Összegzésképpen ismét Varga Csaba tanulmányából idézek egy már-már metaforisztikus részt: „… a magyar mindig a teljességből indul ki, mondhatni a magasból figyel, mindent látva, mint a sas, s onnan ereszkedik le az épp kívánt részletre. Minden egyes magyar szó is ilyen felépítésű, ez a gyökrendszer lényege. Vagyis mindent csak az egész részeként értelmez, nyelve erre vezeti rá. Ez teszi lehetővé, hogy távoli dolgok között is könnyen felismerje, felfedezze az összefüggéseket, mely egyébként is a jobb agyfélteke feladata. Ennek egyik gyakorlati gyümölcse az egyéni leleményesség.”

Emeljünk hát szót minél többen gyönyörű örökségünk, beszédünk védelme és megmentése érdekében, mert az utolsó órában vagyunk, s az is a vége felé jár!

Kodály tanár úr már 1937-ben megkongatta a vészharangot. Kevesen tudják róla, hogy a legkiválóbb beszédművelők egyike volt (eredeti végzettségére nézve magyar-német  szakos középiskolai tanár, s magyarból írta doktori disszertációját a Pázmány Péter Tudományegyetemen). Rádióbeszédeiben, írásaiban később is rendszeresen figyelmeztette az illetékeseket beszédünk romlására - felesége, Emma asszony gyakran feddte is ezért: Ne lőrinczézzen már annyit, Zoltán! Jajkiáltásai azonban mindenütt süket fülekre találtak. Tőle a képzeletbeli stafétabotot Péchy Blanka vette át.  Az 1960-ban létrehozott Kazinczy-díj alapítványa, később pedig a szintén a nevéhez fűződő Beszélni nehéz mozgalom, majd az 1973 őszén indult Édes anyanyelvünk nyelvhasználati verseny mind-mind értékes, máig nagyszerű kezdeményezés!  Neves szakemberek - Lőrincze Lajos, Benczédi József, Deme László, Wacha Imre, Montágh Imre - továbbá általános és középiskolai tanárok egész sora volt robotosa eddig is a magyar beszéd ügyének, de amíg nem kerül vissza kötelező tanítása az intézményes oktatás keretei közé, addig átütő sikert nem érhetünk el!

 *Kodály Zoltán: Visszatekintés 1-3. (szerkesztette: Bónis Ferenc). Argumentum Kiadó, Budapest 2007.

**Grover S. Krantz: Az európai nyelvek földrajzi kialakulása (fordította: Imre Kálmán). Ősi Örökségünk Alapítvány, Budapest 2000. (A mű eredeti címe és kiadója: Geographical Development of European Languages. Peter Lang Publishing Inc. New York. 1988

***https://internetfigyelo.wordpress.com/2010/10/22/varga-csaba-a-magyar-esz/

Megjelent a Sugárút c. folyóirat (Szatmárnémeti) idei, tavaszi számában.