Kattints az EMKA blogra, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány hivatalos blogjára!

Friss hírek és képes beszámolók akciónkról, aktuális eseményeinkről, leírások az általunk szervezett eseményekről és sok-sok egyéb érdekesség.

 Leírás Várad ostromáról

 

Evlia Cselebi, híres török utazó és útleíró 1657-től részt vett a Rákóczi ellen indított török mozgalmakban, amikor is Lengyelországba utazott a tatár kán és a török csapatok kíséretében.

Itt tanúja volt Rákóczi vereségének és az erdélyi hadsereg elfogatásának.

A török világjáró éppen akkor érkezett meg különféle útjairól Drinápolyba, mikor a szultán újra háborút indított Rákóczi végleges elűzetése érdekében, 1660 tavaszán.

Bár a fővezéri posztra, a szerdári címre ebben a háborúban Ali temesvári beglerbég lett kiválasztva, mégis a budai pasa, Szidi Ahmed beglerbég és csapatai voltak azok, akik a Fenesi csatában Rákóczival döntő ütközetet vívtak, melynek következtében a vezér hamarosan belehalt csatában szerzett sérüléseibe.

A győztes budai pasa Erdélyből Nagyvárad felé vette az irányt, majd egyesült a már előbb megérkezett Ali temesvári pasával, a főszerdár embereivel.

Dob, harsona és trombiták hangjától remegett a váradi síkság, mikor az iszlám hadsereg tengerként kiáradva körülzárta Várad várát egy ágyúlövésnyi távolságban, s a muzulmán harcosok a várvédők előtt azonnal az ostromsáncokba lettek vezényelve.

Ugyanezen a napon hétszeres ostromsáncot vontak a zsilip rendszeres várárokkal ellátott vár köré, és megszállva a földalatti aknákat, egészen a várat védő ágyúk alá férkőztek.

Addigra már Mohammed Gheráj tatár kán Erdélyt és Felső-Magyarországot, valamint Várad környékét kétszáz ezer tatárral dúlja és pusztítja.

Ali pasa tanulván Eger meghódítójának, III. Mohammed szultánnak, több sikertelen ostromából, Várad valamennyi külvárosát felégette és feldúlta, úgy hogy egyedül a vár állott a csatatéren.

Így igyekezett megakadályozni, hogy a várban ostromlottaknak a városból bármilyen segítséget nyújtsanak. A törökök által csak „szálámánder” várnak nevezett erősséget minden oldalról megrohanták és szörnyű csata alakult ki.

A meglehetősen széles várárok vizét elrekeszteni nem tudták, s bár aknát ástak alá ezzel megbontva a vár falát, nem használt semmit. Reggelre a vár védői kijavították a megrongált helyeket erős tömésfallal és gerendás rácsozattal. A vár öt bástyája fölé naftás és kátrányos ágytakarókból, valamint vásznakból fáklyákat készítettek, s ennek világánál éjszaka is sikerrel hadakoztak.

Ali pasa emberei nem győztek a ”vitézül hadakozó, ezer puskából is lövő” várvédőkkel s a várárok tengerével, a muzulmán harcosok mindinkább elfáradtak.

Ekkor történt a fordulat. Egy magyar asszony a tatárok által elfogott fia szabadságáért cserébe megmutatta a várárok vizének levezetőjét. Dacára annak, hogy a több méter mély, iszamos árokba több török katona elpusztult lovastól, sikerült megközelíteniük a vár egyik szakaszát, mely aknától berobbant résével szabad bejutást biztosított. Ekkor három török katona bejutott és kivont karddal üldözőbe vette az ellenséget, s levágva több magyar vitézt egy másik résen távozott. A résen át kétszáz főnyi várnép elmenekült, a várban dúló éhínségre panaszkodva.

Időközben Konstantinápolyból tízezer anatóliai katona érkezett s vert tábort a vár környékén. Mire a védők „vadállathoz hasonló ravaszsággal, furfanggal és ördögséggel éjjel nappal szakadatlanul lövöldöztek”- tudósit Cselebi.

A kivallatott foglyoktól megtudták a muzulmán harcosok, hogy a nép hova rejtette vagyonát s azokat kiásva jelentős zsákmányhoz jutottak.

A vár déli oldalán ötven rőf hosszúságban berobbantották a falat, s az ellenség bezúdult a várba. Ám a védők teljes négy órán át tartó harcban kiszorították őket.

Ekkor megint az árulás segítette a törököket, egy magyar kiszökött és elárulta, mely ponton készítenek a sereg fő ága alá aknát. A védők így lelepleződve kitűzték a fehér zászlót s Ali pasa elé járulva maga Rákóczi kapitány testvére, századosai valamint egy német kapitány kért fegyverszünetet majd vonult el fegyvertelenül.

A legyőzött védők a külváros romjai közül nézhették végig, amint legyőzőik három éjjel és három nap ünnepelnek dübörgő dobok és jajgató sípok szavára.

A vár udvarán a Kolozsváry testvérek bronzszobrai állottak, köztük a maga nemében egyedül álló Szent László király lovas szobra. Ezeket, s minden más bronzból készült harangot, csengettyűt, ágyúkat és más hadiszereket ágyúöntésre kívánták felhasználni, ezért keserves munka árán összetörték, de beolvasztani nem tudták.

Nagyvárad török hódoltsági területté és szandzsák székhellyé lett.

A szultánhoz a győzelem örömhírével küldetett tárikh (versbe szedett kronogramma) így szólt:

„Elfoglaltatott Várad, szív nélkül maradt Erdély.”

 

Forrás: Evlija Cselebi török világutazó magyarországi utazásai, 1904. Bp.

A Magyar Tudományos Akadémia történelmi Bizottságának megbízásából fordította Karácson Imre

Megtekintések: 93

Szólj hozzá !

A hozzászóláshoz tagja kell hogy legyen a Erdélyi magyarok a világban –nak.

Csatlakozzon a(z) Erdélyi magyarok a világban hálózathoz

Hozzászólt Damo Marton Február 1, 2012, 10:00am

A magyar arulas ,ezek szerint,evszazados "jellegzetesseg".Idegen emberek figyelmere alkalmas sajatossag....

Hozzászólt zachari ilona Január 24, 2012, 11:06am

arulok mindeg voltak es lesznek ilyen vagy olyan okbol kifilyolag,amiert aztan sokan szenvedni kenyszerulnek.

Hogyan segíthetsz?

vagy

vagy

PayPal és bankkártya

 vagy

adományozok


Banki utalással

magyarországi átutalással
Számlaszámunk:
10700488-66317874-51100005
(CIB Bank Zrt.)

nemzetközi átutalással
IBAN számlaszámunk:
HU62 1070 0488 6631 7874 5110 0005
SWIFT/BIC: CIBHHUHB

Az adományozás adómentes.


Önkéntes munkával

Jelentkezz és írj az alapitvany[kukac]erdelyimagyarok[pont]com email címre!

© 2019   Created by erdelyimagyarok.com.   Működteti:

Bannerek  |  Jelentse észrevételét  |  Használati feltételek