Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

Kering az atyafi az utazási vásáron. Így, tavasszal, kedves időtöltése ez, tervezni a nyarat, gusztálni a kínálatot, összevetni a tavalyival, mérlegelni, szóba elegyedni ismerősökkel...

Nagyon rég kezdte a külföldjárást, kényszerűségből, még gyermekkorában: nyaranta pár hetet Erdélyben tölthetett a nagyszülőknél. Később, már diákként a Felvidéket járta, s '75-ben eljutott végre a Lajtán túlra is, ötvendolláros utazási keretét huszonöt napra szépen elosztva, Ausztrián át egészen Rómáig, s láthatta mindazt, amiről addig csak könyvekben olvasott. Többnyire egyedül utazott, majd már "szervezetten". Utóbb Hellász kék ege alá vágyott, s nemrég végre ez is megadatott!

Már harmadsor múlatta az időt ugyanott, egy kedves kis halászfaluban, szemben az Athosszal, élvezve a mediterrán táj derűjét, nyugalmát. A tengerparti estében hol egy olasz társaság bel cantója szólt, hol meg osztrák nyugdíjasok Lehár-dala szállt, s a sétányon, éppen napnyugtakor, mindig megjelent egy skót úr, kockás szoknyában - elébb akkurátusan összeszerelte dudáját, majd néhány szép dallal örvendeztette meg az alkalmi publikumot. És akkor... megjöttek a mieink! Egy autóbusznyi középkorú, jól öltözött, láthatóan összeszokott társaság. Már első este letették a garast. Felhajtva az otthonról hozott aranytartalékot rázendítettek, amolyan kocsmai mesterdalnokok stílusban, ki tudja jobban túlordítani a másikat, azonnal elfojtva így minden egyéb hangbéli megnyilvánulást. Ahol a magyar dal lecsapott, megszűnt az élet: az olaszok visszavonultak teraszaikról,  a skót úr zavarában továbbsétált, sógorék - reménytelennek látva a helyzetet - inkább táncolni mentek. Második este már tematikus műsorral állt elő a sakálvokál: Mint a mókus fenn a fánt meg az amúri partizánok dalát énekelték, végül egymást túlüvöltve szólt a bunkócska, teli tüdővel, a végén hosszan kitartva: "segíííííts most!" Dagadt ám a büszkeségtől minden magyar kebel...

Kering atyánkfia az utazási nagyvásárban, kerülve a szokott iroda standját, s úgy határoz, idén inkább észak felé tájékozódik. Wittenberg és Heidelberg - már csak egykori stúdiumai miatt is - éppen kedve szerinti lenne, mikor megáll mellette pár tavalyi ismerős: Németbe, Németbe?

Irány Erdély, sóhajt atyánkfia, kezdjük az egészet elölről!

 

 

 

 

 

 

 

 

A képek a szerző felvételei (Fent: Görög tengerpart, lent: Királyhágó)

Megtekintések: 89

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Koppányi Zsuzsanna Április 11, 2011, 10:30pm
Sokat gondolkozom rajta, vajon visszafordítható-e ez a folyamat? Szeretném hinni, hogy - legalábbis részben - igen. Hosszadalmas és áldozatos munka árán. Hatalmas szerepe lehet benne az iskolának... A családok teljesítőképességében kevésbé bízom.
Hozzászólt Ozsváth Sándor Április 11, 2011, 10:25am

Kedves Magdolna! Tökéletes a meghatározás, a társadalmi betájolás. Nemcsak a Szilágyságban, nálunk is ez az újgazdag réteg a hangadó, s ami a legszomorúbb, közöttük is az egykori "kiszfiúk-kiszlányok" játsszák  a  prímet. Ezek az intelligens csirkefogók - barátom igen találó meghatározása ez! - talán még rosszabbak, mint a régi rend öregjei. Műveltségükről lásd a Külföldjáróban írtakat

 

Hozzászólt Nagy Magdolna Április 11, 2011, 9:43am

A középosztálynál maradva, Krasznán a Szilágyságban "újgazdagok"-nak nevezik, sajnos a hatalmat is kezükben tartó réteget. Csak egy dolog, amit nem tudok feldolgozni tavalyi látogatásom óta, a református műemlék templomkertből minden fát kivágattak. Ott árválkodik minden oltalom nélkül, a háborús emlékművel együtt. Mellette a még borzalmasabb szökőkúttal, a község szivében.

A most felnövekvő nemzedékben bízom, mert ilyen nagyszülők vannak, mint az előttem szóló nagymama, (is) a mi korosztályunk. (még:)

Hozzászólt Koppányi Zsuzsanna Április 10, 2011, 6:06pm

Kedves Magdi! Ez így igaz. Az elmúlt 60 év elhibázott kultúrpolitikája... megágyazott az elmúlt 20 év szándékos rombolásának (mert szerintem azóta erősödött fel az a folyamat, amit ma kárhoztatunk...).

A családok, különösen a fiatalok nagyon kritikus helyzetben vannak. Ma is torz példaképek és torz értékrend irányítják a szemléletüket. Sokan el is tévednek ebben az útvesztőben, kevés a kapaszkodó. Gátlástalannak, önzőnek, szabadosnak lenni sikk, a becsületes ember pedig lúzernek számít.

Vannak olyan alapvető erkölcsi normák, amelyeknek mindig változatlanul kellene megjelennie egy társadalom életében! A napokban olvastam egy ijesztő felmérésről. A megkérdezett gyerekek több mint fele állítólag nem tartja elítélendőnek a lopást, 13 százalékuk pedig bizonyos helyzetben indokoltnak véli a gyilkosságot!

Ugyanitt írták, hogy a kamaszok 70 százaléka érzelmileg sivár környezetben nő fel, ezért keresnek maguknak téves helyen példaképet pl. a valóságshow-kban. Az így vizsgált családok felére - a válaszok szerint - jellemző az otthoni szitkozódás, egymás lejáratása, gyakori tettlegesség. Nem tudom, milyen körből választották ki a megkérdezetteket. Biztos, hogy az ehhez hasonló felméréseket óvatosan kell megítélni, de ha ez csak töredéke a valóságnak, már nagy baj van... Ebben a tükörben talán világosabb értelmet nyer a fönt leírt gátlástalan viselkedés is...

Egyetértek, hogy a mostani helyzetből csak nagyon határozott politikai akarattal megtámogatva lehet kilábalni. Rólunk, a gyermekeinkről, unokáinkról van szó, ezért minden jószándékú embernek lesz tennivalója. Biztosan sokan vannak, akik megkapták a kellő erkölcsi nevelést és "átírták" magukban a rájuk zúdított egyveleget.

Üdvözlettel: Zsuzsa

Hozzászólt Boros Magdolna Április 10, 2011, 3:25pm

Igen! Valahol mélyebben van itt a baj!  A magyar nem alapból kulturálatlan! Sőt! Történelmünk ennek ellenkezőjét bizonyítja. Szerintem, az elmúlt 60 év elhibázott kultúrpolitikája köszön vissza.Miket is kornyikált ez a csoport? "Ej te bunkócska....,Mint a mókus..../ sztálinista népdal, úttörődal.) A mi korosztályunkba ezt oltották be.(csasztuskák, úttörődalok a magyar népdalok helyett, internacionalizmus, torz példaképek, torz értékrend). Aztán az évtizedek során értek bennünket különféle hatások, ellenhatások, amelyeknek megfelelően ki-ki saját magában átírta, vagy nem, ezt a ránk zúdított eszmerendszert..Sokan ma is azt hiszik, ha pénzük van, mindent megengedhetnek maguknak.

De itt vannak a gyerekek! Őket lehet más irányba terelni. Ezért kíváncsian várom a készülő új Nemzeti Alaptantervet,amelyikben az oktatás mellett az eddiginél sokkal nagyobb szerepet szánnak a nevelésnek,az értékek visszaállításának,egy más életszemlélet kialakításának.

Hozzászólt Ozsváth Sándor Április 10, 2011, 12:51pm

Természetesen én is láttam már magából kivetkezett angol fiatalokat randalírozni Európa különböző részein, meg részeg német melósokat nem übermensch-módra viselkedni... Írásomban én a középosztály-belieket vetettem össze, s itt bizony nagyon-nagy a különbség - hátrányunkra. Hogyan is viselkedtek a középosztály alsó kategóriájába tartozó olaszok, osztrákok meg skótok? S hogyan viselkedtek/viselkednek a mieink (akik egy-egy ilyen utat megengedhetnek maguknak, azok nálunk bizony a középosztály felső régióiba tartoznak!)?

A példamutatás már nem elegendő!  Munkahelyen, iskolában lassan kinevetnek bennünket, olykor baleknak is tartanak példamutató viselkedésünkért. Valahol mélyebben van itt a baj nálunk, magyaroknál - szerintem!

Hozzászólt Koppányi Zsuzsanna Április 10, 2011, 11:03am

Bizony, nem csak a magyarokra jellemző ez a fajta feltűnésvágy! Sorolni tudnám a saját, és ismerőseim meghökkentő tapasztalatait... És ezek között a botrányos kornyikálás még csak nem is számít "csúcsteljesítménynek"... Mások gyarlóságával azonban soha nem szabad mentegetni a saját hibánkat!

Ahogy Erzsike írja, személyes jó példával sokat tehetünk a magyarság megítéléséért. Az általános kulturálatlanság legyőzéséhez azonban egy kicsit több kellene...

 

 

Hozzászólt Dr. Bányai Erzsébet Április 9, 2011, 11:14pm

Egyszer egy román kolléganőm mesélte, hogy Németországban egy román csapat hasonlóképp

viselkedett. A németek ezt -szóra sem méltatták. Közben nekik meglehetett a véleményük.

Ahogy Gizka mondta, minden nemzetiség között vannak ilyenek.Nem általánosítani!!!

Azt elhiszem, hogy a sajátunk érzékenyebben érintenek.

A mi feladatunk harcolni ez ellen úgy is, hogy civilizáltan énekelünk. Az se mindegy hogy mit.

Mást úgyse tehetünk.Vagy igen?

 

Hozzászólt Nagy Magdolna Április 9, 2011, 8:34pm
Nagyon lehangoló e fordított arány, a kórusok és közönség aránya. Egy ilyen jeles ünnepen kellene részt venni, nem máshol randalírozni, sztájkolni, egyebek..Legközelebb mi lesz a motiváló ezen kórusok felkészülésében, résztvételében? Elgondolkodtató..., mert rólunk van szó éppen.
Hozzászólt Ozsváth Sándor Április 9, 2011, 8:11pm

Lehet, hogy más nemzet fiainak hasonló megnyilatkozásira nem vagyok ilyen érzékeny, esetleg nem is veszem észre. Ami a legjobban felháborít: már itthon is tűrhetetlen a helyzet - Kodály országában, a "tiszta forrás" mellett mindenütt csak kultúrmocsok!  Külföldön szégyenkezem,  idehaza meg a tehetetlen düh érzése tölt el.

(Tegnap ünnepeltük Debrecenben a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny alapításának 50. évfordulóját. Tíz remek kórus, néhány tucat érdeklődő, a kórustagok meg szinte csak egymásnak énekeltek... )

Hogyan segíthetsz?

PayPal segítségével

adományozok itt

átutalással

Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany@erdelyimagyarok.com email címre!

© 2024   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek