Szólj hozzá !

Hozzászólt Szász Éva Szeptember 22, 2011, 11:28am

Szívszorító...na igen, nem szabad feladni, nem áll meg az élet, mindig van egy új lehetőség. Talpraesettnek kell lenni! Ja...és így lesz a gyerekből piromániás? :))))))))

Hozzászólt Kacsó Márton Szeptember 22, 2011, 10:54am

Valóban így van - mindíg lehet újrakezdeni, mindíg van tovább! Csak - a lényeg "egy szándék, egy akarat, egy tett" - ez a lényeg! S ha Családunk és a Teremtő is melettünk - minden sikerülhet!

 

Szép írás, megérintő gondolatok. Köszönöm: Kacsó Márton

Hozzászólt Judit Szeptember 22, 2011, 9:53am

Nekem nagyon tetszett a leírás, szomorú kis történet, de szerintem az alapgondolattal sincs az ég világon semmi baj. Nem ismerem a történetben szereplő egyéneket, így nem tudom, hogyan folytatódik a kis mese, viszont sem Jánosnak, sem másnak nem hiszem el, hogy ha esetleg ma reggel kidobják őket állásukból, délutánra már sikerült is keressenek új munkahelyet, pedig ezen történetben ugyanazon napra esik a munkanélkülivé vállás és a jövőbe vetett hitt felvillanása. Az is nagyon tetszik a leírásban, hogy teljesen átadja a családi kötelék erejét és fontosságát, mert a mai világban főleg a sok munka és nagymértékű karrierizmus miatt pont ezt szokták elhanyagolni az emberek. Azt mondják, a családért dolgoznak, de a családra annyira nem figyelnek oda, hogy őszinte beszélgetésre, ölelésre, melegségre már-már nem futja a munka mellett. Zsolt, ha ez a történet saját életedből ered, akkor sok sikert a továbbiakban és biztos vagyok benne, hogy ilyen családközpontú és nemes gondolkodással előbb-utóbb megtalálod azt, amire vágysz. S igazad van, mindig van tovább, néha meg kell álljunk átérezni, átgondolni a helyzetet, hogy új erőt meríthessünk és csak ez után lehet újra teljes gőzzel előre haladni.

Hozzászólt Szente Cs. Janos Július 1, 2011, 9:25pm

Igy van. Én pontosan azt mondtam. A reményt táplálni kel, cselekedet útján. A Zsolt írásában pedig, nem cselekvő hanem filozofikus reményt olvastam, mely nem épitőjellegű hanem nagyon szelektív a jövő lehetőségeire nézve.

 

Kellemes hétvégét mindenkinek. 

Hozzászólt Szabó Simona Mónika Július 1, 2011, 8:45pm

A küzdelem nem különleges dolog, hiszen a mindennapjainkban a jó megoldásokért mindig meg kell harcolni. 
Miért hisszük, hogy a reménységért nem kell?
A reménységért is kell tenni, hiszen sokszor azt sem tudjuk, hogy miért
kellene reménykednünk. Nem tudjuk, hogy miben vagy kiben kellene
reménykednünk. Hogyan szeretnénk reménykedni, ha azzal már nem is
foglalkozunk, hogy mi a fontos nekünk és éppen ezért már csak
automatikusan hagyjuk, hogy megtörténjenek dolgok velünk? Pedig, ha
elkezdjük keresni, hogy mi a fontos nekünk, mit szeretnénk elérni,
milyen céljaink vannak, akkor elkezdenek dolgok és személyek fontosak
lenni, és a fontossá-válás során elkezdünk járni azon az úton, ahol
eddig nem is tudtunk és nem is mertünk, és hirtelen elkezd velünk mindaz
megtörténni, amiről azt hittük, hogy nem is fog, és ezen az úton
megtaláljuk a reménységet is.
Ez az egyik módja annak, hogyan lelhetünk rá a reménységre. Ez az egyik útja, de nem az egyetlen.
Mindannyiunknak a saját útját kell megtalálnia.
Az azonban biztos, hogy nem csak az ember halott reménység nélkül, de a reménység is halott nélkülünk.

Hozzászólt Szente Cs. Janos Június 30, 2011, 11:00pm

Szép vers. Viszont a saját véleményem, hogy a remény csakis cselekvés útján érvényesül. A "merengő" remény az már más vers. 

 

Persze, teljesen egyetértek az alábbi verssel. Üdv. :-))

Hozzászólt Szabó Simona Mónika Június 30, 2011, 10:38pm

Nagyon is értékes történet!! "- Látjátok, ez a remény szikrája, amely arra tanít, mindig van tovább…."

Igy kell, vagyis kellene gondolkodni. Csak az a gond, hogy a mai ember szívéből kihalt a remény szikrája.Füle Lajosnak van egy csodálatos verse:

Futás

Fut a gyermek a labda után

leszegett fejjel, tűzpirosan,

se lát, se hall, csak egyre rohan.

Guruló labda lett a világ,

szüntelen űzi, hajtja a vágy,

száz utcán, téren,

ezer veszélyen,

millió anyai kétségen át,

gyönyörűszépen

s balga-bután

fut a gyermek a labda után...



Fut az ember az élet után ...

Leszegett fejjel gyötri magát

kincseit egyszer csakhogy elérje,

kergeti álma, hajtja a vére.

Kenyér gurul a lába előtt,

vagyon gurul a vágya előtt,

hírnév, dicsőség álma előtt.

Rohan utánuk éveken át,

a fogyó úton, életen át,

száz utcán, téren,

ezer veszélyen,

millió isteni bánaton át, gyönyörű szépen

s balga-bután

fut az ember az élet után...



Fut az ISTEN az ember után,

mert mindent lát és szánja nagyon,

guruló szívét csakhogy elérje,

hogy fut utána, hull bele vére!

Ott fut az utcán,

ott fut a téren,

egész világon,

sok ezer éven,

sok mérhetetlen,

megérthetetlen,

keresztre írott szenvedésen át,

hulló Igével,

kiontott vérrel,

viszonozatlan,

mély szerelmével

Hozzászólt Szente Cs. Janos Június 30, 2011, 10:37pm

Megjegyzem, az írás hangulata nagyon erős. Én átéreztem azt a pillanatnyi hideg érzést, akár kerti tábortűz mellett is hideg volt a érzés. Kellemetlen. Tehát sikeres az írás részemről. Csak maga az alapgondolat vége, hogy a "remény".... tudod az nálam nem így zajlana le. Előbb cselekednék minthogy reménykedjek.A lakáshitelem...reményből nem fizetődne, az nem vár egy hónapig ..

 

Mnah, ... jól elhúztam a lepedőt.  

Hozzászólt Fábián Magdi Június 30, 2011, 9:51pm

Voltam én is munkanélküli és a férjem mellettem állott,biztatott,hogy hagyd,majd csak kitalálunk valamit.Iszonyú érzés átélni azt hogy senkinek sem kellesz,semmire sem vagy már való és mégis ezerszer könnyebb ha magad mellett érzed a családod.Pontosan innen merithet az ember erőt egy új kezdethez ami végülis sikerült nekem is.Szerintem erről szól ez az irás.Gratulálok,nagyon jól megirt történet.Érzem a  feszült döbbenetet a férj lelkében és minden családnak kivánom hogy igy ,,működjön"!

Hozzászólt Ruszka Zsolt Június 30, 2011, 9:31pm

Nagyot tévedsz Csaba, nagyon is zavar, de azt gondolom ezeket a dolgokat nem itt kell megbeszélni, Gizka nem bántottál meg, hiszen én egyáltalán nem így éreztem és a hangsúly a történet végén van, én tévedtem néhány szót másképp kellett volna írjak.

• ‹ Előző
• 1
• 2
• 3
• Következő >
• Lap