Azért ismerjük be, délceg atyámfiai, jó dolog a szabadság. Amikor nem kell nyaktörő mozdulattal magunk mögé sandítani, ha éppen valamely felkent előljárónkat bíráljuk. Amikor, roppant bölcsesség és hatalmas tapasztalat boldog birtokosaként, eldönthetjük, mi helyes és mi helytelen a világban. Mi szép és mi rút. Mi az erkölcs és mi a prostitúció.

Klassz dolog ez, akkor is, ha általában ítéletünk ien szűk körben bolyong majd tovább.

Mert ítélni mi, mindnyájan, fölöttébb szeretünk.…

Atyámfiai, mire remegő betűim eléd tárulnak, apró figyelmedért esedezve, már csak emlék lesz a Mikulás olcsó kályhafestékkel színre fújt virgácsa. Emlék lesz az emlékezés is a meglehetősen gyászosra kerekedett 2004 decemberi magyarországi népszavazásra is, amikor Petőfi híres, rabságra avagy szabadságra vonatkozó kérdését „tesó vagy nem tesó”-ra pestiesítettük és nagyjából ilyen stílusszinten válaszoltunk rá. Vagy nem válaszoltunk.

Emlék már a Nagy Menetelés, az első becsületes, telet…

Atyámfiai!  Üzleti lehetőséget szimatolok. A mai világban ez bizony üdvözítő lehet, megosztom hát veletek, „mozduljatok rá”, gyarapodjatok általa.

Ha netán valaki még nem hallotta volna kies Székelyföldön, állítólag tizenkétezer máramarosi és avasi román ember nyújtott be magyar állampolgársági kérelmet. És még azt mondjuk, nem szeretnek bennünket! Az pedig nyilvánvalóan csak rosszindulatú feltételezés, hogy amerikai utazásaik megkönnyítése céljából szeretnének a remek…

   Kós Károly halálának évfordulója kapcsán, picit ötletet  "csenve" az oldal jelenlegi főoldali  cikkétől, íme egy réges-régi, 2007-es firkálmány:

Gyerekkézzel hajtogattam egyre tovább valaha Kós Károly Hármaskönyvének öregre sárgult lapjait, gyerekszemmel igyekeztem végigszántani a sorokat, talán nem is értve az ekevas nyomán felbukkanó rögök alatti mélységek igazi lényegét, a kőkemény földdarabok igazi súlyát. Nem is emlékezhetnénk az íróra hozzá méltóbban, mint őt magát…

Volt egyszer, hol nem volt, a légiesülő határokon túl, a Kárpátok zord bérceinek ölében, a Gyergyói-medence északkeleti részén, 770 méterrel a tengerszint fölött egy szép nagy székely község. Utcái kövét általában 6300 ember koptatta, nem számítva az alkalmi látogatókat. És volt egyszer, hol nem volt, valahol a rómaiak által Pannóniának nevezett síkon, alig néhány satnya méterrel a tengerszint fölött, egy város, szétcsúszva túlzottan nagy területen, miként a rónán az gyakran előfordul a…

Túl sok erdélyi

A Magyartanárok Egyesülete  (így, egybeírva, tehát nem Magyar Tanárok, nyilván az oktatási szakterületre és nem a nemzeti hovatartozásra utalva) közleményben nehezményezte három erdélyi író bekerülését a Nemzeti Alaptantervbe. Nevezetesen, kifogásolják Szabó Dezső, Wass Albert és Nyírő József kötelező oktatását a magyarországi iskolákban. Indokaik között említik az írók még viszonylagosan sem egységes tudományos megitélését. Szerintük az illetők…

Nagy felfordulás kavarta fel a havat Jászberény környékén minap. Egy 83 éves bácsi eltűnését jelentette be lánya a rendőrségen, aki apját nagyjából egy hónapja „telepítette” ki magához Gyergyóalfaluból. Állítólag a bácsinak honvágya támadt, azért felvette meleg subáját és elindult haza, Alfaluba. Gyalogosan.

Némi keresgélés után véletlenül találtak rá. Jól volt, semmi baja nem esett, 4-5 kilómétert ment, mire „elkapták” a mentőkutyás kutatók és átadták őt lányának.

A történet…

Mostanában valószínűleg minden szombaton bűnt követek el. Némi családi erőszak hatására esténként egy tehetségkutató műsort nézek. Afféle énekversenyt. Az egyik ún. kereskedelmi tévécsatornán, melyet általában hatalmas ívben elkerülök, mert elporladt már bennem a bőségben soha nem birtokolt türelem utolsó molekulája is, és nem vagyok hajlandó hosszú percekig hosszan sorjázó bugyuta reklámokat elviselni néhány remélt és közöttük felejtett műsortöredékért cserébe.

De a családi béke ára…

Pedig engem Makovecznek hívnak…

Állítólag a csengeri iskola építésekor, mikor a tetőszerkezethez érkezett a munka, az építésvezető kijelentette, a tervek fölé hajolva: ezt nem lehet megcsinálni! Hívták hát az iskola tervezőjét, Makovecz Imrét, s ő ment is sietve. Az építésvezető neki is előadta sommás véleményét, mire Makovecz azt válaszolta: Nem? Akkor hozom az erdélyi ácsokat.

Hozta. Ők megcsinálták.

Makovecz Imre többé nem hív ácsokat.…

A székely ember, legendásan csavaros észjárásán, utánozhatatlan és tanulhatatlan gondolkodásmódján túl, állítólag, szűkszavúságáról híres. A góbé néhány tőmondattal tökéletesen kifejezi mondandóját, s ha úgy akarja, beléjük rejti az évszázad viccét is. Mindezt klasszikus, tökélyre fejlesztett pókerarccal, rezzenéstelen fizimiska kíséretében.

Sokan tudjuk, hogy talán szép legenda ezen állítás, bár félreeső vidéken, rejtőzködő utcák alacsony faházaiban bizonyára él még a tiszta,…

Ahogy egyre gúnyosabb vigyorral mutogatja reggelente a tükör szaporodó ősz hajszálaimat, egyre inkább a megszokások uralják napjaimat. Persze, fogkefémet vicsorogva szájam sarkába szorítva találok azért némi vigaszt bánatomra, miszerint az időautó fékpedálja számomra elérhetetlen. Azt mondják, talán csak lelkem ostoba hullámait csillapítandó, hogy a deresedő férfihalánték hatásos szexepil (csak így, magyarosan). A próféta szóljon általuk!

Büntetőjogi felelősségem…

Sok-sok évvel ezelőtt a feleségem úgy döntött: kell nekünk egy kutya.

Tessék nyugodtan lepapucsozni, bár erősen kétlem, hogy akad kívülről épkézlábnak látszó család, ahol a belső, demokratikus döntéshozatali mechanizmus ne a ház asszonyának elhatározásait tükrözné. Nem szégyen ez, kérem, ráadásul a családi tűzhely őrzője ezernyi csalafinta technikát fejlesztett ki az egyenjogúságáig eltelt évezredek alatt, melyek alkalmazása nyomán tökéletesen képes álcázni akarata érvényesítését.…

Kelet felé még mindig göröngyösebb indulni…

András apostol egyike volt a tizenkét tanítványnak, akik szem- és fültanúi lettek Jézus Krisztus földi művének. És, amiképpen köztudomású, tagja a szentek végeláthatatlan névsorának.

És történt vala, hogy András Patra városába ment, ahol hitvitát folytatott a helyi királlyal aki, eltiporva csekély értemében minden porszemnyi nyitottságot és…

Törvénytisztelő állampolgárnak tartom magam. Mielőtt azonban bárki ugrana megrendelni egy hatméteres márványtömböt Carraraból, szobrom kifaragása céljából, elárulom, hogy nem annyira meggyőződésből vagy a jogszabályok iránti tiszteletből vagyok az, sokkal inkább az esetleges sanyarú következményektől való borzongás kényszerít a törvénytisztelet erkölcsi magaslataira. És, ha már ilyen szépen sikerült önnön nimbuszrombolásom, azt is meggyónhatom, hogy bizony néhányszor nagyvonalúan mellőztem a…

A kor érdeme

A kor nem érdem, csak állapot – mondogatta nagybátyám, mikor serdülő fiamat tréfásan némi irántam tanusítandó tiszteletre igyekeztem rávenni. Ha másért nem is, hát idősebb mivoltom okán…  Ilyenkor természetesen rögtön kibuggyant belőlem a már-már Oscar-díjra is méltán feljogosító tiltakozási roham, miszerint a tiszteletet ezernyi más érdemem miatt is teljes joggal követelem, nem pusztán a sokkal több pár kitaposott cipő meg a köbméterekkel több ellapátolt…

Mert a Jóska az Jóska!

Volt egyszer, hol nem volt, még a csúnya, sötét és hideg szocializmusban, a hős román hadseregben egy ezredes, akinek a neve, persze románosan kiejtve, kísértetiesen hasonlított az én családnevemhez. Miután azokban azidőkben is éltek emberek, jók, rosszak, és az őket kordában tartó rendszer is végtelennek tűnően virágzott, minden épkézlábnak nyilvánított ifjoncnak részt kellett vennie a hon megóvásában, ha netán botor és sunyi szándék…