerte a subáját és közelebb húzodott a tűzhöz. Már érezni lehetett a tavasz lehelletét, de esténként még foga volt a levegőnek. Lupu, az öreg, fogatlan kutya ott hevert mellette, fáradtan sóhajtott álmában a hűséges jószág.  Bágyéá Joán időnként lassan megmozdult, egy-egy fenyőgallyat dobott a lángok közé, naptól és széltől kikérgesedett  bőrű arcán meglágyultak olyankor a vonások, bámulva a felcsapó szikrázó-illatos fénynyalábokat. Hirtelen megfeszült az öreg teste, a zajt hallva. Nem volt az igazi zaj, falusi ember észre sem vette volna, de a zord hegyekben felnőtt, széltől, vihartól edzett hegyi pásztor füle kiszűrte a többi közül. Lupu, szegény, már nem hallotta, süket volt az eszemadta, de gazdája megváltozott tartását azonnal észlelte. Felugrott, rekedt vakkantást hallatott. Lassan nyíltak szét a fenyőgallyak, a két apró kéz után az erdész léányka borzas feje kandikált ki a tüskék közül. Fekete varkocsai fenyőgyantától voltak ragacsosak, bogár szemeiben a tűz fénye riadalmat világított meg.

 -Jöjjön gyorsan, Bágyéá Joán, jajj, baj van, rettenetes baj! Édesanyámnak fájásai vannak, Édesapám a faluban van! Én nem tudom mit kell csináljak, én aztán nem!-  maszatos arcán fehér utat vágtak a legördülő könnycseppek.

 - Na, ne félj, fátá méá, ne félj kicsi Jolánka, sze nem rettenetes ez a dolog, nem elmenni készül, hanem világra jönni egy lélek! Az is fáj, az már biztos, de mégiscsak öröm ez. Érzi a hegy embere, hogy az Úristen itt is munkálkodik...

 Nekivágtak a rengetegnek, elindultak lefelé, az erdészlak felé. A léányka kezdett megnyugodni, már csacsogásra állt a szája:

 - Tudja Bágyéá Joán, erősen jó, hogy maga itt van nekünk, Édesapám mindig mondja, hogy maga jó ember, ha román, akkor is . Nem is értem én, miért kell azt is hajtogatnia, hogy maga román. Bágyéá Joán maguknak mijük van? Maguk mitől románok? Mert kivülről én semmit nem látok, ami magiknak lenne, s nekünk nem.

 Az öreg szája sarka felfele  görbült miközben komoly hangon válaszolt:

 - Nincsen nekünk semmink, kicsi Jolánka, ami nektek ne lenne. Emberek vagyunk mi is, akárcsak ti. Más a beszédünk, ennyi az egész.

- Más a beszédük?- tátotta el a száját a kisléány- Na, aztán , maga tréfás egy ember, Bágyéá Joán! Hásze mondaná már meg mitől lenne más? -tette csípőre a kezét, megállva- Értem én minden szavát!

 Zengett a vad rengeteg az öreg kacagásától. Rázta a vállait, és jóleső érzés lopakodott a szívébe, megmelengette azt...

 - Látod, fátá méá, látod- válaszolta elkomolyodva- Okos vagy te, sok városi embernél okosabb. Igazad van! Egy igaz beszéd van ezen a világon! Az emberi beszéd, a szeretet beszéde! Azzal megértjük mi egymást! No, kapkodd a lábad, mert anyádnak segítenünk kell!

 Sokszor csinált már ilyent az anyajuhoknál az öreg, tudta mi a dolga. A léányka is segített, vizet forralt, ügyeskedett, elővette a tiszta vászonlepedőt, okos kis szemeivel végig követte az egészet. Mikor a pici gyermek már megmosdatva,  a lepedőbe csavarva az anyja kebelén nyugodott, odament hozzá, és vékony hangján megszólalt:

 - Ugye te is érted a hegyi beszédet? Megmondjam milyen beszéd ez? Most tanultam meg! - diadalmasan vágta ki, mint aki büszke a tudására: Emberi beszéd, a szeretet beszéde!

 Bágyéá Joán sokat látott szemei megfényesedtek... Magában hálát rebegett az Úristennek amiért itt van közöttük...

Megtekintések: 954

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Koppányi Zsuzsanna Április 3, 2012, 7:24pm

Így kellene lennie...

Hozzászólt Lakó Péterfi Tünde Április 3, 2012, 12:34pm

Köszönöm, kedves Lajos. Azt gondolom, hogy mindig is az volt a fontos, hogy ki él és viselkedik emberként, nem az, hogy milyen a nemzetisége...Èljen bár városban, falun vagy a vad rengetegben, a múltban vagy a jelenben, ember maradjon...

Hozzászólt Huszár Lajos Április 3, 2012, 12:28pm

Gratulálok Tünde! Ilyen egyszerű a kevésbé '' okos '' emberek barátsága, egymás szeretete! Sajnos egy kevés  ''nagyokos'' ezt nem akarja elfogadni. Jó lenne, ha ilyen és ehhez hasonló írások román nyelven is megjelennének, hogy minél többen olvassák!

Hogyan segíthetsz?

PayPal segítségével

adományozok itt

átutalással

Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany@erdelyimagyarok.com email címre!

© 2024   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek