Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

Atyámfiai, mire remegő betűim eléd tárulnak, apró figyelmedért esedezve, már csak emlék lesz a Mikulás olcsó kályhafestékkel színre fújt virgácsa. Emlék lesz az emlékezés is a meglehetősen gyászosra kerekedett 2004 decemberi magyarországi népszavazásra is, amikor Petőfi híres, rabságra avagy szabadságra vonatkozó kérdését „tesó vagy nem tesó”-ra pestiesítettük és nagyjából ilyen stílusszinten válaszoltunk rá. Vagy nem válaszoltunk.

Emlék már a Nagy Menetelés, az első becsületes, telet ígérő hidegfront.

És, miközben jó-rossz utóízzel nosztalgiázunk, a kályhában éledező lángnak szurkolva, csapás csapás után puffan görnyedt hátunkon. Ha igaz lenne, hogy kisebb-nagyobb szenvedéseink az Úr által ránk mért próbatételek az üdvözülés felé kanyargó úton, azok száma és intenzitása alapján bizton állítható, hogy a mennyeknek országában a magyar abszolút többségben leledzik majd. Végre többségben! Mely vitathatatlan kilátás nagy előnye, hogy szükségtelen tovább kínkeservvel csiszolni a miénktől eltérő nyelvek tudását. És szilvórium is lesz majd hordónyi minden hajnali disznóvágás előtt, közben és után.

Nos, a paradicsomi út rögeit kerülgetve most újabb istennyila vágott deli soraink közé. Képzeld, drága atyámfia, már nem buknak ránk, nyalka magyar legényekre, a román nők. Afölött mg lamentálok, tegyek-e ide felkiáltójelet, vagy elég hatásos ekként is a szörnyű hír…

Ó, Uram, mi jöhet még? Annyi vérzivataros évszázad, annyi áldozat s annyi dicsőség után…? Túl lehet ezt élni? Elég a túléléshez mindössze a magyarságunk tudata?

Keresgélek egy szimpatikus nevet a pszichológusok elérhetőségei között…

Történt ugyanis, hogy a harmadik évezred első évtizedének közepéig minden áldott esztendőben átlagosan 550 román állampolgárságú nő ment feleségül magyarországi pasihoz. Az illető hölgyek nemzetiségét nem firtatjuk, árthatna ezen írás eszmei mondanivalója drámaiságának.

Aztán a derék Románia is bebocsátást nyert a még derekabb Európai Unióba. És oszlásnak, foszlásnak indult a szerelem. Sem dagadó izmaink, sem szittya virtusunk nem delejezi a román hölgyek tekintetét már. Mer az teljesen nyilvánvaló, hogy érdekről itt szó sem volt. Az egy elavult, középkori fogalom, mára minden kapcsolatot kizárólag tiszta, szabad és őszinte érzelmek alapoznak meg.

Tudom, sokan cáfolnak majd, de én nehezen tudom elképzelni románul a szerelmet. Nem csak azért, mert megkopott nyelvtudásom folytán vélhetően csupán illúzióromboló grammatikai baklövéseket suttoghatnék a göndör fürtök alatt rejtőző csinos női fülekbe. Vagy éppen lázasan igyekeznék lefordítani a légyottra való szimbolikus felhívást. Azért sem, mert lassan elérem azt a „bölcs” életkort, ahol a férfiembernek be kell érnie az álmodozással.

Álmodni viszont, ha jól emlékszem, anyanyelvén tud az ember. Igazi érzelmet, csontvelőig hatolót anyanyelvén élhet át az ember. Akkor is, ha ezt nem vallja be. Agya menthetetlenül, ösztnösen fordítógéppé lép elő. És ahelyett, hogy engedné a testet háborítatlanul buja mámorba merülni, idegesítően akadémikus módon lapozza a beletáplált szótárt. Úgy pedig egye meg a fene az egész szerelmet.

Persze, tudom, számos ellenpélda van. Vegyes házasságok, vegyes viszonyok meg sokan állítják, hogy elsősorban emberek volnánk, vagy mi a szösz és lényegében csak ez számít. Huszadrangú kérdés a génjeinkben lapuló kis nemzetiség-processzor, ha érkezik a nagy érzelmi szökőár. És bizonyára igazuk is van. A hiba az én készülékemben tombol, az én fogyatkozó elmém képtelen megérteni ama mindent elsőprő hullámokat. Talán azért, mert én szeretem gondolkodás nélkül átélni őket. Tudják, tudat kikapcsolva és hadd áradjon gátlástalanul az álom. Az álom, amit csak anyanyelvemen álmodhatok. Akár tetszik, akár nem.

Azért jókora rést ütött önbizalmam vitéz magyar páncélján, hogy én már nem kellek a román hölgyeknek. Attól tartok, atyámfiai, ti sem kelletek. Sem Erdélyben, sem a pannon síkon. Se férfiak, se nők. Valahol, valamikor valamit nagyon elszúrtunk. Az irántunk táplált ellenszenvet remekül konzerváltuk, de a szimpátiát, a szeretetet sőt szerelmet mintha ott felejtettük volna az árok partján, göröngyös úton, sötét éjjelen.

Békéljünk hát meg azzal, hogy be kell érnünk saját asszonyainkkal. Akik drága magyar anyanyelvünkön emlegetik felmenőinket, ha érvényesíteni próbáljuk már régen szertefoszlott férfiúi előjogainkat. Akik apáink szavaival hasonlítanak minket némely négylábú emlősökhöz hanyagul itt-ott felejtett gönceink, sáros bocskorunk vagy kereken dudorodó pocakunkra feszülő ingre sorjázott vacsorai fogások okán. Akk, midőn forró puszira áhítozva hajolunk feléjük, tanári szigorral méltatják négynapos borostánkat. De akiktől a legapróbb kedves szó is többet ér minden más nyelven hozzánk intézett, ezerstrófás himnusznál.

Így hát, drága román nimfák, isten véletek. Vigasztaljon benneteket annak bizonyossága, hogy túl nagy kár nem ér titeket, hiányom fájdalmar s szövődményeket nem okoz majd. És ki tudja, ha Magyarország egyszer belép egy olyan klubba, ahová ti is bekandikáltok, talán visszatér az én szexepilem is.

Úgy legyen! Addig… türelem!

Megtekintések: 441

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Fazakas Csaba Zoltán December 10, 2013, 8:58pm

Ez igen!Gratulálok!Valódi mélyszántás az agyban,a múlt és jelenünkben,jövőnkben.Még egyszer gratulálok a felszínre hozott gondolatokért!

Hozzászólt Kercsó Alpár December 9, 2013, 1:03pm

Kedves Éva, Amandának nem a szerző válaszolt. A szerző Amandának azt válaszolja, hogy legjobb tudomása szerint a Kercsó székely név, semmiképpen nem román, akkor sem, ha akad hasonló hangzású román név is. És köszöni, ha végül Amanda végigolvasta az írást.

Hozzászólt Székely-Benczédi Éva December 8, 2013, 8:11pm

A szerző írását még értem, és értékelem, de az Amandának írt választ( "... meggyalázása mellett."-befejezésűt) sajnos nem értem...

Hozzászólt Bíró Ernö December 7, 2013, 8:25pm

Kolozsváron az orvosi családokban azzal dicsekednek a doktor urak feleségei, hogy nekik magyar a bejárónőjük és így sokkal nagyobb a rend és a tisztaság a házukba. S akinek nincs magyar bejárónője, az rögtön érdeklődik, hogy ilyent honnan lehet szerezni... Mert a klubba, aki számít, annak ilyen van...

Hozzászólt Halász Sylvia December 7, 2013, 11:06am

De  jó volt ezt elolvasni !  20 éve elhunyt édesapám beszélt ilyen stílusban. Kedves Kercsó  Alpár, irj minnél többet.

Hozzászólt Dr. Bige Szabolcs Csaba December 6, 2013, 6:55pm

Ha már a neveket emlegetitek, eszembe jut, hogy alattam járt az egyetemen Kercsó Attila, tősgyökeres székely fiú.

Hozzászólt Incze Éva December 6, 2013, 6:41pm

Nagyon tetszett...s a humorérzéke fantasztikus...

Hozzászólt Kercsó Attila József December 6, 2013, 6:00pm

Elnézést kérek Amanda néni! Orvoslom a hibát. 

Hozzászólt Kercsó Attila József December 6, 2013, 4:54pm

Kedves Amanda!

Egyrészt, ha egy cikk alá az ember kommentet fűz azt általában a cikkel kapcsolatban teszi, azonban ha idősödő szemed nem tekinti meg magát a művet, akkor nem értem miről is formálsz éppen véleményt. Lehet az én fiatal tapasztalatlanságom okán, de a cím után egyáltalán nem ez a téma villant fel agyam körtéjében, így el nem olvasva a leírtak nehezen tudtam volna bármily módon reflektálni a benne elhangzottakra. Ez azonban én vagyok, a magam szerény ember mivoltában, de megbizonyosodhattam róla, léteznek boszorkányok. Elnézést kérek előre is nevemért, de a sors ily vehemenciában talált rám ebben a percben és nem mehettem el az általam értelmes vitának titulált talán nem teljesen elhamvadt fogalom csúnya meggyalázása mellett. 

Hozzászólt Gálffy Mária December 6, 2013, 4:49pm

Amandától eltérően,én végig olvastam és nagyon jó kis szatírának tartom.Nekem tetszett és gratulálok,minden sorát élveztem.

Hogyan segíthetsz?

vagy

vagy

PayPal és bankkártya

 vagy

adományozok


Banki utalással

magyarországi átutalással
Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany[kukac]erdelyimagyarok[pont]com email címre!

© 2020   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek