Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

Augusztusban a világosi fegyverletételre emlékezünk, október 6 a magyarok számára nemzeti gyásznap 1849, október 23 nemzeti ünnepünk 1956 okán. Két forradalom és szabadságharc dicsősége és hősei mellett a civil áldozatokra is emlékeznünk kell. Azokra a névtelenekre, akik népirtás áldozatai lettek itt, Erdélyben, jóllehet csak annyi bűnük volt, hogy magyarok voltak. Gyakran ismereteink hiányosságai miatt meg a békesség kedvéért, mi magyarok nem tesszük szóvá a történteket. Megbocsátani lehet, de feledni soha. Tudnunk kell mi történt, mert a múltból építkezik a jövő. Különösen akkor, ha a román politika minden adandó alkalmat kihasznál, hogy bedobja a magyarellenes aduászt. Történelmi hazugságokkal lehet egy ideig ámítani egy népet, de a tények makacs dolgok, a történelem változik, és annál fájdalmasabb lesz az igazság, minél később ébrednek rá.

Most csak a 1848-49-ről szólok.

1848. október 19-én kezdődött a vérengzés Kisenyeden (140), pár nappal később Székelykocsárdot (60) pusztította el egy román illetve akkor még oláh felkelő csapat, Gerendkeresztúron 200 magyart gyilkoltak meg. Zalatnát felgyújtották, a menekülő lakosságot (700) Ompolygyepü határában lemészárolták. Október 23-án Boroskrakkón és a környező településeken a lemészároltak száma 200 (vajon mire emlékeznek itt pont ezen a napon?). Október 28-ról 29-re virradó éjszaka Borosbenedek 400, október 29-én Magyarigen 200 magyar lakosát ölték meg. Borosbocsárdon megközelítőleg 40, Marosújváron a környékről 90 magyar nemest toboroztak össze, akiket legyilkoltak és, holttesteiket a Marosba dobták. Felvincet a személyesen Avram Iancu vezette sereg dúlta fel, itt 30 magyart öltek meg, az elmenekült lakosságból további 170 halt éhen vagy fagyott meg a téli hidegben.

A leginkább elhíresült pusztítás 1849. január 8-ról 9-re virradó éjjel történt. Ezen az éjjelen Axente Sever és Prodan Simion ortodox pópák vezetésével felkelők rohanták meg Nagyenyedet, megközelítőleg 1000 embert mészároltak le, a híres kollégiumot pedig elpusztították. Torockó csak azért menekült meg, mert akadt egy Zsakó, aki ki tudott egyezni a román lázadókkal. Jókai Egy az Isten című regényében írta meg ezt a csodát.

Több mint 3100 magyar áldozat eddig. (Gondoljuk meg, Marosvásárhely lakossága akkor alig több mint 8000.)

Ez a szám még gyarapodott. Májusban Verespatak és Abrudbánya magyar lakossága esett Avram Iancu és vezérei áldozatául.

A mészárlások következtében Dél-Erdély etnikai összetétele nagymértékben megváltozott a románok előnyére. A mészárlások elkövetői nem kaptak büntetést, nyugodt körülmények között élhették le hátralevő életüket, sőt településeket neveztek el róluk, szobrokat emeltek nekik, többek között Nagyenyed városában is. A lemészárolt magyaroknak Nagyenyeden mindössze egy táblát helyeztek el, amelyre felvésték a pogrom dátumát. Az egyetlen igazi emlékmű Ompolygyepű és Zalatna között található, egy 10 méter magas obeliszk PAX felirattal, mely az itt kivégzett zalatnai polgároknak állít emléket.

Avram Iancu mellett Ion Buteanu, Petru Dobra, Ioan Axente Sever, Prodan Simion vezették a felkelőket. A román történetírás forradalmároknak nevezi őket, holott az uralkodó Habsburg-rendszert szolgálták ki. Ezt nevezik ellenforradalomnak, kiszolgálóit ellenforradalmároknak. A hatalom sem jutalmazta őket. A lelkiismeretével hagyta azt, aki életben maradt, mint Iancut, aki idegösszeomlást kapott és csavargó lett belőle. Akihez kegyes volt a sors, annak elvette életét a harcok idején (Ion Buteanu, Petru Dobra). Így lett hős belőlük a romantikus román nacionalista történetírásban, amely most is érvényes.

Vajon mi lenne a sorsuk manapság az EU-ban?

 


Megtekintések: 343

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Szanto Geza Október 15, 2013, 4:50pm

Kedves Kuti Maria

A hozzaszolasomat a Nyelv haboru cikkere szantam.  Bocsanat a tevedesert.

Szanto Geza

Hozzászólt Szanto Geza Október 15, 2013, 4:32pm

Kedves Kuti Maria

Enyitt ertek azok a kissebsegi vedo garanciak melyeket az Angolszaszok adtak a Franciakkal es Olaszokkal egyutt az elso es a masodik vilag haboru utan, hogy meg a piacon sem szabad kimondani hogy a salata elado magyarul.  Megkene kerdezni a "Szabadsagert harcolo Europai Uniot" Amerikat es Nagy Britaniat akik gorcsosen ragaszkodnak a demokratikus jogokert es persze az emberi jogokert, hogy az ilyen fajta diszkriminacio belefer a megadott alapelvekhez?  Nemhagynam ki azt sem hogy csonka magyarorszagnak kell fenntartani egyetemeket hataron kivuli orszagokban hogy az ottani magyarok kapjanak szakertoi vegzetsegeket !  Nagyon ugynezki hogy az ottani magyaroknak nincs helyuk, hogy le eljek eletuket normalis korulmenyek kozt az elfoglalt teruleteken.  Szerintem az Ensznek is felul kene vizsgalni hogy mifele elnyomas tortenik az Europai Unio orszagain belul.

Szanto Geza    

Hozzászólt Nemes (Bódi) Bódog Október 6, 2013, 1:28pm
És ennek, a magyarokat gyilkoló banda vezérnek (Avram Iancu) szobra, es utcaja van Vásárhelyt.
Hozzászólt Szabó Béláné Október 5, 2013, 12:10pm

A meg emlékezés nagyon meg ható.És most már tenni is kell valamit.Hogy ns isméthessen meg.

Hozzászólt Kocsan Istvan Október 5, 2013, 1:30am

az akkori osszecsapasok civil aldozatainak /mindket reszrol/jar a kegyelet es a megemlekezes !!!!

Hozzászólt Dósa Fülöp Éva Október 4, 2013, 12:05pm

Köszönjük az írást. Időnként kell emlékezni, emlékeztetni magunkat, másokat a történtekre. Kegyelettel emlékezni azokra, akik akkor, ott kellett legyenek. És mindezek ellenére tudni, hogy kik vagyunk, mit érünk, és hogy akárhogy akarják, nem kell lefeküdni élősködők kényének-kedvének. Hanem végezni kell Isten-adta dolgunkat, a lehető legjobb tudásunk és képességünk szerint. 

Nem kívülről várni megoldást. (Az ilyen megoldás úgyis csak a másiknak jó.)

Ami nekünk jó, azt mi magunk kell megteremtsük. De nem lentről, a porban fetrengve, hanem felállva méltósággal, lelki erővel, Isteni erényekkel és szeretettel telve.

Hozzászólt Kuti Márta Október 4, 2013, 10:19am

Spartacus és a zsidók lázadása (iu.70) óta a forradalmakat sajnos mindig legyőzték. A francia győzött, de mi lett belőle: császárság majd újra visszaállt a királyság. Mégsem voltak hiábavalóak. Sőt!

Hozzászólt Szabó Béláné Október 4, 2013, 10:05am

1848 azért győztek az  Osztrákok mer sók volt a hazaáruló .Nem kellett volna az Oroszoknak letenni a fegyvert,.Ennyi év után sincs tiszta Magyar csak ha igy folytatják és nem tartunk össze.Akkor a betólakodók nyernek megint..

Hozzászólt Bálint Mária Október 3, 2013, 11:23pm

"Vajon mi lenne a sorsuk manapság az EU-ban?" Semmi különös, Márti. Románia belügye lenne. Tudod, a sors éppen odavezérelt az Európai Parlamentbe, amikor az EU-s kirendelt megfigyelő beszámolt a román-magyar alapszerződés megkötéséről. Mi itt majd nyakunkat szegtük a nagy igyekezetben, hogy azt a biz. 1242-es záradékot belevétessük, a TELJES beszámoló pedig nagyjából így hangzott: 

ROMÁNIA ÉS MAGYARORSZÁG VÉGRE MEGKÖTÖTTE A KÉT ORSZÁG KÖZÖTTI ALAPSZERZŐDÉST, TEHÁT NEM KELL FÉLNÜNK, HOGY ABBAN A RÉGIÓBAN ZAVARGÁSOK LESZNEK.

Hogyan segíthetsz?

vagy

vagy

PayPal és bankkártya

 vagy

adományozok


Banki utalással

magyarországi átutalással
Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany[kukac]erdelyimagyarok[pont]com email címre!

© 2019   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek